A dohányzás története

Ősi gyökerek

A dohányzás története legalább 5000 évre, sőt egyes régészeti leletek szerint akár 12 000 évre is visszanyúlhat. Az amerikai őslakók dohányt használtak vallási szertartásaikban és a gyógyításban. A dohányt a bennszülöttek a spirituális világgal való kapcsolat létrehozására, illetve az egészség megőrzésére alkalmazták. A dohányfüstöt imákkal, kérésekkel együtt a mennybe küldték, hogy eljusson a szellemekhez.

A 16. században a felfedezők Amerikából elhozták a dohányt Európába is és így kezdődött meg a dohányzás gyors elterjedése világszerte. A dohány először gyógyászati célokat szolgált, de hamarosan a szórakozás és a társasági élet része lett. A szokás gyorsan elterjedt Európa-szerte, először a nemesség és a gazdagok körében, majd minden társadalmi rétegben. A 17. századra már minden európai országban ismert volt és a pipa, a szivar, majd később a cigaretta is elterjedt.

A 19. századra a dohányzás már a mindennapi élet szerves részévé vált. A cigaretta-gyártás gépesítése miatt olcsóbbá és elérhetőbbé váltak a dohánytermékek. A 20. század elején a cigaretta már a divat, a felszabadultság és a szórakozás szimbólumává vált. A Hollywood, a reklámok és a háborús évek alatt a katonák kötelező dohányellátmánya tovább erősítette ezt a kultuszt.

Az egészségügyi kockázatok felfedezése

A dohányzás egészségügyi kockázatait már a 17. században is sejtették. Az andol I. Jakab király például „a szemnek undorító, az orrnak utálatos, az agynak káros, a tüdőnek veszélyes” szokásnak nevezte a dohányzást. A 18. században az orvosok felismerték, hogy a pipa és a szivar használata a szájban és az orrüregben kialakuló rákhoz vezethet.

A 20. század elején kezdődtek meg a tudományos kutatások, amelyek kimutatták a dohányzás és a tüdőrák közötti összefüggést. Az 1950-es években a brit és amerikai orvosok nagyszabású vizsgálatai megerősítették, hogy a dohányzás jelentősen növeli a tüdőrák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint számos más betegség kockázatát. Azóta a kutatások folyamatosan bizonyítják, hogy a dohányzás az emberiség egyik legnagyobb egészségügyi kockázata, amely évente több millió ember halálát okozza.

Dohányzásmentes világnap

Május 31-én, a Nemzetközi Dohányzásmentes Világnapon nem csak szimplán arról van szó, hogy „ne gyújts rá”, hanem arról, hogy a világ egésze egy napra összefog, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire, és motiválja az embereket egy egészségesebb életmódra. Fontos tudni, hogy ez a szokás nem csak a dohányosokra, hanem a környezetükre is veszélyes: a dohányfüstben több ezer káros anyag található, ami a passzív dohányzóknak is ártalmas. Ezen nap apropójából akár te is inspirálhatod barátaidat, családtagjaidat, hogy legalább egy napra hagyják a cigarettát, vagy akár végleg búcsút mondjanak neki.