50-es férjem dobott egy 29 éves csajért. Hogy éljem túl? (beszélgetős fórum)

Igen, sok minden lehet.

Mégis leírni, hogy minden rendben volt, de hat hónapja nem volt szex, önmagában ellentmondás.

Bakkara, szerintem nincs mindenki életére érvényes recept, de én nem tudok beállni azok táborába, akik azt állítják, hogy te semmit nem rontottál el és mindenben a férjed hibázott.

Nem lehet és nem is kell kitalálni mindig a másik gondolatát, vágyát, de próbáld máshogy nézni amiket eddig írtál: megérkezik biciklivel és rohansz egy pohár limonádéval, de fél éve nem volt már szex köztetek.

Ha rohansz elé limonádéval és várod őt, akkor feltételezem még szeretted, akkor miért nem szexeltetek? Természetesen nem nekem, nekünk kell erre válaszolnod, hanem saját magadnak.

Kevés olyan férfi van szerintem, akit nem tesz ingerültté a szex hiánya ilyen hosszú időn keresztül.

óóó szeret engem az Isten, nem csinál velem ilyet :)

1) őrült nagy bakot kéne lőnöm ahhoz, hogy takarításból kelljen élnem, bár ha valamilyen oknál fogva eltiltanának gondolkodóba esnék, hogy akkor most merre tovább, de komolyan nem aggódom

2) azért nem bízom a szerencsére :) több éves agymosáson ment keresztül az ember és ennek köszönhetően szilárd meggyőződése, hogy nálam szebbet, jobbat, okosabbat, készségesebbet úgy sem talál és ez igaz is, qrva nagy szerencséje van velem ;)

A takarító lány meg egész jól takarít, megbízható, ritka az ilyen; elfogyasztottam már párat, szóval vállalom a kockázatot

Pont erre gondoltam én is..:)

Szerintem se játssz a tűzzel!

A filmekben is a bejárónő,takarítónő, baby-sitter-rel jönnek össze a férjek!!!:(

Hát igen...:(

De egy sza..os gyűrű majd biztosítékot jelent,azt hiszi???

A házasság,se az, mert semmire sincs biztosíték...

Szerintem nem útban voltál, ez már a bűntudat volt :S Ez valahol korábban romlott el.

Tényleg totál őszintén szoktunk beszélni ilyenekről párommal, és ő mondja hogy nem azt várja el egy nőtől hogy cseléddé tegye magát, mert abban nincs semmi izgi, nincs miért felnézni rá, büszkének lenni rá. Ezért nehéz egy nőnek, egyensúlyozni kell a legyek jó anya, jó háziasszony, izgalmas szerető és még a munkahelyen is álljam meg a helyem. Az belátható, hogy ennyi bőrt nem lehet lehúzni egy nőről. Én bevallom a háztartáson/főzésen lazítottam, enni eljárunk, takarítani meg heti kétszer jön egy lány -aki szemtelenül fiatal és nagyon helyes feneke és mellei vannak, de legalább érzem a "versenyt" :D

Igaz, de ha azt látod, hogy inkább terhére van, mint örül neki?

Megérkezik biciklivel, rohanok elé a pohár limonádéval...

Úgy beszélt velem, mint egy idegennel,és

ha beszélt is csak a munkájáról.

Számtalanszor megkérdeztem, hogy miért haragszik rám. Mert azt éreztem, neheztel. Most már tudom. Útban voltam...

Nem vette fel a telefont, vagy csak suttogva beszélt néhány szót. Ha jókedvűen beszélt, akkor a kollégákkal kávézott, köztük és főleg a mostani kedvessel.

Kedves Eda,

ha bizonyítani tudod, hogy 3 éve elköltözött, akkor a válást kimondják! Nézz utána, én ezt olvastam.

Úgy érzem, hogy nagyon bátor, és erős vagy, ezért csodállak. Bárcsak ott tartanék, ahol te!

Sok sikert, és köszönöm.

Bakkara

Az utolsó mondatodon hangosan felnyerítettem :o))

Az sem mindegy, otthonról mit hozott. A szülők kapcsolata minden emberben megalapozza a férfi-nő kapcsolatot, nagyon nem mindegy, milyen családban nőtt fel kedvenc urunk :)

Ugyan már! Meg kell őket tanítani, ha máshogy nem megy. A szabály meg a párkapcsolatban is működik, amit adsz, ahogy hozzáállsz azt kapod vissza; ha nem működik ez a szabály, akkor ott bibi van, valószínű az alapoknál, pl rossz párválasztás. Egyébként ha a saját kedvességünkkel mindig a másik kedvességére várunk, aki esetleg pont ugyanígy gondolja, akkor ott vagyunk ahol a part szakad.

Az én párom "végigment" pár/több tucat nőn és egy feleségen (akire egyébként soha egy rossz szava nem volt, egyszerűen csak "ez van" alapon házasodtak, a nő degradálta magát anyává és háztartási alkalmazottá, ami párom szerint nem volt túl izgató, ennyi erővel a saját anyjával is élhetett volna) aztán összetalálkoztunk mikor olyan 43-44 éves volt és azt sem tudta, hogy reagálja le ha nő bújik hozzá, incselkedik, kedveskedik csak úgy, ágyon kívül is pusztán azért mert jó, kellett egy pár év, most már sokkal bújósabb mint én... bevallom néha már-már terhemre van a szeretet áradat, de "tűrök" :)

Háát...ezt most pont nem tudom elismerni!!

Én is egy olyan házasságban élek,ahol csak én adok..Pocsék dolog,de ez van.Én,nem tudok változtatni ezen.Igen,ilyen is van,még ha hihetetlen is.

Hát, neked se könnyű...:(

"A nő gyűrűt húzott az ujjára"...:(

Én nem tudom, hogy gondolják, vagy mit akarnak ezzel...Egy még nős férfit eljegyezni????

Anno a férjem szeretője is gyűrűt akart venni a férjemnek:))kis hülye....

A saját élettársától meg 10 év ,és 3 közös gyerek után se kapott gyűrűt,sőt, hivatalosan nincsenek is kapcsolatban...:(

Hát kedves Bakkara fel a fejjel !Hasonló még lezáratlan helyzetben vagyok 3 éve! Semmi nem lett jobb,hullámzóan élem meg a mai napig a dolgokat.Viszont nem vagyok hajlandó hibáztatni magamat bár tudom hogy sok elviselhetetlen dolgot tettem, mondtam. 5 évig próbáltam nyelni míg végül én küldtem el a férjemet. Megcsalt sokszor, volt olyan hogy a fejem fölött álltak a munkahelyemen és az aktuális szerető ordítva lecselédezett. Próbáltam szépen megbeszélni, nem volt hajlandó. Megszokta a hazudozást. Most az utolsó nővel már össze is költöztek, de válni nem akar, mert osztozni kellene. A nő gyűrűt húzott az ujjára. Többször próbáltam a megegyezéses válást, de mindig leráz, és így a nőt sem kell elvenni. Menekül a válás elől. A nő tűri, gondolom ahol tudja leveszi. Megérdemlik egymást hazudozik mindenki. Most jutottam el oda, hogy elmegyek egy ügyvédhez sokadszorra de végleg..Rájöttem ,hogy mindketten változtunk, de emberileg Ő sokkal gyengébb,nem akar még most se dönteni, aláz mindenkit, a nőjét és engem is ezzel a felelősség nélküli élettel.A gyereket majom szeretettel nevelte,ezen sokat vitáztunk és soha nem állt ki mellettem, merthogy én szerinte szigorú voltam (de hát valakinek követelni is kellet)most meg nem érdekli. Megunta a felelősséget,győzött az egója. Rá jöttem van élet nélküle is. Nálunk A legnagyobb gond az volt hogy anyakomplexusa volt.Ez okozta az elhidegülést.Nem tudtam felnézni rá tátott szájjal. Minden az anyja körül forgott, vele beszélt meg mindent időnként én ezt nehezen bírtam, végül robbantunk. Ennek ellenére azt mondta,hogy én nem tudtam alkalmazkodni hozzájuk.Pedig csak azt tettem. Nekem ugyanis csak anyám él. Ellenem hangolták a gyereket is finoman, de agyon dolgoztam magam próbáltam megfelelni és ezért nem vettem észre és hát sokszor erőm se volt ellenkezni.

Úgy viselkedik velem mintha soha nem ismertük volna egymást, menekül. Most már úgy döntöttem erős leszek és végigcsinálom a válást és soha senkiben megbízni nem fogok. Elvagyok egyedül is. Nem könnyű ráadásul új munkahelyre kerültem és hát a gyerek se segít nem akar beleavatkozni. ( Már felnőtt)

Összegezve az ídő sokat segített, már elfogadtam az egyedüllétet, de ettől a küzdelmes válástól még nagyon félek.De úgy érzem ha túl leszek rajta sok minden szép van még az életben ami kifogja tölteni az életemet. Most nyelvet tanulok, olvasok, tornára járok és hát még dolgozom is, de már nem akarok kényszeresen megfelelni senkinek és ez bizonynagyon finomságos tud lenni.Rengeteget olvastam össze mindenfélét, ami arra vitt hogy önzőbb kell hogy legyen az ember lánya és kész.Ezzel együtt a röhej, hogy már inkább sajnálom mint haragszom rá. Érzem ebből a sztoriből emberileg én jövök ki jobban.Majd meglátod ahogy telik az idő te is erősödni fogsz, mert úgy érzem Te is az emberileg mindenkinek legjobb megoldás híve vagy, ha még fájdalmas is.

Bocska,hogy ennyit írtam. Nekem javasolták írjam ki magamból, de még soha nem próbáltam. Lehet hogy ez is jót tenne.