Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » A kistestvér érkezése lelki törést okoz? fórum

A kistestvér érkezése lelki törést okoz? (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: A kistestvér érkezése lelki törést okoz?

1 2
27. melissam (válaszként erre: 26. - Maya80)
2010. nov. 11. 09:06

Maya, nekem elküldhetnéd a könyv szerzőjét és címét, érdekelne.

Az én lányom még csak 2 lesz, mire jön a kistesó. Kíváncsi vagyok ő hogy dolgozza fel. NEki ugye még kevésbé lehet elmagyarázni, hogy mi is fog történni. Én azt terevezem, hogy majd bevonom mindenbe a baba körül, hogy érezze, hogy segít.

26. maya80 (válaszként erre: 1. - 0d7f0d9de8)
2010. nov. 11. 07:24

Az én lányom három éves és januárra várjuk a kistesót. Egyelőre még nincs semmi probléma, szerencsére! Azt hiszem, ő még csak azt fogja fel ebből, hogy lesz itthon egy pici baba, akit babusgathat. Az fel sm merül benne, hogy kevesebbet fogok vele foglalkozni stb.

Ettől függetlenül készülünk rá, hogy lesznek gondok. Azt már a terhesség előtt eldöntöttük, hogy mikor a kistesót majd hozzuk neki haza, a nevében fog majd kapni egy régóa vágyott, számára értékes ajándékot. Így pozitív lesz a kezdet.

Ezenkívül van egy nagyon jó könyvünk a tetsvérféltékenységről; ha érdekel, megírom a szerzőt és a pontos címet, mert nagyon tanulságos.

Azt hiszem, a te lányod ötévesen már sokkal inkább felfogja, hogy mivel jár a kistesó érkezése, azaz ő mennyit veszít ezzel... legalábbis most csak ezt érzékeli. Szerintem mindenképp keress fel minél hamarabb egy gyermekpszichologust, ha még eddig nem tetted meg!

25. Talian35 (válaszként erre: 24. - Jollymama)
2010. nov. 11. 06:56
Sztem az Anna és Peti könyvek alapból mind nagyon jó, az összes megvan és rongyosra olvastuk, imádják a gyerekek :-)
2010. nov. 11. 06:45
Ajánlok neked egy nagyn jó mesekönyve! Anna és Peti kistestvér érkezik -a címe.Nagyon sokat segít a gyerkőcnek a feldoldozásban, és neked is egy csomó jó ötletet ad.
23. Tücke
2010. nov. 11. 06:44
huuu bocsi hogy ilyen hosszú lettem csak kijött belőlem :) bár tény sztem a legjobb kistesóra szoktatás egy kiskutya :D
22. Tücke
2010. nov. 11. 06:43
Hát a tesó nálunk is központi téma főleg hogy körülötte mindegyik ovis bnőjének megszületett a tesó... Hát én elég sokáig vártam nekem lassan 6 éves lesz igaz még mindig nem döntöttünk... de van egy kis havanese kutyánk aki a lakásban van és egymásra féltékenyek a kutya kilöki a gyereket az ölemből vagy szétkaparja a hátam hogy vele is foglalkozzak, a lányom folyamatosan hogy verjem el a kutya fenekét mert rossz és szétrombolta azt amit épített. akkor megbeszéltük hogy játszuk azt hogy a kutya a kistesó és osztozik anyán rajta. egész jól ment a dolog... Azrán megkapta a várva várt kiscicáját névnapjára és persze jöttek a gondok : hogy én csak a macskát szeretem már se őt se a kutyát nem , hogy én csak vele játszom... szóval előjött a régi bevált játék hogy már 3an vannak testvérek és azóta nincs nagyobb féltékenység csak kisebbek vannak... meg sírdogálás ha alszik és se a kutya se a cica nem fekszik oda hozzá... Hát mi megbeszéltük hogy hogyan születik a baba elmeséltem neki milyen volt vele terhesnek lenni hogy vártam őt. Persze tény hogy amikor már kész tények elé lesz állítva hogy jön a tesó akkor biztos más lesz... De remélem ugyan úgy fogja várni a tesót majd ahogy én vártam a tesómat anno, és remélem jól gondolom és látom hogy az én természetemet örökölte.. nálunk mondjuk az ovónők is azt mondták hogy nagyon család centrikus a gyerekem és anyáskodik az oviban is a kisebbek felett nem egy kisgyereket ő segített nekik beszoktatni aki problémásabb volt vagy nehezebben ment az elválás.. mesélték hogy egyszer odament az egyik beszokós kislányhoz aki épp sírt hogy nincs sehol az anyja megsimogatta a hátát és azt mondta neki hogy ne félj jön majd érted addig gyere játszok veled ... a kisgyerek megnyugodott és ment játszani másnap már nem voltak ilyen gondok .... 1 hét alatt beszokott a kislány úgy hogy a 2dik héttől ott is aludhatott már...
21. kevian
2010. nov. 11. 05:48

Eléggé központi téma mostanában nálunk a kistesó kérdés. Legyen vagy ne? Hááát, eléggé elgondolkodtató, amit írtok.

Nekem van 2 tesóm is. Idősebbek tőlem és fiúk. Nem tudom ezért, hogy érez a nagytesó, mikor a kicsi hazajön a mamával a kórházból. Rémisztő!!! :S

2010. nov. 10. 22:59

Az én nagyobbik gyerekem is elmúlt 5, mikor a kicsi megérkezett, nagyon várta. Aztán a kicsi császárral született, szüleim elvitték magukhoz a nagyot, míg kicsit erősödtem, ott mumpszos lett, nem jöhetett haza, amíg fertőzött. Az egész 3 hét volt, felfoghatta volna nyaralásnak, mint máskor, de ő megijedt. Dadogott, mire hazajöhetett. Annyira félt attól, hogy veszélybe kerül a helye a családban. Hónapok teltek el, mire megnyugodott, és elmúlt a dadogás...

De később ő is azt mondta egyszer a tesójának: téged a kuka mellett találtunk. Szerencsére a kicsi azonnal rákérdezett, így hamar megbeszéltük velük a dolgot.

Ma már felnőttek, és csak nevetnek ezeken a dolgokon. :)

19. Diandra (válaszként erre: 14. - 0d7f0d9de8)
2010. nov. 10. 22:11
én is mondtam tesómnak, hogy őt örökbe fogadták :-) annyira sírt, hogy megmondtam gyorsan az igazat. 5 éves volt, én meg 13 :-) mai napig szokta mondani, milyen mocsok voltam :-D sokszor maikor tologattam a házunk előtt a babakocsiba azon agyaltam, hogy ki kéne borítani és a szüleinknek beadni, hogy egy nagy kutya volt stb. szerencsére sose csináltam meg. jó tesók vagyunk.
18. kinni (válaszként erre: 16. - 0d7f0d9de8)
2010. nov. 10. 22:05
Kineziológiát tanulok, a tanárom már 3 éves kortól szokott gyerekeket oldani(egyébként óvónő), az ennél kisebb gyerekeket meg anyukán keresztül lehet. Egyébként a kistestvér érkezése is mondhatjuk, hogy stressz és rengeteg más dolog, egészen a fogantatástól a születésen át az éppen aktuális problémáig.
2010. nov. 10. 21:56

Egy pszichológus szerint egy gyereknek olyan a kistesó érkezése, mintha nekünk a férjünk egy új nőt hozna a hálószobába.

És mindegy, hogy az a gyerek 1 éves, vagy 15 éves, mindenképpen meg fogja viselni. Ez mindenkinek rosszul esik.

Az enyémek között 2,5 év van. Mikor a kislányom megszületett, a bátyja nagyon örült neki, többször meg is akarta fogni a karjába. De mikor szoptattam, akkor ennyit mondott: "jaj ne, már megint!", vagy "tedd le, anya". Szerencsére a pici egy tündér volt, gyorsan evett, és egész nap aludt. Ezért volt időm vele is foglalkozni. De pár hónap után, mikor már a pici többet volt ébren, és vele is játszottam, kisfiam csak megállt az ajtóban, csendben figyelt, majd elment a szobájába, és kiabált, hogy "bepisiltem!" Ez elég sokáig, hetekig is eltartott.

Ma már 11 és 9 évesek, nagyon jó testvérek. Sokat játszanak együtt, és persze sokat is veszekednek. Viszont inkább a kicsi féltékeny a nagyra.

16. 0d7f0d9de8 (válaszként erre: 15. - Kinni)
2010. nov. 10. 21:56
Szerintem 5 évesen korai...nem érte még annyi stressz:) de kitudja. Első körben gyermekpszichológust kerestünk. Erről jut eszembe: figyelem, aki fontolgatja a gyerekpszichológust, de nem tudja merre induljon, a helyi Nevelési Tanácsadóban van lehetőség( ingyen) rá.Én se hittem, felhívtam és közölték,2-3 éves kortól foglalkoznak a szakemberek a gyerekekkel,játékos terápián keresztül.Belevágtunk, eddig csak jót mondhatok!
15. kinni
2010. nov. 10. 21:50
Keressetek fel egy kineziológust!
14. 0d7f0d9de8 (válaszként erre: 7. - Diandra)
2010. nov. 10. 21:48
Hűűha.Nálunk is voltak csodák! Amikor Én születtem, a nővérem 3 éves volt. ANyukám szerint várt nagyon, a hasát simogatta, amikor látták puszilgatott. Aztán úgy 5 és 8 lehettünk, amikor elalvásnál( egy szobába voltunk) elkezdte mondani, hogy engem igazából örökbe fogadtak, nem vagyok az édes testvére.Én pityeregtem, ő vígsztalt, hogy attól engem még ugyan úgy szeretnek és ne is hozzam szóba, mert anyáék letagadnák. Hittem neki, évekig...rossz volt. Máshogy nem bántott, csak lelkileg.Véletlenül derült ki,évek múltán.Édesanyám majdnem rosszul lett és végre én is megértettem, hogy ez nem igaz. Hát...ilyen is van:)
13. Talian35 (válaszként erre: 12. - 0d7f0d9de8)
2010. nov. 10. 21:45
Gyűjtögetés nálunk is van keményen, de mondjuk ebben a korszakában is van 5-6-7 évesen egy gyerek, legalábbis pszichológus ezt mondta nekem. Ráhagyni sztem még ilyenkor sem szabad semmit, mert akkor elszabadulhat a gyeplő és a visszaút sokkal nehezebb.
2010. nov. 10. 21:38

Sziasztok!

Egy hónapja írtam a cikket, de az oldal csak most aktiválta. Azóta van változás,okosabbak is lettünk.

Megírtam napló formájában, de íme az összegzés:

- mivel még a kistesó megszületése előtt jelentkeztek a hangulat változások, ez nem tipikus testvér féltékenység.A beszélgetések alatt fény derült rá, hogy az én személyemet félti, magától a szüléstől. Nem tudja elképzelni, hogyan kerül ki belőlem a kisbaba és a fantáziájára bízza...vagyis jön az olló, hasfelnyisszantás( mint a hét kecskegidába)és ez anyának fájni fog.


a gyűjtögetés szintén a ragaszkodás megszemélyesítése,és abban igazat adok HajduM-nek, gyűjtögessen csak, hagyni kell, de amikor már a gyerek ( a mi esetünkben)két kiskosárral, négy szatyorral és tele zsebbel ér oda a 400-méterre lévő oviba és a gyerek bömböl, hogy még azt is és azt is...na, ott meg kell húzni a határt.Szerintem. És nem azért, mert nem szeretjük...sőtt!Pont azért!


Várom még a véleményeket!!!ez izgalmas téma.Ki hogyan oldotta(oldaná meg?)

2010. nov. 10. 21:36
Szerintem pszichológus lehet tudna segíteni.
2010. nov. 10. 21:35
Az én lányom most lesz 6 éves, a kistesó 3 hónapos. Ő a terhességem alatt, és a szülés utáni 1-2 hétben még nem volt féltékeny, de utána elkezdett hisztis lenni, mindenért sírt, és nem akart óvodába menni. Azt mondta, hogy Őt már nem szeretjük annyira. Nagyon rossz érzés volt ilyet hallani tőle, mert nagyon vigyáztunk, hogy nehogy ilyesmit érezzen. Aztán szépen elbeszélgettünk vele mi is, és a nagyszülők is, valamint teljesen bevonjuk a babagondozásba, és most már úgy tűnik, hogy majdnem elmúlt a féltékenység.
9. Talian35 (válaszként erre: 7. - Diandra)
2010. nov. 10. 21:35
Ugyanekkora korkülönbség van köztünk és a tesóm között...ma jó testvérek vagyunk és azért nem lettem lelkisérült sem :-) Viszont utáltam és sokszor megvertem mikor pici volt és nem látták. Ezt ma már nagyon bánom, mert nekem is nagyon rosszul esne, ha a lányom titokban megverne az Öcssét...de ez van, elmúlt, nem tudok változtatni rajta!
8. Talian35 (válaszként erre: 4. - HajduM)
2010. nov. 10. 21:30
Jesszusom már bocs de az óvónő nem arra gondolt, hogy egy hétig ne vigye haza, hanem hogy ne délbe vigye el!
2010. nov. 10. 21:30
8 éves voltam amikor megszületett a húgom, én szerettem volna a legjobban feszt sírtam a szüleimnek, hogy mindenkinek van tesója csak nekem nincs...anyum elég beteges volt, de bevállalták...meglett a tesó. utáltam az első perctől ahogy apám husikának szólította, utáltam amikor mentünk vhova nekem már "csak" a kezemet fogta a kis szaros meg ülhetett a nyakába, utáltam mert anyukám szoptatta én meg csak lestem, persze hívott, hogy bújjak oda én is, sőt anyatejet is megkóstolhattam, de utáltam mert elvette a szüleim osztatlan figyelmét, azaz osztottá tette. a szüleim nagyon gyerekcentrikusak, nagyon szép gyerekkorunk volt, nem volt kivételezés, ez az őszinte igazság, a mai napig számíthatunk egymásra feltétel nélkül, a szüleink rajongásig szeretnek bennünket, amit adhattak mindent megkaptunk érzelmileg és anyagilag is. és jó testvérek vagyunk. én 32 vagyok lassan, ő 24. de a mai napig sírni tudnék, szinte most is, hogy leírtam, ahogy eszembe jut, hogy apám, hogy nézett rá, simogatta, dobálta stb. mint engem, anyum becézgette, babusgatta, mint engem. gyökeresen megváltozott az én kis tökéletes életem az ő születésével. és elvileg értelmes, felnőtt nő vagyok. sőt már anya, de ez van :-D
2010. nov. 10. 21:29
ja és egyébként ott tart a dolog, hogy csinált olyanokat, hogy az pici baba elaludt felköltötte, kivette a cumit a szájából...mindig a feje körül szöszölt, hiba lett neki sokszor elmagyarázva, hogy nem szabad...válasz: de az én tesóm...fölötte hadonászik stb...nem egyszerű
2010. nov. 10. 21:26

Hát személyes tapasztalatom nincs igazából, de a tesóméknál hasonló a sztori.

Van egy négy éves fiú...útban voltak az ikrek (azóta már megszülettek) A gyerek hol örül..hol nem...majd játszok a tesókkal, nem játszok...akaratosabb volt, mint előtte, de úgy nézett ki, hogy kezelni lehet...és jött a legfurább dolog...a gyerek váratlanul elkezdett dadogni

Mindenki értetlenül állt a dolog fölött...egy pszichológust megkérdeztem erről, ő azt mondta, hogy a gyereket sokként érte az a tudat, hogy nemsokára már nem egyedül lesz és ettől fura dolgokat csinálhat. Mondta, hogy van akinek megváltozik az étkezése, sírósabb lesz..stb..stb..és van aki elkezd dadogni. De hála az égnek ez kb. tartott nála 2 hónapig...

elég rémisztő volt

2010. nov. 10. 21:24

Hát nekünk nem volt ilyen gondunk.

A nagyobb lányom alig várta már, hogy megérkezzen a kis tesó.

Ha mindenki rászól, elvesznek tőle dolgokat, szabályozzák, meg ott hagyod valahol egy hétre (milyen idióta egy óvónő) még a végén pszichopatát csinálsz a gyerekből ahelyett, hogy szeretnéd.


És ha botokat szed össze, hadd szedje, az az övé, miért vennéd el? Az anyja az övé, és hamarosan osztozkodni kell, ha pedig ott hagyásokkal, meg rendszabályokkal tetézed, beigazolódik az elképzelése, miszerint kiesik a pixisből.


Elveszíted a bizalmát, utálni fogja a tesót.

Irasd át másik óvodába, az ilyen elmeháborodott óvónők életre szóló károkat okoznak a gyerek lelkében, de az rád is hatni fog vigyázz. A családi lélek, mindenkire hat aki annak a családnak a tagja, aki oda született. Ha kirekesztve érzi magát a gyerek, akkor már is elvesztetted őt. Csak egy testet dajkálsz, de a lelke nem a tiéd.


Nem kell egyebet tenni, csak SZERETNI

2010. nov. 10. 21:17
Mi is ettől tartunk már most:(:(Pedig még nincs tervben!Biztos megoldható!!Beszélgess vele,adj neki munkát a kistesó körül!!!:)
2010. nov. 10. 21:16
Szia! Erre sajnos nem lehet felkészülni és a gyereket sem felkésziteni. Nálunk 4 év korkülönbség van, igazából változás csak pár hónappal a születése után történt és tart a mai napig (ezt nem rémisztésnek szánom). Tombolás, értelmetlen hisztik, nálunk ezek a jelek, ugyanakkor imádja a tesót és ha csak ketten vannak gyerektársaságban, akkor mindig kiáll mellette és megvédi ezerrel. Azt mondják, ez a jó :-) Itthon viszont sokszor nekiesik (nem nagyon agresszivan de nem érzékeli hogy a kicsinek mi fájhat) és sokszor érthetetlen a viselkedése. Várd ki mig megszületik, szerintem más lesz utána, ha nagyon csak szereti és soha nem lesz veszekedés (majd később), az se jó, mert azt mondják a pszichológusok, hogy elnyomja magában a testvérféltékenységet és az később felnőttkorban rossz testvéri kapcsolathoz vezethet.
2010. nov. 10. 21:08
Öt éves. Értelmes, cserfes, örökmozgó. Ami a szívén, az a száján. Amikor megtudta, hogy kistestvére születik, átölelt és megköszönte. Azt mondta, régen várt már erre... most mégis történik vele valami, ami mindhármunkat megrémiszt. Van kiút?

Ugrás a teljes írásra: A kistestvér érkezése lelki törést okoz?
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook