A jó anyukának zsíros a haja (beszélgetés)

Világos volt, tartom, hogy megsértődni is ugyanolyan dedós.

pont.

:)

Nem értem, miért élezed ki rám az egészet, ebben a fórumban van vagy többszáz hozzászólás, amiből többszáznak ez a témája, és rajtam kívül még egy csomóan hozzászóltak, a téma pedig terelődött. Úgy csinálsz, mintha én hoztam volna föl.

Max reagáltam dolgokra, egyik dolog után jött a másik. Más fórumokat ne keverj bele!

És nem vagyok hajlandó arra, hogy belássam, hogy az a dedós, akinek beszóltak, és ne adj Isten, rosszul esett neki. Nézd, Hoxások véleményére nem adok, ami a külsőmet illeti, mert fogalmuk sincs, hogy nézek ki, így véleményt sem tudnak alkotni. Mások meg szerencsére apróbb dolgokon kívül nem sértettek vérig ilyen-olyan jelzőkkel, így fel sem pukkadhattam miattuk, vagy hisztizhettem, ahogy írtad. Az, hogy beszélgetek erről a témáról, és van véleményem róla, még nem azt jelenti, hogy egész nap itthon kesergek egy zsebkendőbe, hogy mit mondott rám a Bözsi néni, vagy van-e rajtam plusz pár kiló. Csupán azt jelenti, hogy beszélgetek róla, mint pl. xy aki mindig hasonló jellegű témákra repül rá. Ha téged ez ennyire zavar, akkor nem kell folytatni, különben is elment már unalmasba a beszélgetés, nemcsak miattam, hanem az ilyen fórumok mind hasonló sorsa jutnak, előre várható a végkimenetelük...szóval mégegyszer: szerintem is itt álljunk le vele, mert meddő téma.

Az más kérdés,hogy te hogy vélekedsz saját magadról. Ha csupa tapintatlan "igazságból" állna a világ, vajon hova fajulna? Most képzeld, ha mindenki kimondaná, amit gondol: pl. egymás nagymamájára azt mondanánk, hogy vén szatyor, vagy az öregekre, hogy vén trotyli, stb- de a legtöbbünknek eszünkbe sem jut ilyet mondani, hiszen ismeretlenül is tiszteljük annyira a másik embert, hogy szántszándékkal ne bántsuk meg. Akiben ez az igény nincs benne, annak bizony a 0-án van az EQ-ja.

Szerény véleményem szerint sajnos mindig is voltak, mindig is lesznek olyan emberek, akik egyszerűen örömüket lelik, hogy máson mindent észrevesznek és kárörvendően szóvá is teszik (a cikkíró is ebbe a kategóriába tévedt), míg magukon azt a bizonyos "gerendát" sem.

Mi/vagyis én pedig azért veszem részben magamra, mert ugyanúgy "eltakarom a Napot", mint azt a cikkíró volt kedves megjegyezni. . . viszont nem vagyok zsíros hajú, mosakszom is, napjában többször, fodrászhoz is eljárok havonta, heti 4x edzek, hogy fogyjak, melegítőnadrágot általában oda húzok fel, ill. a kertészkedéshez (vessetek meg érte, de a kisestélyit sajnálnám oda), stb. - mindezt szintén gyermek és munka mellett.

S még valami: egy nálam jobb anyának, akinek már sikerült lefogynia (vagy már eleve szerencsés testalkatú), aki hetente jár fodrászhoz, szoláriumba, műkörmöshöz, stb. is lehet akkora-de akkora füle (nem akarok személyeskedni, de) mint egy elefántnak, vagy akkora lába, mint egy férfinak, vagy veleszületett izomsorvadása, amitől kacsásan megy, vagy bütyke, vagy büdös szája (az ápolás ellenére is! - a sok dohányzástól, mert az beleivódik az ember bőrébe), vagy mit tudom én milyen szépséghibája - amivel engem nem bánt és eszembe sem jutna gúnyolódni rajta! A kövérség is pont ilyen, jó lenne, ha rögzülne, hogy nem ápolatlanságunkban vagyunk ilyenek és biztos vagyok benne, hogy a legtöbb sorstársam nap mint nap küszködik és tesz ellene, mert mi is tudjuk, hogy egészségesebb vékonyabbnak lenni, ill. a legfőbb indok, hogy szeretném látni a gyermekemet felnőni.

Akarja a rák, direkt nem akarod felfogni azt amit írnak neked.

Te lovagolsz itt mindig és mindenkor a vékony vs. dagadt témán-olvasd vissza magad bátran.

Arról, hogy te vadidegenek véleményét magadra veszed egyedül te tehetsz, senki más.

Egészséges emberek nem foglalkoznak olyanok véleményével, akikbe a lábukat sem törölnék, csak azok, akik igaznak vélik a bántásokat.

Lépj már túl azon, hogy minek mondanak, az a lényeg, hogy te és azok mit látnak, akik szeretnek téged, nem egy marok suttyó prolifalváról.

Jó, akkor durcázz hisztizz,és verd magad a földhöz ha beszólnak neked, hogy dagadt vagy.

:)

Ó és nem beszéltünk még az elálló fülről ,csámpás ,x,O lábakról ,a kefe hajról,magasságról ,alacsonyságról.....és még sorolhatnám.

Mindenkit lehet bántani valamiért ,ami éppúgy rosszul esik neki ,és mindig lesznek emberek akik meg is teszik.

Mi a tanulság?

Szerintem az ,hogy ideje lenne kinőni a gyerekkorból ,és nem duzzogni azon ,hogy pistike,vagy katika csúfolódott velem ,főleg ha igaza van :))

Ha megbántódunk ,egy ilyen rosszindulatú megjegyzésen ,akkor valszeg ,pont úgy vélekedünk önmagunkról,és igazából ez bánt minket.

Tudom, ezt az előítéletet azért írtam, hogy ne gondolják azt, hogy csak beleképzeljük a dolgokba, mert rosszat akarunk róla direkt gondolni.

Amúgy az is számít, hogy amikor az a kisgyermek ott éppen rosszul volt, az anya hogy viselkedett vele?

Szerintem is kultúra. Életem java részében én is vékony voltam, jobban mondva gebe... mindenesetre olyan, mint a mai modellek (na jó, azért nem olyan, mint egy éhenkórász, nem látszottak ki a bordáim), de "szép" sovány. Akkor olyan kedvességeket kaptam, hogy "Téglát kell rakni a zsebébe, hogy nehogy elfújja a szél".

Most, hogy pár éve meghíztam, mindjárt több lett a "dícséret" ugyanazoktól: "De megasszonyosodtál!", "Nem vigyázol magadra?! (leszögezem az érintett lánya is jól meg volt hízva), stb.

Szerény véleményem szerint mindig is voltak, mindig is lesznek olyan emberek, akik egyszerűen örömüket lelik, hogy máson mindent észrevesznek és kárörvendően szóvá is teszik (a cikkíró is ebbe a kategóriába tévedt), míg magukon azt a bizonyos "gerendát" sem.

Mi/vagyis én pedig azért veszem részben magamra, mert ugyanúgy "eltakarom a Napot", mint azt a cikkíró volt kedves megjegyezni... viszont nem vagyok zsíros hajú, mosakszom is, napjában többször, fodrászhoz is eljárok havonta, heti 4x edzek, hogy fogyjak, melegítőnadrágot általában oda húzok fel, ill. a kertészkedéshez (vessetek meg érte, de a kisestélyit sajnálnám oda), stb. - mindezt szintén gyermek és munka mellett.

S még valami: egy nálam jobb anyának, akinek már sikerült lefogynia (vagy már eleve szerencsés testalkatú), aki hetente jár fodrászhoz, szoláriumba, műkörmöshöz, stb. is lehet akkora-de akkora füle (nem akarok személyeskedni, de) mint egy elefántnak, vagy akkora lába, mint egy férfinak, vagy veleszületett izomsorvadása, amitől kacsásan megy, vagy bütyke, vagy büdös szája (az ápolás ellenére is! - a sok dohányzástól, mert az beleivódik az ember bőrébe), vagy mit tudom én milyen szépséghibája - amivel engem nem bánt és eszembe sem jutna gúnyolódni rajta! A kövérség is pont ilyen, jó lenne, ha rögzülne, hogy nem ápolatlanságunkban vagyunk ilyenek és biztos vagyok benne, hogy a legtöbb sorstársam nap mint nap küszködik és tesz ellene, mert mi is tudjuk, hogy egészségesebb vékonyabbnak lenni, ill. a legfőbb indok, hogy szeretném látni a gyermekemet felnőni.

többször nem írom le, fulladt a gyerek, nekem feltűnt, hogy fullad, de annyira nyugodtan ült az anyuka ott, hogy hihetetlen.. ezt nem lehet nyugodtan kezelni, ha otthon tudta volna, nem hozta volna be és nem ült volna ott fél órát, vénás injekciót kapott és pipát, mert fulladt.

azért hitetlenkedtek, mert nem hiszitek el, hogy van ilyen. én ott voltam, volt ilyen, épp a férjemnek is mondtam, ha nem látom a saját szememmel és nem hallom, nem hiszem el.

Nekem több gyerekem is volt kruppos kicsinek- kórházban is voltunk. Első alkalommal én jobban megijedtem mint a gyerek, de később amikor már ismertem a köhögést, fulladást, tudtam mennyire komoly ,teljes nyugalommal kezeltem, míg akik nem ismerték a szitut nagyon megijedtek a hörgésétől, fujtatásától a gyerekemnek.

Lehet hogy épp hasonló volt a helyzet ott is.

Nem arról van szó, hogy feltétlen rosszul érzi magát úgy, ahogy fest, hanem érthetően senki nem vágyik arra, hogy beszóljanak neki azért ahogy kinéz vagy hogy mit eszik.

Nem kell magáravenni ezeket az embernek, akármelyik táborba is tartozik.