50-es férjem dobott egy 29 éves csajért. Hogy éljem túl? (beszélgetős fórum)
Mit jelent, hogy tűrhető a házasság ? Szomorú, hogy az emberek mankónak fogják fel a párkapcsolatokat, nem ismerik sem magukat sem a másik embert, hazugságban élnek egymás mellett.
Ha mindent megtettél ezért a férfiért, tisztelted. becsülted és el akar válni, akkor nem hibáztál semmit, de el kell fogadnod, ez a férfi nem rád vágyik, nem voltál a társa ha mással volt melletted, én soha nem akarnék olyan emberrel élni, aki nem engem szeret.
Ha hibáztál, kérdezd meg tőle és tanulj belőle, sajnos sok ember természetesnek veszi, hogy ott a párja mindig és felháborítóan viselkedik vele.. Nem mindig a férfiak a hibásak, ismertem olyan férfit, aki ha leült meginni egy sört, nem azt kérdezték tőle, hogy van a kedves családod ? Hanem jót röhögtek rajta a felesége miatt, nem engedte el sehová, többször láttam nyilvánosan megalázó helyzetben a felesége miatt és mindent türt, mert nagyon nagyon szerette a gyerekeit.
Ne pszichiátriára járj, hanem önismeretet tanulj, önnálló ember vagy, nem szabad függnöd senkitől, olyan társat és barátokat keress akik veled szeretnének lenni. Heti pár óra igaz barátokkal többet ér mint egy egész heti hazug házasság.
Vagy jó pár évvel korábban. :(
Néha van rá esély, időbe rájön hogy az a csaj se oké...
Igen fogadja el magát mindenki úgy ahogy van.
Mert másképen nem jut előre.
Napi útmutató:
Amikor úgy érzed nincs tovább, amikor azt gondolod ennél rosszabb már nem jöhet...egyedül csak arra vágysz, hogy átaludhasd ezt az időszakot...akkor kerülsz leginkább közel önmagadhoz, felismered az erőt ami benned van, rájössz, hogy nem adhatod fel, nem eshetsz össze, egy darabig sajnálhatod önmagad, sírhatsz könnyekkel vagy könnyek nélkül... de reggel felébredsz, belenézel a tükörbe, kiigazítod a sötét karikákat a szemed alatt és arra gondolsz, ki kell lépni az ajtón, nem zárkózhatsz a négy fal közé, az élet megy tovább. A közhely jut eszedbe..."az idő minden sebet begyógyít"...amiben valahogy nem hiszel, túl friss, túl mély még a fájdalom és úgy érzed ez most nem fog szűnni idő ide vagy oda...elengedni, elengedni, könnyű ezt mondani, de amikor benne vagy jó lenne ha tudnád hogyan kell nekikezdeni...Jó lenne ha lenne egy lista, egy útmutató, vagy valaki aki megmondaná mit lehet tenni, hogy könnyebb legyen... egy "isteni sugallat", de ebben nem segíthet senki, ez a Te feladatod, neked kell megküzdened önmagaddal, ez a Te "házifeladatod" nem írhatja meg helyetted más. Lehet, hogy nem tudod merre indulj, csak teszed amit kell, de szinte ott sem vagy, igyekszel túljutni egy-egy napon és nem tudod, kibírod-e, de nem adod fel... Ahogy telnek a napok, hetek, hónapok, új élmények érnek, valahogy egy kicsit már másképp látod ami történt...átértékeled, levonod a tanulság leckét, észreveszed az apró "csodákat" és rájössz, hogy hozhat számodra ajándékokat a holnap...ami iszonyatosan fájt, már egy kis "fiókba" került a lelkedbe...néha még kinyitod, de már más érzésekkel... Egy szép reggelen majd arra ébredsz, hogy süt a nap, hallod a madarak hangját, érzed a virágok illatát, szívből és őszintén mosolyogsz...ez az a pillanat, amikor úgy érzed, a nehezén már túl vagy és elmondanád mindenkinek "Igen, újra élek!".
( Tóth Anita )
weboldal: www.boszikam.com
Sziasztok!
Nemrég csöppentem erre az oldalra, főként naplóírás céljából. Tegnap a fórumon megírtam a saját történetemet Talpra Narancs címmel, és ott ajánlotta Vili, hogy nézzem meg ezt a témát, mert sokat segíthet. És segített!!! Tudom, hogy a tanácsok nem nekem szóltak, de a ti hozzászólásaitok, észrevételeitek, tapasztalataitok nagyon sokat tett hozzá ahhoz, hogy ma egy picit jobban érezzem magam. Köszönöm mindenkinek, aki veszi a fáradságot, hogy lelket öntsön másokba! Nagyon sokat tudtok ezzel segíteni.
Ha esetleg tudtok olyan klubbot, ahol szívesen fogadnak egy új tagot ebben a témában, akkor örömmel csatlakoznék hozzá!
Kitartást mindenkinek!
Jobb, ha kiírod magadból... Ha nem itt, akkor csak egy papírlapra, szinte naplóként... Ha fáj, írj! Ha fáj, sírj! Ez természetes ilyenkor, hiszen elveszítettél valakit, valamit, ami nagyon fontos volt Neked.
:(
Kedves mindenki!
Köszönöm az érdeklődést. Semmi változás, csak egyedül kínlódom, és már titeket sem szeretnélek terhelni a nyűglődésemmel. Sajnos sokan sokkal nagyobb bajban vannak, mint én., ahogy olvasom a hozzászólásaitokat.
Azért fáj még mindig nagyon, képtelen vagyok elfogadni a helyzetet.
Valami változás van talán????,
Nem tudunk semmit sem.
buvijóka ne add fell!!!!! És te sem Bakkara!!!
Ne keresd a miérteket, próbáld a kis életeteket minél gördülékennyé tenni és minél kevesebbet mutatni a gyeremeked előtt a hatalmas fájdalmadból. Ő megmaradt neked, gondolom ő a mindened.
A férjed nem akart benneteket, akkor meg sem érdemel.
Csaj van a dologban? Tudsz róla valamit azóta? Mióta vagytok házasok? gondolom fiatalok vagytok még...
Óh, nagyon rossz lehet most neked. Igen, mindenki fürkészi az arcodat, hogy mennyire szenvedsz... a távolabbi ismerősök csak hallottak róla és találgatnak... biztos benne is volt hiba, ha a férje otthagyta...
Borzasztóak tudnak lenni a nők:) Egyik kolléganőm , mikor derült égből villámcsapásként elhagyta a férje egy fiatal nőért, nagyon sokat sírt, teljesen kibukottt. A másik, egy kicsit idősebb tette a megjegyzéseket... nem zörög a haraszt... biztos nem volt az a házasság olyan tökéletes... biztos elhanyagolta a férjét... csúnyán beszélhetett vele... nem adott meg neki mindent az ágyban... stb. Rossz volt hallgatni, rászóltunk, hogy ne ítélkezzen, mert nem volt ott. Bezzeg ők... már harminc éve tökéletes házasságban... ők bizony így és úgy... ő sohasem mulasztja el, hogy puszilgassa... elengedi mindenhova a barátaival és az ő kapcsolatuk maga a minta.
:) 4 év telt el, egyszer kiderült, hogy a férje egy nála 35 évvel fiatalabb sötétbőrű nővel költözött össze a putriba... jah, és már évek óta tartott a viszonya a nővel. El kellett adni lakást, kocsit, mindent, hogy elfelezzék a "vagyont" Öreg korára megzuhant úgy, hogy azóta is gyógyszereken él.
Tanulság: senki nem tudhatja előre, ezért ne is ítélkezzen a másik feje felett. A zászló áll mindenkinek, a legjobbnak hitt házasságból is félre léphet a pasi, nem kell ahhoz rossz feleségnek lenni, körbe rajonghatja nap, mint nap, ha akarja, úgyis megteszi.
A következő , amit én ezekből le tudtam szűrni: aki menni akar, menjen, de nagyon gyorsan, ne csapja be és ne kínozza tovább a társát, aki semmiről sem tehet azzal, hogy becsapja .
Egy darabig így lesz.
És most van az az idő mikor nem kell meg felelned, mert aki szeret (szüleid, gyereked, barátaid) ők el fogadnak így ahogy vagy most a fájdalmaddal a bánatodal.
A többiek meg ugysem értik meg.
Az idő segit de azt hogy szeretted nem feleded. Hiszen az életed része volt. Csak majd tudni fogod kezelni, hogy ezt hol kell ki mondani és holl kell csendben maradni. Meg értelek nagyon nagyon.