A hét napjainak a neve

A niceai zsinat (325) óta a hét napjainak a sorrendje a következő:

1. Hétfő: összetett szó, magában hordja a magyarázatát, előtagja a hét, utótagja a fő, fej. Régies alakja ,,hétfején vontak tanyát ötöt" jól szemlélteti, hogy a hétfő a hét feje.

2. Kedd: a hét ketted(ik) napja; a nyelvtudomány tudja csak kimutatni, hogy a kedd a ketted(ik) hangtani szabályos alakváltozata.

3. Szerda: szláv nyelvből ered, megfelelője minden szláv nyelvben megvan. Jelentése: középső. Fejlődése: szreda-szereda-szerda.

4. Csütörtök: a szláv eredetű csetvörtöke szóból ered, jelentése: negyedik. Ennek megfelelőjét is megtaláljuk minden szláv nyelvben.

5. Péntek: szláv nyelven penteke=ötödik, ebből lett a péntek alakváltozat.

6. Szombat: héber eredetű, sabbath=a pihenés napja. Hozzánk szláv közvetítéssel került, a szobota alakból fejlődött.

7. Vasárnap a vásár és a nap szavak összetételéből ered, régen ez volt a vásár napja, ezen a napon tartották a heti vásárokat.

Gazdag Erzsi: Vendégvárás

Jöjj el hozzám hétfőn,

de ne gyere későn!

Jöjj el hozzám kedden!

Hadd nőjön a kedvem!

Jöjj el hozzám szerdán,

kopogtass a meggyfán!

Csütörtökön jönnél,

tán még itthon lelnél.

Pénteken a kedvem,

szétgurul a kertben.

Szombaton, barátom,

a világot járom.

Vasárnap, vasárnap

engemet is várnak.