26 hónapos kislányom jön nekem, ver, ordít - hogyan kezeljem? (tudásbázis kérdés)

Vissza értünk:)

Annyi történt,hogy a lépcsőn megfogta a kezemet,magától,aztán a járdán is egy kicsit,de az úttestnél szorosan összekulcsolta a kezét és közölte nem.Pedig szépen kértem.Aztán taknyolt egyet,miután szóltam lassabban menjen,és megfogta a kezem kb 3 másodpercre.hát ez van,gyakoroljuk még:)

Ha el akarsz érni nála bármit is, kérj először tőle segitséget. Ne feladatnak érezze a dolgokat, hanem segitségnek!

Majd ird meg hogy ment! Kiváncsi vagyok!

Tényleg köszönöm:)

Oksa:)

fő próba indul:)

Ha segiteni tudtam, nagyon szivesen!

De azért ne várj rögtön elsőre csodákat, ez türelem játék, de meghozza az eredményt a kitartás!

Hatni rá egyedül a hűtővel tudok,mivel imád enni.

Viszont hiába kérem szépen,semmi...de most megyünk a boltba,és elmesélem ha visszaértem mi történt. :)azért köszönöm:)

Még egy dolog, engem soha nem bántottak! Én sem bántottam soha a fiaimat, szerintem a verés egy nevelési gyengeség! Ha már addig fajul a dolog, hogy ütni kell, akkor ott bizony a szülőben van a hiba.

Igen néha úgy érezzük elfogyott a türelmünk, de nem hiszem, hogy a veréssel akármit is meg lehet oldani, sőt inkább rossz példát teszünk a gyerek elé a továbbiakban lehet, hogy az óvodában, iskolában majd ő is él ezzel a lehetőséggel, mert úgy gondolja ezzel meg tudja oldani a gondjait.

A büntetés mellett állok, de nem órák hosszát tartó büntetésen.

Valószinüleg más természete van és ugyan azok a nevelési tippek nem jönnek be nála, ami a másik gyereknél bevállt. Neked kell váltani és megtalálni azt amivel tudod őt befolyásolni! Én úgy gondolom meg fogod találni, csak kicsit gondold végig mi lehet az amivel esetleg hatni tudsz rá.

Nekem és két különböző természetű fiam van, tapasztalatból irok és nem a levegőből szedem. Ráadásul minden nehéz helyzeten túl vagyok már velük, nagyok, felnőttek, de a mai napig csodás kapcsolatom van velük. Vannak dolgok amit meg kell engedni nekik, és igenis engedni kell, hogy néha az ő akaratuk is érvényesüljön!

Például a gyerek ha nem akarja megfogni a kezünket az utcán, nem biztos, hogy az a célravezető, ha azt mondjuk, hogy igenis meg kell fogni. Próbáljuk úgy, hogy légyszives fogd meg anya kezét, segits anyának átkellni a zebrán. És akkor még ő lesz boldog, hogy segithet az anyunak és nem úgy érzi, hogy muszály megcsinálni, hanem azt érzi, hogy segit!

Ez mind megvan.

ezek szerint a lányom van elhangolódva....

"Persze kénytelen vagyok erőszakkal megfogni, azért mégsem mehet egyedül át az úton, és ilyenkor jön a harapás, vagy elveti magát a zebra közepén"

már azon is túlvagyok :)

Az az igazság, hogy a nagyanyám, aki felnevelt 2 gyereket, + vigyázott rám az öcsémmel együtt (nem keveset) is azt mondja, a fiam túltesz rajtam, pedig én sem voltam kutya. Már neki sincs ötlete. Magyarázok, büntetek, ha végképp elszakad a cérna a fenekére csapok és várom hogy okosodjon, és megértse a szép szót. Azért már sokat fejlődtünk :)

Most viszont mennem kell, megyünk a 2 éves státusra. Szép napot mindenkinek.

Ne csak a zebránál fogd a kezét, hanem az egész uton! Igenis el kell magyarázni többször is!

Vannak olyan helyek ahol elengedheted a gyerek kezét, tessék neki elmondani, hogy ha oda érünk a játszótérre anya igenis elengedi a kezed. Tudnia kell, hogy ott az ő akarata is érvényesülhet!

Nem hiszem el, hogy nem érti meg!

Miért feltételezed, hogy nem magyaráztam el neki??

Már ezerszer elmondtam, nem futunk ki az útra, mert jön az autó, elüt, jujjuj bibis leszel, fájni fog, fogni kell anya kezét.... Minden alkalommal elmondom ha zebránál állunk, tisztára mintha papagáj lennék.

Próbálkozzak más nyelven is? :D

annyira nem értelek titeket. Nekem is van egy két és fél éves fiam, semmi probléma nincs vele,néha hisztizik, mert nem kap meg mindent, és nincs megengedve neki. Elég rá szólni. (de nálam is el tud szakadni a cérna, és bizony rá merek vágni a popóra, sose sír olyan miatt, amiről tudja h jogos.)

Az, h a saját gyereked ütöget, nagyon durvának tartom, hiába életkori sajátosság, dackorszak meg minden, régen sem volt elfogadható, most se legyen az, csak a szülő nem tudja hányadán áll a gyerekkel, nem lehet neki megengedni mindent, Szerintem már csírájában el kellett volna ezt folytani, mielőtt még belejönne az ütögetésbe. Valamelyikőtök hozzá szólt, hogy a gyerek félni fog a szülőtől nagykorára, nem fogja tisztelni, ha "kikap" amiért jogos. Többször, határozottan rá kell szólni, nem megengedni, agyon kényeztetni a gyereket! HA nem megy, utána rá lehet vágni kézre, popóra, vagy szobába küldeni x időre!

UGyan már, ne mondjátok már, h ti nem kaptatok ki anyucitól, apucitól, nagyitól, nagypapától!!! Tisztelitek a szüleiteket? SZerintem a hoxa döntő többsége igen is kikapott régen, amit meg is érdemelt, és ezzel nem lett lelki problémája!!! És mégis, tuti h a többség tiszteli, szereti a szüleit!!!! Ez a ne üssünk rá a fenekére, csak legyünk türelmesen nevelés csak duma! Nem hiszem h minden gyereknél bejön. Nálam bejön, mert én úgy is nevelem, h szót fogadjon! DE ott, ahol nincs meg a tisztelet, ott a szép szóval nem érsz semmit!

Az a dadás, így neveld a gyereked meg a többi ilyesmi műsor, meg igaz, sok jó dolog van benne, de lehetne ezeken is filózni! Ad1, kapjon jutalmat a gyerek, mert épp megtette azt, ami alap? Ugyan már, hozzá szokik, és később ami normális lenne, nem fogja megtenni, mert nincs ösztönző? Abba a műsorba is nagyon sokat kivágnak, lehet a dadák is lekevernek két nagy taslit, csak épp nem mutatják!!!! Sose tudhatod, h mit mondanak a szülőknek, a vágatlan verziót senki se mutatja meg, mert nem lenne etikus!

Mi is túl fogjuk élni:)

Jár a szám egész nap,de semmi.....

Lányok nem gondoljátok, hogy elkéne magyarázni annak a gyereknek miért kell a felnőtt kezét fogni? Nem hiszem el, ha megbeszéled a gyerekkel nem érti meg!

Én két fiút neveltem fel, már nagyok! De túléltem a dackorszakot és a tini kort is, őszinteséggel és beszélgetéssel. A gyerek ugyan olyan ember, ha első pillanattól megbeszélsz vele jót és rosszat, meg fogja érteni. Persze azért néha próbálkoznak, de azt kell nagyon jól lekezelni és nem veréssel és nem kiabálással. Ha ezt látja azt hiszi neki is ezt kell csinálnia.

:D:D:D

Hát max én kiélhetném magam, hogy lányom van, te pedig hogy fiad :D:D

Na én aztán el voltam kényeztetve, mégsem haraptam, viszont hisztiztem, toporzékoltam.

Én nem veszek tudomást a hisztiről, felőlem üvölthet (azt azért tudom mikor sír igazán, és mikor színészkedik), persze hogy más módszert talál ki hogy felhívja magára a figyelmet.

Ráadásul élő példa van előttem miért ne kényeztessem el a gyerekem: a 4,5 éves unokaöcsém, aki még mindig a szülei között alszik, etetni kell, és még sorolhatnám, mert mindent ráhagytak.