2016-ra babát várók! (beszélgetés)
jóreggelt vagy mit :)
Illetve jobbat... megszólalni nem tudok...még jó, hogy csak írni kell...elvitte a sziszaaa a hangomat :D
Sziasztok!
Köszönöm :-)
Hogy vagytok?
Én megint alig aludtam. :-(
Ha majd lesz pénzem, veszek nyugtató teakeveréket, mert ez már sok, amit ébren vagyok éjjel.
Most mennem kell főzni, majd jövök egyszer csak...
Köszönöm szépen:)
Aznap engedtek haza a kórházból mikor az a fotó készült az elsö itthoni képünk:) És ne tudjátok meg milyen gyorsan elszaladt 10 év. Az itt lévö anyukáknak kivánom, hogy minden egyes percét használjátok ki a babátokkal eltöltött idönek, mert egy nap arra ébredtek majd, mint én, hogy a mellettem levö ágyon szuszogó kisfiam már lassan magasabb mint én és már nem kell fürdetni, etetni mert kiszolgálja magát:)
Igen, így is lehetne, de akkor nem mi lennénk azok. A mi kapcsolatunk kész katasztrófa, de ez már egy másik történet.
Most megyek, nem akarlak benneteket tovább keseríteni, és korán is kell kelnem.
Bár aludni nemigen fogok, de azért nektek jó éjt!
Jó volt beszélgetni :-)
jó :)
Amúgy nem irigyellek, az egyszer biztos... Bár, legalább lesz mihez hasonlítanod a szépet, ami majd jön :) Mert jönni fog ám!!! :)
Akkor te is ismered ezt az érzést... :-(
Nincs. Szüleink még nem is tudják, hogy a párom munkanélküli lett. Nem akartuk őket ezzel a hírrel sokkolni karácsonykor, mert már a többit előtte tudták, és ez már sok lett volna nekik.
Brühühü...!!!!!!!!!!!!
Így jó lesz?
:-)))
ŐSZINTE!!! A külső nekem sem fontos, az úgyis változik az idővel :) Én alacsony vagyok, tehát biztosan magasabb nálam. Szeretném, ha játszana valamilyen hangszeren. Legyen jó humora, mindig vevő a játékra. Ápolt és művelt :)
Azért legye olyan a külseje hogy undor nélkül tudjam csókolni :))
Élettársam van, de ki tudja, meddig... :-)
A legnagyobb gond most, hogy a páromat karácsony előtt két nappal kirúgták, és most nincs munkája. Egyébként is szarul állunk anyagilag, képzelheted, most mi lesz velünk.
Nyilvánvalóan így van. :-)
Írásban megy is dolog, ezért írok naplót. Szóban már más a helyzet.
Igen, valóban ez a legfontosabb... Csak épp ha az embert folyamatosan rossz dolgok érik, hajlamos ezt elfelejteni. Főleg, ha a megélhetése kerül veszélybe.
Jobb pillanatokban érzem ezt, de ha eszembe jut, miben vagyunk most, elfog a kétségbeesés, hogy vajon a jövő hónapban tudok-e enni adni a kisfiamnak?
Na, ez az, amit nem akarok: panaszkodni. Erre van a naplóm. :-)
Bocs
Miért pont 2016? :D
Ha jól belegondolok....akkor leszek 30. teljesen jó :D
csatlakozom. Ha előbb jön, így jártam :))
Köszönöm :-)
Azért írtam ide közétek, mert szeretnék megint hinni a jóban, de most elvették ezt a hitemet a csapások.
Jó lenne... mi is lenne jó? Már egyre hosszabb a lista, amit írnom kellene, így hát nem is folytatom.