Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » A szülés utáni életről fórum

A szülés utáni életről (beszélgetős fórum)


2010. jan. 1. 19:01

Sziasztok!

Én 6 hete szültem első kisfiamat 18 évesen. Szerintem nagyon szerencsés voltam a szüléssel. összesen 8 kg-t szedtem fel és 6 kg lement a szüléskor. Gyors és künnyű volt a szülésem. pontosan 1 héttel tovább vittem, indították(burok repesztéssel és oxitocinnal). Sajnos a magzatvízbe belekakilt a fiam, így kezelni kellett, de azóta semmi baja a hasfájáson kívül. Kb. reggel 10:30-kor kezdőttek a fájásaim és 12:45-re megszületett a kisfiam 3950 g-mal, de sajnos elmérték a kórházba, így nem tudom hány centivel.:( A gátsebemet felszívódó varrattal varták össze és nekem már másnap nem volt nehéz az ülés, kicsit kellemetlen volt, de elviselhető. A terhesség alatt is sokat mozogtam és ez most sincs másképp. Csak a vérzéssem ami nem akar elmúlni. Mindenkinek kívánok ilyen szülést, amibe van fájdalom is de el lehet viselni és nem tart sokáig.

19. misz
2009. dec. 19. 09:17

kedves Bezike és Elenor, ha még erre jártok én is szívesen bekapcsolódnék a beszélgetésbe.

Mindenhol azt hallom, a szülés 2 perc volt és a fájdalom is csodás volt, imádtam és holnap megint szülnék, másnap már törökülésben ugráltam. Meg ilyeneket.

Nekem nem így sikerült. Az 1. baba császáros volt vészhelyzetben, másnap kivették a kezemből, hogy viszik egy másik Klinikára és búcsúzzak el tőle, mert nem biztos, hogy találkozunk még. A 2. és 3. babát elveszítettük. A 4. babánk 36 hétre érkezett természetes úton. A dokim nem volt elérhető a nyári szabadság miatt. Aki helyette jött egy brutális állat volt. 2 héttel a szülés után még nem bírtam ülni, nem bírtam menni és állni sem. Folyton sírógörcsöt kaptam, ha a szülésem szóba került. Szívesen beszélgetnék olyanokkal, akik megértik ezt...

18. bezike
2009. jan. 10. 10:11
Szia elenor, én úgy tudom, hogy van olyan foglalkozás, ahol a szülést dolgozzák fel a kismamák. Ez egy beszélgetés, ahol gondolom én, kibeszélhetik magukból az élményt. Én 4 hónapja szültem és még mindig erősen él bennem ennek az emléke. Még mindig ott tartok, hogy ha valaki azt mondja, na majd a másodiknál ez meg az lesz, én heves tiltakozásba kezdek. Én szívesen beszélgetek veled, mert hasonló érzések kavarognak bennem is mint benned...
17. elenor
2009. jan. 1. 13:42
Tavaly októberben 34 évesen hoztam világra első gyermekemet normál úton, indított szüléssel. A kisfiam nagyobbacska mérete és a köldökzsinór szorítása miatt elakadt a szülőcsatornában. Sajnos az elhúzódó kitolási szaknak köszönhetően mindenemet varrni kellett. A szülés után döbbentem rá, mennyi minden megváltozott odabent, a vizelettartási és egyéb gyötrő tüneteket nem is említve. Már semmi nincs a helyén. A legjobban az szomorít el, hogy ma Magyarországon nincs olyan szervezet, ami a nők szülés utáni regenerálódását segítené. Megszülöd a gyermekedet, az orvos zsebreteszi a pénzedet és elenged, vagy magasról tesz rád. Saját bőrömön tapasztalom, mennyire nehéz ez. Sem a testem, sem a lelkem nincsen rendben. Ha van köztetek olyan, aki hasonlóképpen érez, azzal szívesen beszélgetnék, mert tudom, hogy csak az érti, aki keresztülment ilyesmin.
16. dorisz
2007. máj. 23. 15:19

Sziasztok!


Az én kislányom már lassan fél éves! El se hiszem hiszen most született. Nekem véleményem szerint nehéz szülés volt, mert szegénykémnek kicsit nagy volt a feje, ezért nehezen bújt ki. Ráadásul a végére már elfáradtam teljesen. A korházabn nagyon aggódtam érte, mivel annyira besárgult, hogy a gyerekorvos már a vércserét emlegette, ezért akkor nagyon sokat sírtam. Otthon viszont már "könnyen" ment minden. Nálunk volt az anyósom, így nekem csak a Tündérkémmel kellett foglakoznom. Kb. 15 kilót szedtem fel, még van rajtam kicsi, de így jobban is érzem magam, mint előtte.

2007. máj. 19. 22:01

Sziasztok!


Én 5 hónapja szültem! Terhességi toxémia miatt császároztak! Akkor nagyon fájt a szívem, már nem érdekel, hogy hol jött ki a kislányom! Imádom! Olvastam, hogy Leleszi az első császár után a másodikat meg tudta szülni! Ez nekem is reményt ad! Én több mint 30 kilót híztam, amiből a szülés után "csak" 9 ment le! Mostanra viszont "már csak" 5-6 kiló plussz van rajtam, ami csak szerintem plussz! :s A tejem egy elég komoly családi perpatvar, és 1 hét kemény bőgés után sajnos elapadt! Ezt nagyon sajnálom! Dehát ez van. Szeretnék még babát, de majd egy kicsit később!


Anita

2007. máj. 19. 15:30

Én mind a kettő gyerekemet "könnyen és gyorsan" szültem,bár az elsőnél nagyon féltem,mert szinte mindenki engem talált meg a szinte már horrorba illő történeteivel.A gyógyulás is nagyon gyorsan ment.

Mindenkinek ilyen szülést kívánok,mint amilyen az enyémek voltak!

13. noika
2007. jan. 29. 19:59

bhtundi!

Maximálisan igazad van.Soha ne hagyd magad dogmák,berögzött mások szokásai által vezérelni.Nagyon értékelem az olyan embereket akik felvállalják és merik meglépni az álmaikat.Mondom ezt én aki a második hároméves turnusomat töltöm itthon,de már nagyon mennék dolgozni.

2007. jan. 10. 15:33

Hali!

Már 17 hónapja szültem. 20 kilót szedtem fel. Szülsé után sokan "bántottak", hogy olyan, mintha meg sem szültem volna! Aztán a szoptatással szépen lement.

Lili 15 hónapos volt, mikor újra dolgozni kezdtem. Sokan ezt sem nézték jó szemmel: Milyen anya vagyok én? Most már tudom: JÓ! A lányom apukájával és a mamájával van (ki mikor dolgozik) otthon, és kiegyensúlozott. Anyagilag könnyebb és nekem is jó volt kimozdulni a "babakocsi mögül" vissza a munkába. Persze, jobb lenne otthon, de ezt is el kell fogadni!

11. gkreka (válaszként erre: 5. - Virkó)
2006. nov. 16. 15:15
az első kisfiam szintén a feje mellé tette a kezecskéjét, amikor szültem. akkor sokáig nagyon fájt a gátmetszés helye, de teljesen rendbejött és a második babámat tényleg könnyen, gátmetszés nélkül tudtam megszülni, három évre rá.
2006. nov. 16. 14:20

Fontos: Aki babát vár inkább ne olvassa tovább!

Első szülésem maga volt a pokol, 18 óra szülőszoba, szinte nem is voltam már magamnál amikor a lányom megszületett. Testileg, lelkileg nagyon megviselt ez a szülés, mert a szülőszobában meghalt mellettem egy baba.

Második szülésem előtt tesómék babája halt el 40. hetesen a pocakba, én így mentem szülni.. Senkinek nem kívánom. Második szülésem gyors és szép volt, csak a lelkem nagyon fájt...

Azóta 6 év telt el, a tesómnak van gyereke és nekem is két szép.

Úgyhiszem sírnom kell...

9. tinendo (válaszként erre: 8. - Leleszi)
2006. nov. 14. 13:15
És a jegelés bevált?
2006. nov. 14. 12:06
Első szülésem császár volt a második normál hüvelyi szülés!Mind kettőböl nehéz volt a felgyogyulás:Az elsönél 2 hétig fájt a hasam alig tudtam mozogni,a másodiknál nagyon fájt a varrat mellet:Nem értettem miért hisz az édesanyámtol azt hallottam csak addig fáj huzodik mig ki nem szedik a varratot:Még 1 hét mulva is alig tudtam leülni:Megnéztem magamnak tükörrel és meglepődve láttam hogy tiszta véraláfotás ott az egész felhivtam a védönöt mit kezdjek vele azt mondta jegeljem!
2006. nov. 11. 13:14
Remélem igen.Sokáig úgy gondoltam nem szülök többé,de ez az érzés elmúlt.A nőgyógyászom azzal bíztatott,hogy biztos nagyon rugalmasak a szöveteim,ha így is kifért a baba...Akkor a következőnél minden rendben lesz!
6. tinendo (válaszként erre: 5. - Virkó)
2006. nov. 10. 16:49

Sajnálom a dolgot. :((

De ma már minden oké, ugye?

Begyógyult rendesen?

2006. nov. 10. 16:21
A hüvelyem teljesen szétrepedt,jobb és bal oldalon is teljes hosszában.Ez nem az orvos hibája,nem lehetett megakadályozni.A kisfiam úgy született,hogy a feje mellé tette a kezét...így meg nem volt elég hely,hát csinált magának.Iszonyúan fájt,amikor összevarrták,de a doki szerint nyom nélkül gyógyult.
4. tinendo (válaszként erre: 3. - Virkó)
2006. nov. 4. 17:25
Hogy érted azt,hogy "exta sérüléseket szereztem"?
2006. nov. 4. 11:07
Nagyon vártam a babát,és az egész család...Túlzottan is.Mivel ő az egyetlen unoka,és unakaöcsi,mindenki rácuppant volna.Iszonyú fáradtan értem haza a kórházból(szinte semmit nem aludtam ott) és rettenetesen fájt a gátsebem(exta sérüléseket szereztem).A baba gondozásával nem volt semmi gond,a háztartásban segített a férjem és a húgom.Viszont hatalmas harcokat vívtam az anyámmal,mert képtelen volt elfogadni,hogy én sok dolgot másképp csináltam mint ő velünk.Mára belátta,hogy jó módszereket választottam,de azért még most is "harcolunk".Depressziós nem lettem,de egészen más lett az életem.Korábban rengeteget jöttem -mentem,sokat dolgoztam,nagyon változatos dolgokkal foglalkoztam...A gyed-es élet elég egyhangú.Nem panaszkodom,mert szertek a kisfiammal lenni.Ahogy betöltötte az 1 évet,kicsit mobilabbak lettünk,jobban el tudunk menni a gyerekkel vagy nélküle programokra.
2006. szept. 15. 18:02

Milyen érzések kavarogtak benned, amikor hazamentél a kórházból?

Milyen testi és lelki változásokon mentél át a szülés utáni pár hétben?

2006. aug. 27. 16:03

Depressziós lettél? Úgy érezted,h. magányos vagy? Milyen volt a menzeszed?....


Egy kissé én úgy éreztem,h. minden egyszerre a nyakamba zúdult. Véreztem úgy 2 hétig még a szülés után. Majd mikor már nem szoptattam, megjött a menstruációm, azóta 28 napra mindig megérkezik, de már nem 5-6 napig tart erős vérzéssel, mint a szülés előtt, hanem 3-4 napig elég gyenge vérzéssel. Ennek örülök, mert a szülés előtt sokszor majd meghaltam úgy görcsöltem.

A melleim jóval nagyobbak lettek, mint mielőtt terhes lettem. És a szoptatás után sem lettek kisebbek, sőt...Emiatt nem örülök.

Szerencsére a kilókkal nem volt. Bár eleinte azt hittem,h. soha nem fogok megszabadulni a felesleges kilóimtól. 10 kilót szedtem fel a terhesség alatt, 6-ot abból leadtam szüléskor. Mára már lement a maradék is, és fel tudom venni a régi ruháimat. Sokat mozogtam, és odafigyeltem arra,h. mit eszek. Nem kellett fogyóznom.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook