Abortusz lelki oldala (beszélgetős fórum)

Teljesen egyetértek Ghost és Andi véleményével és az általad leírt utolsó mondattal.

Fiam 3 éves koráig ébresztett éjszakánként 3-4 alkalommal türelmetlenül bömbölve. Akkor hagyta abba a sírást, amikor a kezébe adtam a cumisüveget. Elkezdtem újra dolgozni és mivel kimerített az éjszakázás egyik ébresztőjekor mérgesen megfenyegettem meg ne próbáljon többet ébreszteni, mert fáradt vagyok. Következő éjjel csak egyszer próbálkozott. Ezt követően soha többet nem ébresztett éjjel.

Véleményem szerint lassan próbálkozhatnál talán ezzel is. Hidd el a babák sokkal jobban megértik amit elmagyarázunk nekik, mint hisszük.

Szóról szóra ugyanazt gondolom, mint Ghost.

Biztos, hogyha a helyedben lennék, nem vetetném el úgy sem, hogy én nem vagyok lelkis egyáltalán.

Nem vagyok abortusz ellenes, de ha akartatok tesót akkor őt felesleges elvetetned.

Elhiszem hogy nehéz időszak van a hátad mögött, de nincs 2 egyforma szülés, 2 egyforma gyerek. Kicsi lesz a korkülönbség. Pár hónap és lefoglalják egymást.

Sziasztok,

7 hetes terhes vagyok. Nem terveztuk. Van egy lassan 1 eves gyermekunk. Nagyon-nagyon rossz alvo. A mai napig ejjel kelek 4x legalább. Amugy tokeletes, imadom de ettol testileg lelkileg teljesen ki vagyok merulve. Napközben is altatni kell, mar konnyebb de amikor pici volt nekem nagyon nehez volt. 30 perceket aludt, es minden 2. altatás jott össze. Csak kint babakocsiban aludt, szóval volt hogy a fagyban napi 6xmentunk ki. 17,5 hónapos lenne amikor megszuletne a Picibb. Nulla segitseg. Ferjem sokat dolgozik.

Rendkívül érzékeny vagyok. Mindent nagyon megelek lelkileg. Nem tudom hogy egy abortuszt hogy tudnam feldolgozni.

De mar most total idiota vagyok a kimerultsegtol. Nagyon ingerult vagyok, sokat veszekvek. Elegge ki vagyok fordulva magambol.

Most lett jobb hogy nappal konnyebben el tudom altatni.

De eddig őrület volt. Rengeteget sirtam. Nem elveztem az anyasagot.

Mar kezdtem visszatalalni onmagamhoz, egy kis sport, olvasas, fozes, kezdem ujra nőnek vagy embernek érezni magam. De elmult a teszt ota. Orvosnal is voltam. Amiota tudom, semmihez sincs kedvem.

A szülésem sem volt egyszerű, a mai napignem tudtam feldolgozni.

Nem most, hanem 1 ev mulva szerettunk volna tesot.

Szeretnek meg tobb idot a Kicsimmel egyutt tolteni mert amikor baba érkezne ha nem országos jo alvo akkor sajnos úgyis hatterbe szorulna. En altala lettem anya. Imadom. A sok-sok nehézség ellenere. Nagyon-nagyon nehezen visletem a bezartsagot. Férjem, Anyukám, Tesom sajnos a bokszzsakjaim voltak.

Nem tudnank menni a jatszora amikor szeretne, pedig akkor mar tud jarni, szaladni. Nagyon vidam, nyitott, barátkozós felek hogy megviselne hiszen egy ujszulott nem jatszozhatunk.

Ugyanakkor segitsetek, hogy gondoljak a pocimban lévő terhessegre ugy, hogy nem élő?

Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ket babaval lehet konnyebb megkuzdenem, mint a lelkiismeretfurdalassal.