Ádáz ellenségünk - a rák (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Ádáz ellenségünk - a rák
Köszi az érdeklődést.
Hál istennek vissza varrták, és azóta hízott is.
Fogjuk rá jól van, várjuk az eredményt.
De "kedvesek", szerintem meg jogotok lett volna tudni...akkor ezért kellett a kemo...
Viszarakták már neki? Bocsi lusta vagyok visszaolvasni, lehet már megírtad.
Milyen állapotban van a férjed? Hízott vagy fogyott azóta?
nem Debrecenbe műtötték, Miskolcon.
Nem nem vették észre nem tudták kivenni.
Mire észre vették a daganatot gyerekfej nagyságú volt, és elzáródott a vastagbél másik fele. 1/2 métert vettek ki belőle. Szerintem többet nem lehetett.
Legalábbis gondolom. nekünk nem szóltak, csak most az Onkológián a főorvosnő mondta el, hogy maradt benne.
Igaz ahány orvos idáig az mind mást mondott.
Benne maradt??? Nem vették észre? Megáll az eszem.
Nem is emlékeztem arra, hogy Debrecenbe műtötték. Ki műtötte?
Tegnap voltunk Debrecenben.
Kiderült hogy a daganatot és 4 db nyirokcsomót vettek ki a műtétkor, de 4 db benne maradt.
Most azt várjuk jó vagy rosszindulatú, és lett-e áttét. Várjuk a papírt.
Azt mondta Peti ha lesz feladja nem érdekli.
Most reménykedem a jó hírben.
Ha kiderül mi van megírom.
Részvétem!!!!
Á, nem tudok többet írni bocsi, tudom milyen érzés.....sok erőt kívánok Nektek!
Kedves Vavicsa!
Holnap minden kiderül.
Nem tudom mi lesz,de remélem változik, mert ez így rossz.
KItartást neked is.
Szia
Kriszta
Kedves Virkina!
Nagyon sok erőt és kitartást kívánok neked is. Nagyon nehéz ilyenkor józanul gondolkodni. Megpróbálsz megtenni mindent, és neki mintha mégse lenne jó. Remélem nálatok nem lesz áttét és még gyógyítható.
Nem tudok mást mondani, mint, hogy bátorítsd, hogy ne adja fel, le tudja küzdeni, főleg így, hogy még nem is tudjátok van-e áttét.
Nálunk van, de ennek ellenére megpróbáljuk benne tartani a lelket, bár nem tudom, mennyit érez belőle mivel állandóan be van kábulva a gyógyszerektől és félrebeszél.
Azért mi tényleg nem adjuk fel, bár én már sírni nem tudok, de belül nagyon fáj.
Kitartást és sok erőt kívánok.
Kedves Vavicsa nagyon sajnálom!
Tudom miken mégy most keresztül, átérzem a fájdalmad.
Mi kedden megyünk Debrecenbe ahol kiderül van.e áttét a férjemnél. Remélem nincs. Azt mondta ha találnak valamit nála, akkor feladja és kész.
Mióta itthon van a kórházból, és várja mi lesz vele, esténként be rúg, mindent megeszik mintha a végét enné mindennek. legtöbbször vidám, és úgy keltezik, mintha milliomosok lennénk.
Mindent meg vesz amire vágyik attól függetlenül kell-e vagy nem.
Közli szeret, majd később hogy akkor sem kellenék neki ha az utolsó nő lennék a földön.
Úgy él mellettem mintha a testvérem lenne és nem a férjem.
Kialakult a társas magány, pedig mindent megteszek érte.
Te viszont tarts ki, vigyázz magatokra és jó erőt kívánok.
sziasztok! Az én anyukámnak nőgyógyászati daganata volt. Előszőr megműtőtték, majd sugarazást kapott. A sugarazás javított az eredményein, igaz az egyik veséjét tönkre tette, de egy fél év gyógyulás után mondhatni újra egészséges lett. Szerencsére nem találtak áttétet, és azóta is negatívak a leletei.
De az a pillanat, amikor a doki felhívott, hogy megvannak anyának az eredményei, jó lenne ha bemennék hozzá, hogy megbeszéljük, azt nem kívánom senkinek. Hideg zuhanyként hatott rám, amit mondott. Anyukám éppen Spanyolországban volt egy konferencián, én csak bámultam magam elé, és azon törtem a fejem, hogyan mondjam meg neki, ha hazajön... Életem legnehezebb időszaka volt. Tesómnak sírva omlottam a nyakába, hogy mi legyen. Aztán úgy döntöttünk, hogy elmondjuk neki a dokival.
Utólag már tudom, hogy jól döntöttünk, hogy megmondtuk, olyan erős volt, annyira meg akart gyógyulni, 2 unoka, egy a pociban, hugom esküvője, egy csomó minden éltette. És eddig úgy nézki legyőztük, még 2 év és hivatalosan is gyógyult lesz. Büszke vagyok rá!
Bocsi mindenkitől,de szerintem nem kell kimondaní azt,hogy meg fog halní valaki.Tapasztalatból tudom.Sajnos!!
Szerintem csak a közeli hozzátartozó tudhatja,hogy mit mennyit mondjanak el a betegnek,általában elég ha megmondja az ember mi a baj,milyen betegség támadta meg a szervezetét,de azt is csak akkor,ha úgy érzitek eltudja viselní a beteg.Nálunk is kérdés volt megmondjuk-e Apunak "rákos".Megmondtuk és jóltettük annak ellenére,hogy sajnos Ő és mi vesztettünk.Mikor megmondtuk Neki ezt mondta:
_"Hála Istennek most már tudom mi ellen KELL küzdenem,ez a két hét volt a legrosszabb míg nem tudtam mi a baj!"
Úgyanis két hét alatt jött meg az eredménye.
Véleményem tehát mindig a hozzátartozó ismeri legjobban a beteget,talán Ő tudja hogyan viseli el a beteg az igazságot,vagy csak a féligazságot mondják el.
Kedves Vavicsa!
Édesapámnak is tüdőrákja volt csont vese nyirok áttétel.Sajnos ő már örökre elment tavaly szenteste.Ha tudok információt adni szivesen segítek,írj privibe.Ne mondjátok el neki,hogy meg fog halni.Bár ez csak az én véleményem.Sajnos tapasztalt vagyok e téren.Tölts vele minél több időt dédelgesd,amíg lehet.Sok erőt és kitartást a továbbiakhoz.
Teljesen átérzem a fájdalmad!A tehetetlenség a legszörnyűbb.Szeresd,öleld amíg lehet!!!!!!!!!!
Mit nem adnék még egy érintéséért....!
Megpróbálok erősnek lenni, főleg azért, mert holnap kiengedik a kórházból és meg kell neki mondanunk. Nem tudom, hogyan fogja fogadni és nem tudom, hogyan fogom kibírni.
Szeretném majd megkérni a doktornőt, hogy segítsen a rossz hírt közölni, mert ő némi háttérinformációt is tud neki mondani, hogy mi miért van és nem csak a tényt: Meg fog halni.
Olyan nagyon szomorú vagyok.:(((((((((((((
Azért döntöttünk így,mert csak hosszabbítottuk volna a szenvedését.Valószínű tovább élt volna egy pár hónapot,de milyen állapotban..?Plusz a sugarazásnak is vannak mellékhatásai.Bár erről őszintén nem sokat tudok,mert nem került rá sor.
Ami a legfontosabb volt, ott voltam vele az utolsó pillanatig és fogtam a kezét...ennyit tehettem.
Mi maximálisan megbíztunk az orvosban,azt mondta,ha az Ő édesanyjáról lenne szó,ő így döntene.
Kemény út ez,légy nagyon erős!
Köszönöm az együttérzést, de ha nem baj, akkor inkább erőt próbálok belőle kovácsolni.
Miért döntöttetek amellett, hogy nem sugarazzák?
Nálunk az operáció sajnos már nem jöhet szóba, de állítólag a sugár segít a fájdalmak enyhítésében is. Mit tudtok erről?
Nagyon sajnálom.Nagyon sok erőt nektek!Az én Anyukámnak agydaganata volt,ezt elmondtuk neki,nagyon jól viselte,erős volt miattunk.Később,ahogy romlott az állapota,már nekünk kellett döntenünk...Senkinek nem kívánom ezeket az érzéseket.
Úgy döntöttünk a kezelőorvossal,hogy nem engedjük operálni,és sugarazni.
Nagyon nehéz döntés volt.Néha eszembe jut jól döntöttünk-e.Ez egy életen át elkísér.
Sok-sok erőt,mert szükséged lesz rá neked,az apukádnak,és a babádnak is!
Királylány, kell az a te erőd...sírd ki magad, holnap új nap vár, és új erő..babára vigyázz, apukádnak segíts a magad módján.Keress, kutass, tudod mit mondunk a reményről!!!
Sok erőt, és kitartást kívánok...szívesen segítek, ha igényled!
Köszönöm.
Sajnos annyira felzaklatott a téma, hogy nem tudok már mit írni. Ráadásul terhes vagyok, ami öröm, de ha belegondolok, hogy lehet, hogy ezt az unokáját már nem fogja lovagoltatni a térdén elkap a sírás. Sziasztok.
a sugarazás nem fáj, kellemetlen, legyengít, haj hullani kezd, ezt is kellő tapintattal jó kezelni..egy vászonkalap nálunk soakt segített.
nagy dózisban kellenének a javasolt kiegészítők - mindegy, hogy az orvos javallja-e /méltányosabbá teszi a sugara
zás mellékhatásait..
Köszönöm, hogy ilyen gyorsan válaszoltatok.
Már tényleg nem tudom, mi lenne a jó és a helyes. Az egyik nővér a kórházban azt mondta, hogy ő is hasonló cipőben járt és azt javasolja, hogy mi döntsünk, hogy mi lenne neki a legjobb. Méltóságban leélni 2-3 hónapot vagy fájdalmaktól gyötörve, gyógyszereken élve 1-jobb esetben másfél évet. Nem tudom mit kellene tennem. Meg kell mondanom nektek őszintén én nagyon apás lány vagyok. Imádom az apukámat és nem akarom elveszíteni.
A sugarazás nem fáj, de nagyon legyengíti az embert arra a pár napra, amíg kezelik vele.
Általában a fájdalomra is jó.
Nehéz közölni a dolgokat, de jobb a valósággal szembenézni és méltósággal kezelni a mindennapokat.