A férjemet az édesanyja folyamatosan érzelmileg zsarolja, mert engem jobban szeret, mint őt, és ezt anyuka nem tudja elviselni. Mit tegyek? (tudásbázis kérdés)

Kénytelen leszel?!

Valaki kényszerít erre??

Ki teszi ezt veled?

Csak nem saját magad?

Mond neke valamit az a szó, hogy vitakultúra?

Én nem akarok illetlen lenni,de te akadtál ki Tamianyu írásán,azaz te reagáltad le.Te kezdted...

Te kezdted el olyan szavakkal illetni,hogy agresszív,primitív,ostoba, hülyeség....

Már bocs,de a te kijelentéseid igazolják a fentieket.

Amúgy szerintem te a 177-esen akadtál ki,valld be.

Gyenge ponton talált,ezért leharaptad a fejét.

Így van?

Én nem mondom azt, hogy nincs jó anyós félre ne érts,de vannak tapasztalatai az embernek.Neked meg nem is volt,nem tudhatod ezt.

Béküljetek ki b.sszus:)

Nem,nem neked.Nekem viszont van fiam is lányom is,tehát valószínű leszek anyós is.

Remélhetőleg nem is kell rá nagyon sokat várnom.

Azt azonban már most tudom,hogy meghagyom a gyerekeimnek az életüket maguknak.Mindig számíthatnak ránk mindenben,ott leszünk ahol szükség lesz ránk,bármikor hazajöhet bármelyik...stb,de hagyom Őket élni ahogy Ők jónak látják.Ha minden hétvégét velünk akarnak majd tölteni,annak örülünk,és szívesen látjuk Őket.De nem várjuk el,nem lesz kötelező.Meg kell érteni,hogy a másik félnek is vannak szülei,Ők sem kevésbé fontosak mint mi.És legyen magánéletük,amikor maguk lehetnek.Szerintem egy normál fiatal pár akik dolgoznak,örülnek ha egymással lehetnek.Miért kell ebbe bele rondítani?

Esti puszi anyukának,meg amiket itt leírtak...pf,azért ezek nem normális dolgok.

Gyönyörusegessen bemutatkoztal , csak gratulalni tudok hozza a butasagodat meg a hulyeseged sem menti !!!

Ugytudom hogy EN szemelyessen NEM szoltam hozzad !!! te voltal az aki beleprimitiveskedtel az ostoba,irigy megjegyzeseiddel az en irasaimba !

Igen!

Tudnék mesélni anyósomról én is, meg a környezetemben volt néhány hasonló eset is. Nem mondom, hogy minden fiús mama ilyen, de közülük sajnos elég sokan utálják a menyüket, csak mert levegőt vesz szegény.

Az én férjem egy özvegy anyuka kései egykéje. A legsúlyosabb eset. Anyósom már tizenhat éve meghalt, és a halála előtti fél évben viselkedett csak velem-velünk úgy, ahogyan az jó. Előtte pokoli volt a kapcsolatom vele, és mivel a fiát nem sikerült leválasztania rólam, őt is bántotta nem egyszer.