8 éves minidiktátor (beszélgetős fórum)

Először is, próbáld meg kívülről nézni a helyzetet.

Az apróságokat el kell engedni pl. köszönés. Gondolom, pedagógusként tudod, hogy egy gyerekből akkor lesz köszönő felnőtt, ha a szülők példát mutatnak, s köszönnek. Egy bizonyos korban a "köszönj szépen, Sárika" már kontraproduktív, s a köszönést lehet megutáltatni vele csak.

A lényegre térve, a gyerek nem hibás, hanem a szülők. S a nevelésbe sem szólhatsz bele. Javaslatot tehetsz, de csak akkor, ha kérdeznek, pláne, hogy az anyós-meny kapcsolat eleve érzékeny.

Biztos vagyok benne, ha átgondolod, belátod, hogy ebben a helyzetben a gyerek is szenved. Kell minden gyereknek a korlát, szabály. Egész egyszerűen azért, mert biztonságérzetet ad. Ez most nincs, s kapálózik csak, s ezért hirtelen bevezetni sem lehet sokat egyszerre. Csak fokozatosan, fontossági sorrendben.

Ezért azt teheted meg, hogy leülsz a férjeddel, s ezt megbeszélitek, s eldöntitek, mi a zavaró, ha nálatok van az unoka. Mi az, amit már nem tűrtök el (1-2 dolog). Ezt tisztázni, s bármilyen hiszti, manipuláció van (pl. nem köszönök neked. mert tudom, hogy zavar, stb.), tartjátok.

Gondolom, azt is látod, hogy nem csak ez az egy probléma van, a lánykának elég minőségi figyelem sem jut, azt is így követelné. Ebbe az irányba is lehetne párhuzamosan lépéseket tenni. Amikor ott van, játszani vele, hisz addig is jó irányba köti le magát.

Ezek az alapproblémát nem oldják meg, azt a szülőknek kellene, de kis kitartással elviselhetőbbé teszik a nálatok töltött időt. Ehhez meg kell egyeznetek a férjeddel, s össze kell tartanotok. Addig csak sajnálni tudunk, ha keveset panaszkodsz, ha meg sokat, akkor meg beszólni, ignorálni, ilyesmi, hisz mi is itt gyarló emberek vagyunk.

Igen, a mi időnkbe még a tanár is nevelhette a gyereket, ha nem mutatott tiszteletet. Nekem még nincs gyerekem, épp babát várok, nem tervezem, hogy bántani fogom, inkább illemre és jómodórra nevelem.

De láttam rengeteg példát pl a nővérem is, a fia kicsinek, elviselhetetlen volt, rossz, vendégségbe ment, piszkálta a tv, a hifit, és hiába szóltak rá, hogy nem szabad, akkor is csinálta, de ez egy gyenge példa volt, némelyik gyerek, egyszerűen tényleg annyira el van kapatva,hogy már nincs más választás, csak a szigor.

Annak idején én is kaptam pár frászt a tanároktól, és mi történt? Tiszteltük, és többet nem csináltuk azt amiért kaptuk, sokszor tényleg nincs más választás, sajnos.

Azt gondolom, hogy nincs olyan gyerek, aki sosem próbálkozott hisztivel zsarolni. Nekik ez a fegyverük... Le kell fegyverezni a kis gengsztereket, ami nem egyszerű, de muszáj.

Én is elbeszélgettem az unokámmal, megkérdeztem miért teszi és, hogy neki ez jó-e? (nem)

Nem valószínű, hanem biztos, hogy ez nem csak nálatok probléma.

Az is biztos, hogy a gyerek anyja, apja magatartása vezetett oda, hogy a kislány kezelhetetlen, hisztis lett.

A megoldás valószínűleg a nevelési tanácsadó.

Ezzel nem értek egyet. Azért verni egy gyereket, mert nem nevelték?

Nem ő tehet róla, mégis neki lekeverni egy akkorát, hogy a fal adja a másikat? Inkább a szülőknek!

Szia Ildikó! Osztom a véleményt az előttem szólókkal. Egyébként kevés kivétellel ugyanazok fognak hozzászólni....én a helyedben nem tűrnék mégha mostoha mama vagyok sem.Ezt a férjednek meg kéne érteni te miattad is és a szülőknek változtatni .

.de talan ők nekik ez igy jó. Egyébkent elvem hogy amit

a gyermek kiejt a száján kívánságban azt nem feltétlen

kell teljesiteni ...sem rögtön sem később.

.

igazad van, ne hagyd magad, azt írsz ki amit akarsz, amíg nem bántasz vele senkit.

Én a múltkor hozzászoltam egy bizonyos fórumhoz elmondtam a véleményem, és a torkomnak estek.

Elnézésedet kérem, hogy ismételten megbántottalak. Természetesen kiírhatod bárminek, akárhányszor.

És úgy gondolom, nekem sem kell külön engedély hozzá, hogy én meg megírjam a véleményem, tekintve, hogy nem zárt, hanem nyílt fórum.

Szedereke!

Hiába is nyitsz újabb fórumokat, itt ezt nem tudja senki a szülők helyett megoldani.

Én egészen biztosan nem engedném meg, hogy nálunk hagyják, mert nem tud, és nem is akar viselkedni. Mindenki gondoljon erről azt, amit akar. Nem kell mindent megtenned, lenyelned azért, hogy visszaélhessen azzal is, hogy ő fogadott unoka.

Diktátor, mert megengeditek neki mindannyian...

A helyedben egyébként tuti nem egyeztem volna bele, hogy kitúrjon az ágyamból.

Ha nem akar egyedül aludni és ordít, akkor taxiba ültem volna vele, és az üvöltő gyereket hazavittem volna a szüleinek.

Tudom, nem a te unokád, de a te lakásod, a te ágyad is, és a te füled meg idegeid.

Szia!

Ne haragudj, de nem értem, miért nyitottál erről új fórumot.

A régiben is megbántódtál, mikor megírtuk, hogy az a gond, hogy a gyerek egyáltalán nem volt és nincs nevelve, és ebben partnerek vagytok ti is.

Neked a férjeddel kellene beszélned, a szülőknek meg nevelési tanácsadóba járni gyerekestül. Plusz a férjed megmondhatná a gyermekének, hogy nevelni is kell azt a gyereket.

Nem a gyerek a hibás ebben, ha nincsenek határok, szabályok, ha nem tanítják meg neki, hogy mi a helyes és a helytelen, ott anarchia van. És szerencsétlen kölyök nem tud mihez igazodni, hát csinálja, ami eszébe jut.

Maximálisan a felnőttek hibája!