Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » A kérdésem, hogy mi a BIZALOM? fórum

A kérdésem, hogy mi a BIZALOM? (beszélgetős fórum)

9. 5758a48989 (válaszként erre: 6. - 9536810fa1)
2011. febr. 27. 22:19

Kedves Béka-királylány!


Véleményem szerint nagyon nagy bölcsességet fogalmaztál meg! Idézet az írásodból: "és ha mi azok vagyunk, akkor látjuk annak a másikat is"

Pontosan ez az alap áll a kommunikációnk hátterében is. Ez lehet felfelé, illetve lefelé vezető út!

Kedves Béka-királylány Te a felfelé vezető utat fogalmaztad meg gyönyörűen. Ha egyenesek és becsületesek vagyunk, akkor a másik embert is annak kívánjuk tekinteni, mindezzel LEHETŐSÉGET kínálva a másik emberi lény felé a Szeretet adásra!

A lefelé hajtó erő, amikor valaki nem érzi magát egyenes embernek, okosnak vagy esetleg szépnek, és ezt KIVETÍTI a másik ember felé. Ezt hívóm tükör-effektusnak. Ilyenkor bizony nagyon résen kell lennünk! Észre kell venni a másik ember fájdalmát, hogy rajtunk ne okozhasson sebet. És ha szellemileg már elég felkészültnek érezzük magunkat, akkor még segíteni is tudunk a másik embernek, aki az átkokat kívánta volna szórni felénk. Ez megint csak rajtunk múlik! És természetesen a másik félen is, hogy befogadó-e szeretetünk nyitottságának. Erre szoktam azt mondani, hogy FOLYAMATOSAN TANULNUNK KELL SZERETNI! Ha mást nem tehetünk, akkor az IMA az Úr Jézus Krisztushoz a leghatásosabb és a legcélravezetőbb! :)Mert ami az embernél lehetetlen, az Istennél nagyon is LEHETSÉGES! :)

Mind ezt a SZERETET jegyében! :)))

8. 5758a48989 (válaszként erre: 5. - Arcansas)
2011. febr. 27. 21:57

A családtagokkal a legnehezebb! :)

Ezen mindannyiunk átesett.

Van erre példaként egy mondás: "Az édesanyát arra találták fel, hogy legyen kit okolni."

Tudom, hogy nálad más természetű lehet a baj oka, viszont MINDEN ORVOSOLHATÓ! Ha azt Te is nagyon akarod! Először nehéz, mintha sziklákon kellene nehézkesen átmásznod De aztán minden egyre könnyebb!

Mindenképpen azt javaslom Drága, hogy te magad tegyél meg mindent annak érdekében, hogy rendeződjön a jelenlegi helyzeted a Kedves szüleiddel. Tudod, ők is voltak gyerekek, és nekik is voltak szüleik. Láss a mélyére a dolgoknak, és hiszem, hogy minden tisztázódik! Csak türelem kell hozzá, és mi magunk is! Ha nem más, akkor a hitünk ebben a dologban minden képen! :)

7. 5758a48989 (válaszként erre: 4. - Arcansas)
2011. febr. 27. 21:49

Kedves Arcansas!


Csodálatos megfogalmazása a bizalomnak, amit írtál!

Nem csak a Tiszteletet, hanem a másik ember bizalmát is ki kell érdemelnünk, ugyan úgy mint minden más tiszta erényt!

Köszönöm! :)

6. 9536810fa1 (válaszként erre: 1. - 5758a48989)
2011. febr. 27. 21:13

aranyos történet. :)


A bizalom érzése talán abból jön, hogy mi magunk mennyire vagyunk megbízhatóak, mennyire lehet ránk számítani, mennyire vagyunk egyenesek, becsületesek... és ha mi azok vagyunk, akkor látjuk annak a másikat is... azt gondolom. Néha érik pofonok az embert, de szerintem közel se annyi, mint ha valaki bizalmatlan mindenkivel. :)

5. arcansas (válaszként erre: 4. - Arcansas)
2011. febr. 27. 21:05
természetesen a páromról volt szó!A szüleimmel kapcsolatban nincs bizalmam sajnos,nem is lesz.
2011. febr. 27. 21:04

A bizalom...Számomra az,ha van valaki akivel bármit megoszthatok.Nemcsak a gondolataim,az örömöm és a bánatom,hanem a testem is megosztom/átadom neki.Ő az az ember,aki bármivel fordulhat hozzám,és én is hozzá!(bár ez már kölcsönös bizalom) :-) Megbízom benne, mert megjár neki,kiérdemelte.


Ha azt mondaná üljek a biciklijének a vázára,hogy átvigyen a kötélen,és ráülnék!

3. 5758a48989 (válaszként erre: 2. - 6b006fc769)
2011. febr. 27. 17:40

Kedves Panna!


Szerintem teljesen reálisan látod!

Úgy tudom, hogy az emberek jelentős része bizonyos helyzetekben elragadtatja magát, és a nagy SHOW-t látja maga körül. Pedig ez csak a felszín. Az igazi mélység pedig, mint például a teljes bizalmunk a másik félben belülről kell hogy fakadjon, és nem kívülről. A történetben a kislány nem a többi emberre figyelt, hanem az apja iránti tisztelet váltotta ki tőle a választ, mivel hiszem, hogy még nem csalódott édesapjában.

A képmutatás pedig emberi gyávaságra vall, amit a történetben is tapasztalhattunk. És még egy megjegyzést kívánok hozzáfűzni a kérdéshez. A bizalom csak egyszer adatik meg! Annak elvesztésével már nehéz azt vissza szerezni! De semmi sem lehetetlen! Köszönöm a válaszodat Panna! :)

2011. febr. 27. 17:06

Bizalom? Minél inkább szükséged lenne rá annál inkább kevesebb van belőle. Fordítottan arányos éveink számával, a körülmények - csalódások - kiölik belőlünk.

Amit írtál nem csak a bizalomról szólt, hanem a képmutatásról is.

Fordulok hármat és megint napsütést látok, olyanokat akiket szeretek, szerethetek, és ők is szeretnek:) De azért látom az árnyékot is:)

2011. febr. 27. 15:47

A kérdésem, hogy mi a BIZALOM ?


Számomra a bizalom egy olyan kapcsolat gyümölcse, ahol szeretve vagyok és szerethetek!


Nekem fontos a Te szívedben is a megindító válasz erre a kérdésre, hogy NEKED mit jelent a bizalom? Miben segít neked ez a fogalom, hogy bízni? Kérlek, hogy foglald össze! Köszönöm!


A bizalomról egy számomra kedves történet:


Egy nap George kifeszített egy kötelet a Niagara felett, és közölte a körülötte álló emberekkel, hogy végigmegy a kötélen biciklivel. Az emberek felhördültek, de amint látták, hogy George valóban leveszi a gumikat a bringája kerekéről és a kötélre állítja a szerkezetet, biztatni kezdték.

Ahogy haladt, az emberek egyre hangosabban kiabáltak:

- Gyerünk George! Hiszünk benned! Meg tudod csinálni, hiszünk benned!

George átért a túlpartra, majd visszafordult és az emberek üdvrivalgásától kísérve visszakerekezett. Az emberek éljenezték, ünnepelték:

- Fantasztikus voltál, George, hittünk benned, tudtuk, hogy megcsinálod!

- Na, akkor ki ül fel a vázra, hogy átvigyem? - kérdezte George.

Az emberek döbbenten, kissé haragosan húzódtak vissza.

- Senki sem bízik bennem? - kérdezte George - Hisz az előbb még mindannyian hittetek.

Ekkor a tömegből előlépett egy kislány, és azt mondta, ő felül a vázra, és átmegy Georgedzsal. Az emberek felbőszültek erre, szidni kezdték George-ot, amiért egy gyerek életét kockáztatja. Ahogy azonban a bicikli a túlpart felé közeledett, elnémultak. A kerékpár a túlparton visszafordult, és ahogy közeledni kezdett, a néma csendet ismét az éljenzés, az üdvrivalgás váltotta fel.

- Fantasztikus vagy, George! Hittünk benned, és megcsináltad!

Ekkor valaki megkérdezte a kislányt:

- Hogyan volt annyi bátorságod, hogy felülj a vázra George elé?

- Úgy, hogy ez az ember az apám. És nem csak hiszek, hanem bízom is benne.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook