A sok rosszindulatú embernek miért jó, hogy mást földig tiporjanak? (beszélgetős fórum)

Akkor most még egyszer:

Azért élünk,hogy megtanuljuk,mi az igazi,feltétel nélküli szeretetet.A szeretet az út és a cél.

Remélem nem baj ha Jézust,Buddhát,vagy David R.Hawkinst alázatosabbnak látom tőled.

Kétlem hogy tőlük többet tudsz,csak arra akartam felhívni a figyelmedet,hogy túl nagy az egód,gyakorolj egy kis önfeladást,vedd észre hogy

az ego az ami ragaszkodik az érzelgősséghez, amely közvetlenül kapcsolódik annak álláspontjaihoz; úgy tesz, mintha azt hinné, hogy nincs más választása. „Átadni magunkat Istennek” azt jelenti, hogy nem keressük az egót vigaszért és izgalomért, és hogy felfedezzük a végtelen, derűs béke örömét. Hogy magunkba nézve megleljük magának az elme - minden alatt ott rejtőző, mindig jelenlévő - illuminációjának forrását.

Ja és nem kioktatás akart lenni részemről,ha te úgy láttad,az a te problémád.(Peace!)

Ezt a példát azért írtam, hogy van akinél másképp hat.

Van Isten, az egy kinyilatkozás.

Én hiszem Istenben, az én közlés.

Az elsővel lehet vitatkozni a másodikkal nem.

Amúgy én nem tudom, hogy van-e Isten.

Van isten. És ez nem erről szól, hogy mi tetszik jobban, hanem, hogy mi az igazság. Nálam erről szól. Hogy ehhez ki hogyan áll, az meg róla szól.

Ha értenéd, akkor nem azt mondtad volna, hogy nem hosszú távú. Mert akkor egész mást látsz bele.

Na mindegy, szerintem majd meglesz. Főleg, ha már te is biztos leszel benne :) Akkor egész másképp fogod látni :)

Azt hiszem, értem most is, és van akinek most erre van szüksége, de én nem hiszem, hogy az hosszú távú lenne.

Neked melyik tetszik jobban: Van Isten vagy, hogy én hiszem Istenben?

Nem vagyok mindenben biztos. Max lehet, hogy olyan stílusban mondom, hogy NEM TUDOM, hogy abból is az jön le, mintha nem lennék benne bizonytalan.

Nem tudom. Sok mindenre jönnek a válaszok belülről, de vannak bizonytalan pontok. Lehet, hogy nem annyira látszik, vagy nem tudom.

197 cm 46-os cipőben :))

Más a játék lényege, mint amire gondolsz :)

Lehet, én nem vagyok benne biztos,

Ez olyan nekem mint a sajnálat.

Ez is benne van. Volt, amikor én is rosszindulatot éreztem, mert az illető már 20-szor valóban csak cseszegetni jött, aztán egyszer vicceskedett és én meg már a korábbi tapasztalatok alapján el sem tuddtam képzelni, hogy vicc. Illetve reflexszerűen félreértettem.

Dehát azért ez érthető is.

Na meg vannak, akik minden iróniára érzékenyek. (lehet, hogy én is) :)

Bellának azért mondom, mert nagyon egyirányban gondolkozik. Ezzel ki akarom billenteni :) Na most elmondtam egy műhelytitkot úgy, hogy ő is olvassa. Innentől már minden más ugyebár.

Be van merevedve és ha azt mondanám, hogy szuper jól gondolod, akkor menne tovább az egy irányba.

Persze a billentés sem működik mindig, de van, hogy előbb utóbb meghozza a hatását.

Szerinted milyen hatás váltasz ki, hogy azt mondod valakinek, hogy te nem tudod?

Van akinek nem jelent problémát aki tisztába van magával.

Te szerinte kiknek jelent problémát?

Meg, akiknek nem okoz problémát más magabiztossága egy olyan témában, amit ő még nem ismer.

Magabiztos emberek nem akadnak ki rajta :) Ez a két csoport. így van.

Más a hatása sokaknál. Ez tény. Nagyjából érzékelem is, hogy kiknél okoz ez problémát, mert azért tudni kell, hogy nem mindenkinél :)

Csak hát én akkor mondom szerényen, ha az jön ki belőlem, mert a helyzet megkívánja. Tehát ha valaki azt kérdezi, hogy téged Csabának hívnak, akkor nem úgy fogok válaszolni, hogy én azt gondolom, hogy igen :)

Érted ugye, hogy mire gondolok?:)

Bella, azt kell, hogy mondjam, hogy ezek szerint mégsem tudod :) Ahogy látom, egy síkon mész ennek a megítélésében. Amolyan tekintélyelvűen.

De felejtsd is el :) Nem lényeg :)

Lehet azt tudni,hogy valaki tudásából fakadóan beszél,vagy csak játszik a szavakkal.

Egy kis idézet,neked ajándékba:

"Keressük az úti célt, mert valami arra hajt, odavonz. Az utat Isten kegyelme, a Vezető és Gondoskodó Szentlélek világítja meg. Az Érzékfeletti Istene és a Gondviselés Szeretetének Istene végül eggyé olvad a Legfőbben. A szeretet egyesülése a szeretettel a sors beteljesülése és az üdvözülés lényege. A szeretet tehát az út és a cél."

/D.R.H/

Oké. Nehogy azt gondold, hogy nem szoktam én ezen a témán gondolkozni :) Csak egyszerűen nem esik jól szerénykedni akkor, amikor valamiben már valamiért biztos vagyok. Olyan erőltetett lenne.

Most akörül kell választanom, hogy legyen kellemetlenebb mondani egy ráerőltetett alázatosnak tűnő stílussal, vagy mondom ahogy gondolom és utána kapok jelzőket miatta :)

Néha váltogatom és figyelem, hogy melyik a jobb.

Még nem tudtam eldönteni :)

Észreveszem másoknál, de van akinek nem szólok érte.

Most mondhatnám azt nagyképűen, hogy akinek szólok, azt valami miatt érdemesnek találom.

Ez mind a két oldalra igaz. Tessék másnál is észrevenni és nem csak nálam!! :)

Amúgy nem tartom szükségesnek az én közlést ebben az esetben. Nem mindig, inkább így mondom. Ha valakit ez zavar, akkor az nem biztos, hogy az én hibám. Attól az még nem lesz nagyképű, mert valaki tud valamit. Max annak, aki még ugyanazt nem tudja.