A szingli lét előnyei, hátrányai (beszélgetős fórum)
Igen ezzel az idomulással vannak gondok általában.
Van egy barátnőm 35 fölött, szerintem Ő már egyedül is fog maradni. Nem fog feladni már semmit az elveiből. Amúgy is határozott személyiség. A 150 %-os teljesítmény is kevés neki, azt mondja ha nem éri el a lécet a pasi akkor inkább egyedül marad.
A szingliséggel nincs semmi baj, de nem jó. De aki azt mondja, hogy iksz év szinglizés után ő boldog és jó neki így, az nem mond igazat, csupán savanyú a szőlő.
Én egyedül vagyok egy ideje. Hálótársak akadnak, de egy sem herceg, csak békák. :(
Idővel cinikussá válsz és az igényeid egyre nőnek. Ezeknek az igényeknek egy 25-40-es (és iksz plusz éves) pasi már nem tud megfelelni, mert már nem "nevelhető".
Te ugyanolyan nehezen változol, idomulsz az ő igényeihez.
Maximalizmusba csúszunk át, sajna, és Monchának igaza van: felesleges bejárni az egész "bevásárlóközpontot", minden emeleten ugyanaz lesz.
Kellemeset.
Bátorkodom a vélemenyemet:
1. Az évek múlásával egyre nehezebb találni valakit.
Akárhonnan nézzük. Tévednek akik azt allitják, hogy 30 évesen, vagy 28 évesen ugyanolyan könnyü találni megfelelö partnert. Persze 20 évesen is...ez nem kor kérdése. Csak elegendö abból kiindulni, hogy kevesebb a független férfi. Mert kevesebb.
2. A gyerektéma: szerintem az sem igaz, hogy erre a témára a férfiak menekülnek. A megfelelö férfi nem menekül. A nem megfelelö meg jobb ha...
Szerintem sokkal egyszerübb és öszintébb ezekröl a dolgokról is beszélni, ugyanis semmi különleges nincs abban ha egy nö 26 évesen gyereken gondolkozik.
Ami aktuális annak éppen ideje van és valóban lehet élvezni a szingliséget...de alapban a nö és a férfi sem erre vágyik hosszú távon.
Aki ezt állítja...na nem is írom.
A hiba sokszor akkor csúszik be, amikor ismerkedik az ember jobbnál jobb férfiakkal/nökkel...és mivel mindenki kurvára maximalista már a jó sem kell, mert elhiszi, hogy még jobb van. Olvastam erre egy jó kis szöveget: amikor a bevásárlóközpontban mindig egy emelettel feljebb mész annak reményében, hogy ott jobb lesz.
Mert ugye semmi sem elég.
A szerelem szép dolog. Mindenki azt keresi. Meg is lehet találni. Csak az elmúlik egy idö után. `
Es müködni nem a szerelemtöl fog, hanem a szeretettöl.
Szia!
Én 31 éves elmúltam és éppen egyedülálló vagyok. Utálom a szingli szót! Ha végig nézted a szex és NY-ot, akkor láttad, annak mi a vége.
Én pl. épp azért vagyok egyedül, mert abbahagytam szar kapcsolatomat és már nem szeretnék szar kapcsolatban élni. Ha visszatekintek, max egy válásról maradtam le, vagy arról, hogy egyedülálló szülő legyek. Az utóbbival nincs bajom, kivéve, hogy én is így nőttem fel és nem szeretnék egyedülálló szülő lenni. Szóval én boldog vagyok így, viszont nem bújok amögé, hogy milyen iszonyat fasza életem van, mert azt csinálok, amit akarok. Nem, mert egy jó kapcsolatban is lehet azt tennem, amit akarok, lehetek önmagam. Igen, hiányzik egy társ!!! De csak társ.
Nincsenek túlzott igényeim, csak kevés olyan férfi van, aki megfelelne. Nem érdekel a gazdagság, meg a státusz, csak olyat keresek, aki egy húron pendül velem, humoros, intelligens és belém is szeret. Rengeteg ilyen pasim volt és lesz is, csak a szerelem valahogy nem alakul ki, de mindt tudjuk, ezt nem lehet erőltetni. tehát én türelmesen várok és nyitott vagyok és nem félek, hogy lecsúsztam a családról, bár valószinüleg én 33-35 leszek, mire szülök. És??????
Te 26 évesen ne azon gondolkodj, hogy jaj, miért nincs. Még nagyon fiatal vagy, szerintem csak kiül rád, hogy görcsölsz a témán, ezért is vagy egyedül, vagy csak azért mert épp nem vagy kész egy kapcsolatra, vagy épp nem találkoztál az igazival.
Szóval, hajrá! Ne keseregj!
Pedig nagyon nem jó egyedül...
Bár még mindig jobb, mint szeretni valakit, tul.képpen együtt lenni vele, és tudni, hogy nem viszonozza...
Na jól van, nem sírok...
Lesz még jobb...
Szerintem nincs igazán előnye.
Bárcsak együtt élhetnék Vele, és visszatenné illetve felkajálná!:)
Nincs igazam?
Nem teszi senki vissza üresen a tejes dobozt. :)
Nem kajálja fel senki az arcpakoláshoz készített uborkás-túrós trutymómat. :)
Most tettem fel erről egy cikket, amit angolból fordítottam le, holnap fog aktiválódni.
Az egyik bekezdés pont eről szól, hogy lehet, hogy azért szalasztjuk el az igazit, mert körbe-körbe rohangálunk őt keresve, közben meg ott van a szemünk előtt, csak nem látjuk meg. Akkor te ennek a törvényszerű példája vagy a pároddal! :)
A reményt sosem fogom feladni, csak néha belefáradok. Gondolom ezzel mindenki így van.
Vannak ám még!!! :)
Az én párom kb.500m-re lakott tőlem, és soha sem találkoztunk! Én is így elvoltam keseredve, hogy már mindenki foglalt, mindenkit ismerek, és senki sem jó, már a költözést fontolgattam... stb.
Aztán találkoztunk, teljesen véletlenül!
Szóval lehet, hogy a szomszéd srác az... :D
Nem volt csöpögős! :)
Én is úgy látom, hogy várni kell. De lassan minden szóba jöhető pasas házas. Ki marad nekem? :)
Szia!
Én is 26voltam, amikor "rátaláltam" a páromra! Addig a leghoszabb kapcsolatom 2hónapos volt...
Úgyhogy azt mondom ne legyél elkeseredve, nincs veszve semmi sem!
Az jó, hogy elkezdted az önálló életet, hogy már nem vagy együtt a szüleiddel.Jó lépés volt!!!
Szerintem ne nagyon pánikolj, és ne görcsölj rá a gyerek témára, mert megérzik a pasik! "Görcsös" lánnyal még beszélgetni sem mernek!!!
Pozitívan állj az élethez, lásd meg az apró örömöket, szépséget, és a pozitívum kisugárzódik, ami embereket vonz. Szerintem sose add fel a boldogságot, nem tudhatod mi vár még rád! :)
Tudom egy kicsit csöpögősre sikerült, de hidd el, ilyen negatív hozzáállással csak taszítani fogod az embereket.
Úgyhogy hajrá!!! :))
Nem szeretnék részletekbe belemenni, mert nyilván eleve a várostól is függenek a lakásárak, ahol élsz, a bankoktól meg még inkább. De ezzel nyilván nem mondok újat, mindegy.
Különben nálam úgy szokott lenni, ha egy egyébként nagyon fontos dolog nem foglalkoztat, akkor valószínűleg hamar meg is oldódik. Furcsa, de így van.
Nem vagyok csalódott.
Igazából az bánt, hogy valami talán félrement bennem, mert egyáltalán nem aggódom, mi lesz...
Hát, ez a lakáskérdés...Tesóm 9 millió forintot vett fel 3 éve, 25 évre, és havi 61e forintot fizet. Nettó 80ezerből azért ez nem igazán kivitelezhető. És nem is sokmindent kapnék 9millióért...
"Pedagógusfizetésből esélyem sincs másra. "
Én is pedagógus vagyok, és bár nekem van családom, de az egyik barátnőm 32 éves szingli, szintén pedagógus, és tavaly vett itt a lakóparkban egy szép lakást. Igaz, vennie kellett fel kölcsönt, de manapság nem sok embernek adatik meg csak úgy készpénzből lakást venni.
Szóval, nem lehetetlen.
Ami azt illeti, keresi ő is a párját töretlenül, és én meg biztatom, hogy sikerülni fog.
Téged is és a többi csalódott szinglit is, aki szeretné megtalálni a párját, mert valljuk be, olyanok is vannak, akik élvezik ezt a létformát, és egy kanyit sem hajlandóak leadni belőle.
Szóval, fel a fejjel, még nem vagy elkésve. Én pl. 26 évesen mentem férjhez, és 28 évesen szültem.
Épp erre gondoltam.
Én lassan 28 éves vagyok, és anyuval élek. Pedagógusfizetésből esélyem sincs másra.
Igaz, elvileg van egy kapcsolatom, de már nagyon a végét járja, és különben is 2200 km van köztünk.
Szóval ha hasonlítgatni akarod magad, hasonlítsd hozzám!:)
És máris nem olyan rossz a helyzeted.
Még én is élek...
:)))
Szerencsére már egyedül. A szüleim mellett már nem bírnám, így önállóan könnyű.
Nem irigylem azokat a szingliket, akik még arra kényszerülnek, hogy a szüleikkel éljenek. Nekik talán még kevesebb az esélyük pl. a szexre, mert nem tudnak csak úgy hazavinni senkit. Nekem voltak rövidebb kapcsolataim. Nem mondom, hogy évek óta nem szexeltem, de az igazi régóta nincs a láthatáron, pedig nagyon szeretném, ha megtalálnánk egymást. Szeretnék gyerekeket, hamarosan kifutok az időből úgy érzem a pánik szélére kerültem. A húgom (2 évvel fiatalabb) már szült nem is oylan rég, ő családot alapított, én meg csak irigykedem és böngészem a babás cikkeket, álmodozva.
Lehet,h. mások is járnak a te cipődben, de ne hasonlítsd magadat másokhoz.
Miért csökkennének az esélyeid a boldog életre?
Hidd el,h. 1x te is leszel boldog, csak még nem találtad meg a megfelelő társat. :)
Nem tudom mások is járnak-e az én cipőmben... 26 éves vagyok, még szingli. :(
Csökkennek az esélyeim a boldog életre?
Ugye igen!! Én is így érzem!
Vannak azért előnyei is a szingli életnek. Nem kell sportközvetítéseket néznem a tévében, nézhetem inkább a Szex és New Yorkot. De nem akarok az ő sorsukra jutni.