A 23 éves öcsém alkoholista, de nem látja be, hogy segítsek Neki, mit tegyek? (beszélgetős fórum)
Semmit nem tudsz tenni. Nekem is van egy családtagom, aki súlyosan szenvedélybeteg, hosszú évek óta. Betegségtudata 0, ha kórházba kerül, azt minden másnak tudja, nem annak, amit magával tesz. Mindent próbáltunk, de 24 órát nem őrizheti őt az ember, kivárja, amíg mi elmegyünk aludni, bezárkózik a WC-re, elmegy otthonról, soroljam? Ha megvonjuk tőle, agresszív lesz, kivetkőzik önmagából. Egészséges szeretne lenni, de a szenvedélybetegsége "jár neki", ahogy ő fogalmaz. Amikor megkérdeztem, miért vagyok köteles végignézni, ahogy lassan kivégzi saját magát, azt válaszolta, hogy ha szeretném, nem mondanék ilyeneket. Borzalmasan fáj, de tehetetlenek vagyunk. Az elején attól rettegtem, meghal, ha ez így megy tovább. A mostani állapotában pedig attól rettegek, nem hal meg elég gyorsan.
Nekem is van egy nővérem, akivel mindent elkövettünk. Tényleg. a szüleim is, és én is, pedig 12 évvel fiatalabb vagyok. Egyszerűen antiszociális. doki mellett volt asszisztens, nem is buta...de semmi nem használt. Nagy fájdalom ez nekünk. Én sosem iszom alkoholt, valahogy tudat alatt félek, hogy rákapok. Sajnálom, akinek ilyet kell végignézni. Azért ahogy lehet segítsd! Hátha neki sikerül!De ezt neki is akarni kell. Nővérem is volt kórházban is, de semmi. 52 éves lesz idén, a 73 éves anyukám jobban néz ki.
Hát igen! Folyton részegen sokkal nehezebb egy normális barátnőt szerezni, normálisan beszélgetni, stb...
Szóval ezzel tényleg csak még egyet lök magán lefelé a lejtőn!
Tudatosítani kellene, hogy ez nem vezet jóra!
Ettől nem lesz jobb az élete!
Köszönöm!Tényleg ha ő magán nem akar segíteni,akkor te kevés vagy hozzá:(Azért szurkolok,még ő is olyan fiatal,előtte az élet!
Esküszöm Nektek ő nem jár,járt bulizgatni.Vagyis ment néha de nem mondhatom azt hogy minden hétvégén!
Szia!Hát részvétem Neked,na én ezt nem szeretném.A Te történetedben egy jó van,hogy mindent megtettetek érte,így nem híbáztathatod magad,hogy esetleg ha ezt,vagy azt csináltam volna.Én nem tudom mi lesz a tesómmal,de hogy ez nem vezet semmi jóra az bíztos!
Azért azt lássuk be, hogy igenis, ha pénteken-szombaton bulizni mennek, isznak. És még az a jobbik eset. Nagyon ritka és inkább a lányok azok, akik esetleg nem isznak alkoholt. Én is ittam mindig (nem vagyok rá büszke, de őszinte igen), nem is keveset, volt, hogy nagyon sokat. De elmúltak a kamasz évek, felnőttem, lett komoly udvarló, házasság, gyerekek, most tisztességes családanya vagyok és - milyen az élet - már 8-9 éve csak annyit ittam, amennyi a konyakos meggyben van, vagy egy töltött cukorkában, csokiban. Kellett, megtapasztaltam, tudom milyen és nem lettem függő, sőt. De ez azért lehet, mert azóta kiegyensúlyozott életem van, mindenhez volt erőm és segítségem, ha baj volt. Szóval lehet, hogy valaki iszik bulikon, mégis egészséges marad. Sajnos sokaknak ez nem megy. Itt erről beszélgetünk most.
ezt ne mondjad hogy soha, mert többen is látták, hogy ittál!
pl: Cola
Miért tartozik hozzá? Én nagyon sokat jártam bulizni, soha ittam, és mégis nagyon jól éreztem magam...
Sziasztok!
Nekem a bátyjám ivott keményen.Kezdte az általános suli után a linkeskedést,hogy nem ment suliba,dolgozni sem akart,mindig volt kifogás,hogy miért nem.Aztán a haverok mindig is fontosabbak voltak neki,haza is alig-alig jött,akkor is csak azért,hogy pénzt kunyeráljon szegény anyumtól.Végül totál az utcán kötött ki,mert itthon nem tudott alkalmazkodni.Ha a kisujjunkat nyújtottuk neki,akkor az egész karunkat akarta.Pomáz környékén volt egy elvonó,rábeszéltük,hogy menjen el és ha kijött,akkor ismét segítünk neki talpraállni.Elvittük,pár hét múlva kiengedték,hogy nem akar dolgozni,nem vesz részt a foglalkozásokban sem,tehát ők nem tudnak rajta segíteni.Hazaengedtük.Másfél hetet bírt velünk,de úgy,hogy nem engedtük ki sehova,etettük,hogy hízzon meg,aztán egyszer lement újságért.Estére tök részeg volt,nem engedtük vissza.
Végül 2000 augusztusában egy kocsmában összeesett,bekerült az Amerikai úti agysebészetre megműtötték,kómába került és pár nap múlva meghalt.Ő már jó helyen van,éveken keresztül próbáltunk neki segíteni,szép szóval,fenyegetéssel,nem ment.
Rencsi kívánom,hogy a te történeted a tesóddal ne így végződjön!
Fórum - 5 tibeti jógagyakorlat. Aki csinálja, ide!
próbáld meg! Sokat segít!
Az a baj, hogy akkor akarsz segiteni, amikor már késő. Gondolom nem egyik napról a másikra vált azzá, valami előzménye csak volt. Akkor kellett volna!
Nekem apukám iszik nagyon, amióta csak az eszemet tudom. Rajta már nem lehet segíteni, mert ő nem hagyja, meg már annyira megszokta ezt az életmódot, hogy nem is tudná elképzelni az életét nélküle. Csak azt nem tudom anyukám hogy bírja mellette...
De az öcséden még lehetne segíteni! Próbáld meg valahogy mindenképpen. Erőszakkal persze nem fog menni, de valamit mégiscsak ki kéne találnod.
Már 6 éve építgetem magam romjaimból.Nem lettem férfigyűlölő, csak kételkedem bennük.Elvette tőlem a hitet, magamban, és másokban.Borzasztó igy élni.
Egy rossz kapcsolatból kimenekült ember ritkán talál magának másik társat. Nemcsak azért, mert sérült, hanem azért is, mert torz még a lelke. Hordozza még a ki nem hevert méltatlanságok nyomait. Hosszú ideig még "nem ő". Meg van nyomorítva. Rajta vannak egy rossz tekintet torzító bélyegei. Gyanakvó. Férfi- vagy nőgyűlölő. (...) Először is, föl kell dolgoznod a múltat. Ez nem csak azt jelenti, hogy a sebeknek be kell gyógyulniuk, s a léleknek ki kell hevernie a bántások fájdalmas emlékeit, de főleg meg kell vizsgálnod mennyit rontott benned az elmúlt kapcsolat. Meg kell szabadulnod egy rossz igézet hatásától. Le kell tépni azt a torz maszkot, amit egy rossz viszony rád sütött. Meg kell találnod igazi arcodat. És, főleg, vissza kell nyerned az erődet! Ez a másik fontos tapasztalat: egy lélekrontó kapcsolatban mérhetetlen sok energiát veszíthetsz. Olyan világból, ahol nem szerettek vagy rosszul, önzőn "szerettek", fáradtan kerülsz ki. Kimerülten.
most mennem kell.Este újra jövök!hiszen van egy édes kisfiam aki most kellt fel!Sziasztok!köszönök mindent és remélem még beszélgetünk!
Nem feltétlenül gyengeség ez. Sajnos mindenki kerülhet ilyen helyzetbe, de mindenki másképp dolgozza fel. Van aki a piához nyúl, van aki az altatóhoz, így alakul ki a pánikbetegség is és van aki ordít fűvel-fával. Van aki depressziós lesz és van, aki megrántja a vállát és tovább áll. Szóval nem gyengeség, csak egy rossz út. Nagyon rossz.
Szerintem az lenne a legfontosabb, hogy beismerje, hogy ő alkolista.Addig, sajnos nem sok esély van a gyógyulásra.Ne haragudj, hogy ezt irom. Alkoholista férjem volt, tudom mit érzel.
Igenis van remeny es megoldas. Rencsi, irtam Neked privit! Nem szabad feladni!
na én úgyanígy gondolom ezt!próblémák elől ide menekül,én úgy gondolom hogy ő gyenge ember,mert nem mer szembenézni a gondokkal!
Igen, akkor beszerezné a piát máshonnan... Nekünk a ház alatt van a pince, anyu már lelakatolta... De így sem lett jobb...
Beszélhet neki akárki, nem hallgat senkire. Orvosról hallani sem akar. Ha belső vérzése vagy rákja lenne, már belehalt volna, mert évek óta fáj neki...
Sajnos egy-két beszélgetésből nem fogsz tudni rájönni, hogy mi a baj. Ez már valami hosszú lelki tusának a következménye. Igen, baj lehet a társkapcsolatokban, hogy gátlásos, de akkor nem magában iszogatna. Annyit tudtok tenni, hogy nagyon figyelitek, nehogy bajt csináljon. Ez nagyon gáz, sajnálom. Nekem is van a családban, nem lehet tenni semmit csak végignézni. Egyszerűen látszólag minden rendben, mégis hiányzik nekik valami. Vagy csak simán depisek, és így kezelik magukat. Talán nem tartják magukat hasznosnak, érzelmi problémák, valami, amit mi másképp dolgoznánk föl.
nem kell egyből a rákra gondolni!
mond el neki, hogy szüksége van a családjának rá!
vizsgáltassa ki magát, lehet ez egy gyomor vérzés is, vagy valami hasonló, de ezt az orvosok jobban tudják!
köszönöm!Ne szégyeld kérlek!Nekem is nagyon nehéz!Miért ülnek úgy magukba,én ezt nem értem!Én ebbe beleőrülnék.Ott ülni órákat!Már mondtam a szüleimnek hogy ne legyen otthon semmi ital és hogy adják el a hétvégi házat,mível ott van szőlő,de azt mondják akkor meg megveszi a piát!
fontos az elbeszélgetés próbáld meg!
Nekem apu dettó ugyanez. Van saját pince, házipálinka, cigi, és elvan magával... De csak pár éve csinálja, hiába van előtte negatív példa, nem tanul belőle. Néha vannak józan napjai, olyankor olyan jó hazamenni és visszakapni a régi apukámat... De anyunak, a 18 éves öcsémnek és a 8 éves húgomnak ezt naponta át kell élnie (bár a húgom talán még nem veszi észre). Sokszor dolgozni se megy el, vagy ittasan...
Ha már nagyon fáj a hasa, abbahagyja pár napra, vagy ha kimegy vadászni, akkor sem iszik..
Beképzeli magának, hogy rákos (és azért fáj a hasa), és csak ül egy helyben és iszik...
Tenni pedig nem tudunk semmit, csak tönkreteszi azokat is, akik szeretik.
Pff... Most először mondtam el valakinek... Szégyellem, pedig nem én tehetek róla :.(
További ajánlott fórumok: