Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » A szorgalom tanulható készség vagy velünk született adottság? fórum

A szorgalom tanulható készség vagy velünk született adottság? (beszélgetős fórum)


1 2
60. perdus (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 29. 16:29
Lehet fejleszteni a szorgalmat.
59. nemérdekel (válaszként erre: 57. - Aszparagusz)
szept. 29. 15:52
Az élet nem egyenlet, néha olyan semmirekellő szülőknek lesz frankó gyereke,máskor tökéletes szülőknek nudli gyereke lesz. Sőt,mi van,ha az egyik gyerek ambiciozus,a másik nem?
58. aszparagusz (válaszként erre: 16. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 29. 15:32

Itt csak a következetesség segít.

Korának megfelelően kell feladatot adni, és megkövetelni a végrehajtását.

Kiskorától kezdve tudnia kell, hogy a családot együtt működtetjük, és mindenkinek ki kell venni a részét a feladatokból.

57. aszparagusz (válaszként erre: 11. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 29. 15:29

Lehet, hogy pont ezért. Látja, hogy ti mindent megcsináltok, akkor ő minek törje magát.

Nem tudom, hány éves a gyereked, de változni fog.

Én a 22 éves fiamon látom, voltak/vannak nagyon aktív, tevékeny időszakok, de van, amikor már abban is elfárad, hogy felkel.

Ahogy változnak a körülmények, változik majd ő is.

Közhely, de a kényszer nagy úr.

56. nemérdekel (válaszként erre: 11. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 29. 13:17
Fiúkra jellemző főképp ez a kamaszkori lustaság,aztán gimi végén összeszedik magukat és kenterbe verik az addig eminens kislányokat.
szept. 29. 09:01

Milyen idős a gyerek? Talán csak az van, hogy egyelőre nem talált rá arra a tevékenységre (sport, akármi) ami igazán érdekelné, ezért tűnik egyelőre lustának. Ami nem biztos, hogy lustaság, csak olyan érdektelenségből eredő "lassú víz".

Ha még 8-15 körül van, lehetne terelgetni a sport különböző ágai felé, valamelyiket megkedveli. Vagy éppen számítógépes programozási ismeretek, hasonlók... egész biztosan változna, ha olyasmivel találkozna, ami igazán leköti.

szept. 29. 08:54
Én azt mondanám, hogy fejleszthető. Mindenki tud változni, ha akar.
53. Sirga (válaszként erre: 16. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 28. 14:10
Ne aggódj, ez még változhat! :)
52. csemár (válaszként erre: 49. - Nemérdekel)
szept. 28. 11:05

Hát igen...

Bonyolult ez az élet. (Néha. :-D)

51. forrest2010 (válaszként erre: 50. - BeauIieu)
szept. 28. 11:01
... nem is ismersz !!! / láttál már ? szép öreglányt ?! mert én még nem :((((((((((((
50. BeauIieu (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 28. 10:13
Butanak meg rondanak lehet születni, és mentehetlenul ugy maradni. A többi tanulható.
49. nemérdekel (válaszként erre: 43. - Csemár)
szept. 28. 09:41
sokszor a kisgyerek menne,csinálna,segitene,de anya-apa lepattintja,menj innen,gyorsabban végzek egyedül...aztán 14 év múlva visitanak a szülők,hogy lusta a gyerek
48. Emese3535 (válaszként erre: 15. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 28. 09:27
Nem úgy születünk, hogy szorgalmasak vagy lusták vagyunk. A géneknek ha van is, elhanyagolható a szerepe. A lényeg szerintem az, hogy az embert kisgyerekkorban milyen környezeti hatások érték, milyen mintát másol öntudatlanul. Az első 3 évben ez eldől. Utána már csak csiszolni lehet, de az alapokat megváltoztatni nem.
47. Napsugár8 (válaszként erre: 45. - PöttyösPanka)
szept. 28. 08:21
Egyetértek!
szept. 28. 08:15

Egy ember személyiségét nem tudod csak neveléssel megváltoztatni. Hiába szeretnéd, ha másmilyen lenne a gyereked, őt úgy kellene elfogadni, amilyen. A példamutatás jelenti a legtöbbet. Lehet, hogy még nem látod rajta, de ő látja, hogy ti milyen ambiciózusak vagytok, és előbb-utóbb (inkább felnőtt korában) követni fogja a példátokat. Viszont ha sokat erőlteted, és ezzel rossz érzéseket keltesz benne eziránt, valamint úgy érzi, hogy nem felel meg neked, akkor akár dacból is arra fog törekedni, hogy az ellentétét csinálja. Az unszolás és hegyi-beszéd helyett az ő belső motivációjának kialakítása sokkal célravezetőbb. Ha öröme van benne, hogy ő meg tudta tenni, akkor legközelebb is nekiáll.

Nem tudom, hogy mennyi idős, de például a kamaszoknál van olyan átmeneti időszak, amikor egyszerűen élethelyzetükből adódóan lusták. Ez életkori sajátosság, és elmúlik. Kisgyerekeknél pedig a szülő könnyen kiírthatja a törekvést, ha túl sok mindent megcsinál helyette mondván, hogy még ügyetlen hozzá.

45. PöttyösPanka (válaszként erre: 41. - Napsugár8)
szept. 28. 08:05
Azt is tegyük hozzá, hogy azok, akik lassabban reagálnak, mert lassabban jönnek a gondolatok, azok nem pusztán lassúak, hanem inkább megfontoltak. Előbb fejben felépítik a dolgot, aztán megvalósítják. Akik gyorsan cselekszenek, azok meg csak úgy belevágnak, és inkább közben találják ki, hogyan is legyen. Lehet, hogy valaki kívülről lassúnak tűnik, közben pedig belül komoly munkát végez, és mire az azonnal cselekvő túlvan öt sikertelen próbálkozáson, a "lassú" előáll egy elsőre működő tervvel.
szept. 28. 07:46
Szerintem a motivált ember cselekszik.
43. csemár (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 28. 07:41

Példamutatással.


Senki se "születik" lustának. Előbb a családi, szülői minta hat, utána pedig a tágabb környezeté is.


A felnőtteknek óriási a szerepük abban, hogy egy gyerek mennyire lesz szorgalmas, törekvő.

42. forrest2010 (válaszként erre: 39. - Nemérdekel)
szept. 28. 07:10
... persze h nem vennének fel , ahhoz még kell valami kis plusz ! de nem is az az 1 lehetőség van és a jók között is van/lesz mindig még jobb ! mindenki nem lehet első , de attól még az egészségéért v csak hobbiból v bármiért is ? kezdhet magával valamit :)
szept. 28. 06:42

Azt mondják, hogy akinek gyors az észjárása, az gyorsabban is cselekszik, mint akinek lassabban forog az agya, mert a gondolatok, hogy mit is kell tenni, lassabban jönnek elő.

Majd iskolás kor kezdetén kell figyelni, hogy valóban lustaságról van-e szó, vagy csak lassabban forog az agy.

40. cilabogyó (válaszként erre: 35. - Channa*)
szept. 28. 04:46
Sajnos nálunk vannak olyan gyerekek, akiknek a wc használatot is tanítani kell. Erre értettem, hogy nyáron ezeket elfelejtik, lehet kezdeni előlről. Viszont a szorgalmat lehet fejleszteni. Azt meg hogy ki miben tehetséges, nem könnyű megtalálni.
39. nemérdekel (válaszként erre: 38. - Forrest2010)
szept. 28. 01:35

ez érdekes, szerintem az van,hogy az embernek sok képessége van és mondjuk az egyikben jobb,mint a másik.

Pl nem rajzolok jól,de szépen éneklek,ahhoz képest.De az,hogy ahhoz képest,hogy pocsékul rajzolok,szebben éneklek, nem jelenti azt,hogy én objektive jó énekes vagyok és akár egy békési tehetségkutatón nyernék, no plána nem jelenti azt, hogy felvennének a Zeneakadémiára,magánének szakra.

38. forrest2010 (válaszként erre: 30. - Nemérdekel)
szept. 28. 01:27
... nyilvánvaló ! én a botlábaimmal sose lettem volna pl 1 : Lakatos Gabriella táncművész @@@@@@@ / de azt mondják , minden gyerek tehetségesnek születik ! / valamiben /
37. Channa* (válaszként erre: 33. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 27. 23:18

A szülőnek nem kellene kényszeríteni a gyereket egy olyan sportra pl., amiben nem tud sikeres lenni.


Az iskola viszont egy más téma. Nem lehet mindenben jó, mindenki. Persze, ilyen is van, de nem ez a jellemző, de a gyereknek tudnia kell, hogy attól, hogy nem tud szépen rajzolni, írni, énekelni, még nem jelenti azt, hogy hülye, csak annyit, hogy ő másban jó.


És persze, a szülőnek támogatni kellene a gyerekét és nem erősíteni benne, hogy ő semmire sem jó.

A dicséret kell. Ha csak azért tudod megdicsérni, mert szép, akkor azért, de éreznie kell, hogy ő is jó valamiben és nem értéktelen.

36. Channa* (válaszként erre: 31. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 27. 23:12

Nem, a kutyát idomítod, a gyereket pedig neveled.

A gyereknek nem parancsra kell elvégeznie a dolgát, hanem azért, mert igénye van valamire, amit te beleneveltél.

35. Channa* (válaszként erre: 28. - Cilabogyó)
szept. 27. 23:10

Nem szeretném bántani a tanítókat, de sokszor tapasztalom, hogy a választékosan beszélő, érdeklődő ovisból, egy rettegő gyereket csinálnak pillanatok alatt.


A saját gyerekemet napi szinten kellett visszarázni a megszokott életvitelébe, pusztán azért, mert a tanítónéni a kislányokat jobban kedvelte. Egy nyár majdnem kevés volt, hogy újra a régi legyen, amit szeptember első 2 hetében a tanítónéni újra lerombolt.


És ez nem csak az én gyerekemmel történt, hanem most is rengeteg gyerekkel megtörténik.


Persze, van akinek ez is jobb, mint az otthoni légkör, de nem minden gyereknek...

34. a6f6bb6c75 (válaszként erre: 33. - Fórumnyitó (anonim))
szept. 27. 22:01

Sztem a dicséretek mennyisége jó esetben attól is függ, hogy a többiekhez és önmagához képest milyen a teljesítménye.


Tudom most ez nem trendi, de én az előbbit tartom fontosabbnak, mert életszerűbb.

Általában azok az emberek, akiket többet dicsérgettek magabiztosabbak és sokszor pont ezért kevésbé szorgalmasak, mert nincs bennük megfelelési kényszer.

szept. 27. 21:54
Ami még eszembe jutott, az a pozitív visszacsatolás. Vajon, ha a gyermekem nem kap kellő megerősítést a megfelelő helyekről (pl. az iskolában, vagy sportkörben), hanem éppen ellenkezőleg: leminősítik a teljesítményét, akkor az hatással lehet-e a teljesítő-kedvre, és mit tud ilyen esetben tenni a szülő?
32. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 17. - Nemérdekel)
szept. 27. 21:44
Igaza van, sőt, egyik alap-pillére annak, hogy a tehetséget sikerré alakítsuk!
31. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 21. - Nemérdekel)
szept. 27. 21:41
Szerintem ez is megdőlhet, amikor pl. egy kutya kiképzéséről beszélünk. Amikor szófogadóbb lesz és utasításra cselekszik, vagy bátrabb, agresszívebb lesz a nevelésem által, akkor mondhatjuk, hogy a jellemét formáltam az állatnak?
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook