2011-ben hány százalékot vonnak le a fizetésből nyugdíjra? (tudásbázis kérdés)

Köszi MINDENKINEK!

Talán az az összegzés, hogy majdcsak lesz valahogy Magyarországon.

Egyenlőre a fizetésünk nem fog emelkedni, viszont az árak annál inkább.

Nehéz megélni a kis pénzzel bejelentetteknek, ha az árak csak nőnek, nőnek....

Pontosan. És még nem emlitettük az ár emelést. A rezsi költség, az élelmiszer. És ezek csak a szükséges dolgok.

400 Ft 1 kg kenyér? Tejet már lassan 200 alatt nem tudunk venni. Valamint a gáz, villany, stb.

Elszegényedünk. Jó fizetésel sem könnyű, de kevéssel. Én csodálom a minimálbérből élőket...

Ha az adójóváírást nézed, akkor a 15500, az 15100 Ft volt; a 12300 pedig 12.100.

A nyugdíjjárulék nem mínusz 2 százalék, hanem 0,5%.

És ha már a százalékokat nézed, akkor írd le azt is, hogy 2010-ben 17% volt az adó, 2011-ben pedig csak 16%.

2010-ben 9,5% volt a nyugdíjjárulék, ebből 8% volt a magán nyugdíjpénztári tagdíj, a 1,5% ment az államiba.

2011-től 10%-ra emelkedett a nyugdíjjárulék összege, de ez nem volt titok.

Először a családi kedvezményt veszik figyelembe, mert az adóalap csökkentő tétel. A bruttót fel kell szorozni 1,27-el, akkor kapod meg a szuperbruttót. Ebből lehet levonni a családi kedvezmény összegét (1 és 2 gyerek esetén 62500 Ft/fő/hó, 3 és több gyermeknél 206.250 Ft/fő/hó). A kettő közti különbözet 16%-a az adó. Az adójóváírás szintén 16%, de max. 12.100 Ft/hó.

Mindenféle adójóváírás és családi kedvezmény nélkül kb. a bruttó 288.000 Ft-os keresetnél változik át, hogy az új szabályokkal nem lesz kevesebb a nettó bér, mint a 2010-es szabályokkal.

Valóban, sokan nem járnak jól, csak a magas fizetésűek.

Igen. A nyugdij járulék emelkedett, de nem 2 %-ot, hanem 0,5 százalékot. Ugyanis eddig 8% ment a magánba, 1,5 az államiba. Most a 10% megy majd az államiba, ha nem maradt valaki a magánnyugdij pénztárnál.

Az adójóváirást csökkentették és az szja-t is.

Tehát nem minusz 10 ezer az.

Nekem kb. 900 Ft-al lett kevesebb a fizetésem. A gyerekeseknek 10 ezerrel több lett.

Ti hogy álltok ???

Szerintem nem csak minálunk vannak mínuszok.

Ha egy családot nézünk:

15500 helyett 12300- ez mínusz 3200*2fő

plussz nyugdíjjárulék 2 százalék - ez mínusz 3000

jól összejönnek a mínuszok - Köszi - kormány !!!

Havi 10000 egy heti kaja a családnak .

Az alábbiakban az adóhatóság tájékoztatóját közöljük.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pontjának 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül:

„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.”

Lényeges változás 2010. évhez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. Ezt még külön ki is emeli (az Szja tv. módosításával összhangban) a Tbj. 21. §-a, mely szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjátaz Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.

Fontos ugyanakkor, hogy az Szja tv. 70. § szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után a kifizetőt (munkáltatót) 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

Járulékmentes emellett továbbra is

- a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,

- a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),

- a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,

- a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

Járulékmértékek

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke változatlanul 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék,

b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék.

A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék tagdíjat fizet.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Fontos, hogy a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke - az előzőektől eltérően - 10 százalék, míg a tagdíj mértéke 0 százalék.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke továbbra is 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint).

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. 2011-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét teljes mértékben meg kell fizetni!

Járulékfizetési felső határ

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 58. § (1) bekezdése alapján a járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011. évben 21 000 forint, éves szinten 7 665 000 forint.

Minimálbér

A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér:

1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-a szerint

- A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17 950 forint, napibér alkalmazása esetén 3 590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.

- Az előzőektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 650 forint, napibér alkalmazása esetén 4 330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.

Persze ezt nem verték nagy dobra.

Az a 2 százalék is mínusz a családoknál.

Szerintem a kettő különkezelendő.

Jár az adókedvezmény a jövedelem alapján és a családi kedvezmény is. Természetesen csak akkor tudja érvényesiteni, ha volt annyi adóbefizetése.

2010-ben 8 százalék volt a levonás.

Párom tegnap kapott fizetést, 10 szászalék volt a levonás.

Csodálkoztam.

2011-ben ezt is emelték ?

Másik kérdésem:

-fizetéskor melyiket adják először? az adókedvezményt vagy a családi kedvezményt.

Én úgy tudtam, először az adókedvezményt, aztán a maradékra családi kedvezményt, hogyha marad azt a párja igényelni tudja.

Ti mit tudtok erről?