2009 február - párommal most kezdünk neki a babaprojektnek. Aki szintén most tervez babát, beszélgessünk! (beszélgetős fórum)

Sziasztok :)

Mi jól vagyunk :) Vagyis én úgy ahogy..... nagyon sokat hányok sajnos ami legyengít :( de Zsombi miatt muszáj tartani a frontot.

Ma már 12 hetes vagyok most csütörtökön megyünk megint 12 hetes UH-re mert elméletileg előszőr mindíg 28 napos cilussal számolnap és már akkor 13 hetesnek kéne lennem voltunk múlthéten is UH de csak 11 hetes volt a baba amúgy minden rendben van a babával csak nem méregették nagyon mert 41mm volt és a Down méréseket 45-47mm csinálják csak ugyan ez volt Zsombival is ő is csak a 20ik napon fogant.

Anyukám itt volt 3 hétig addig tudtam szenvedni ő elvolt Zsombival de mostmár csak esténként szoktam nagyon rosszúl lenni akkor már alszik Zsombi.

Remélem már csak pár hét és ezek a rosszúllétek is elmúlnak.

Át is lett rakva a születés időpontja írva március 13-ra :) nagyon közel lesz a szülinapjuk Zsombi 27én született.

Zsombi jól van ő is sokat hablatyol sok szót használ. Most volt 17 hónapos és 12 foga van szerintem jönnek a szemfogai mert nagyon fogzás gyanus :D a lelkem :)

Szia, nagyon várom a bölcsis beszámolót, mert mi is jövő júniusban kezdünk, már nagyon félek előre milyen lesz.

Most mi napi két nap játszótéren vagyunk, a köztes időben meg marad a házimunka, egy kis itthoni játszás, főzés, alvás stb.

Már nincs kutyusunk, felköltözött a menyországba. Nagyon fájdalmas azóta is, de tudjuk, hogy jól cselekedtünk Ádámka érdekében.

Most szeretnénk újabb kutyust, egy labrador retrievert néztünk, azt mondják erre a fajtára, hogy nagyon családbarát és gyermekszerető. Remélem így is van, mert az ok, hogy most elfogad mindenkit családtagként, de majd ha lesz újabb baba, az lesz nagy próbatétel, mondjuk annyi, hogy ezt a fajtát szivesen venné mindenki, mert másik kuyust is elvitték volna, de már nagyon rossz volt a látása és azért nem kellett.

Hát velünk ennyi, Ádámka nagyon szépen fejlődik, továbbra is 15 fogacskája van, 86 cm és 13,9 kg. Szép nagy fiú. Még most kezd halandzsázni, és próbálja már utánozni amiket mondunk, gondolom nemsokára több lesz a szókincse. Most szerencsére az étvágya is visszatért, de az éjszakai kelések ugyanúgy megvannak mint idáig, annyi a különbség, hogy néha csak egyszer kel fel, de ez nem mindig van így. Hogy meddig fog ez tartani azt nem tudom, talán ha bölcsis lesz, és ott jobban elfárad akkor majd átaludja az éjszakát. Ebben bízom.

Örülök, hogy jól vagytok mimi és rexona, de tényleg a többiek jól eltűntek.

Tencsike mi újság veletek? Ha olvasol minket kérlek jelentkezz!!!!

Sziasztok!

Ma voltunk 3 órát bölcsiben, de még nem nagyon tudok miről beszámolni, mert végig ott voltam vele és kb. olyan volt Jankának az egész, mintha elmentünk volna valahova vendégségbe, vagy a játszótérre. Majd a hét vége felé jelentkezem és elmesélem, mik a fejlemények!

Remélem mindenki jól van!

Tencsike, Hope? Jól vagytok kismamák? Jelentkezzetek!!!

Sziasztok!

Ha hűvösebb idő lesz, újra többen leszünk? :-)

Babák jól vannak? És a kistesók? Hope? Talán másnak is?

Tencsike! Kár, hogy rólad nem tudunk most semmit.

Mi jól vagyunk. Az idő mostmár tényleg elviselhetetlen. Szomorú vagyok, ha arra, gondolok, hogy mi lesz még pár év múlva. Felborul ez a világ!!!!

De majd írjatok! Valami jót. :-)

Sziasztok!

Nálunk felpörögtek az események, mert ugyan szeptember 1-jén kezdek, de már most be kell sokszor dolgoznom a cégbe és ez Janka mellett elég nehéz. Ezért felhívtam a bölcsit, nem kezdhetnénk-e előbb a beszoktatást és mondták, hogy nyugodtan!

Szóval jövő hét kedden megyünk, de most így mehetek gyorsan orvosi papírért és bevásárolni is még pár ruhácskát, cipőt... közben szerda-csütörtökön vendégeink lesznek, hétvégén lagziba megyünk, szóval nem lesz egyszerű, de megoldjuk!

És ennek tetejében elviselhetetlen hőség van!!!!!

Kitartást mindenkinek a nagy melegben, majd írjatok, ha erre jártok!

sziasztok, hogy van mindenki? még úgy látom mindenki kiélvezi a nyár utolsó heteit, mi is sokat vagyunk kint. Most kisfiam nagyon rákapott a motorozásra, így azt nyúzzuk állandóan.

Nálunk most annyi változás van, hogy jövő júniusban megyek vissza dolgozni, így a tesó projekt egyenlőre elhalasztva aztán majd meglátjuk később, hogy bírjuk-e. Így szeptemberben megyek vissza a bölcsibe, mert eredetileg jövő szeptemberben ment volna, de most előrébb vettük egy kicsit, így át kell a dátumot íratnom, plusz még az oviba is beakarom íratni, mert az meg egy jó ovi és mondták 1 vagy másfél évvel előtte fel kell íratni a gyereket ha akarom hogy legyen helye.

Úgy gondoltam viszem majd Ádámkát magammal, kíváncsi leszek, most hogyan fog a gyerekekhez viszonyulni, mert áprilisban voltunk nyílt napon a bölcsiben már akkor is nagyon érdekelte.

Fájni fog az elválás, már most ha rágondolok összeszorul a torkom és a sírás környékez, de neki is jobb lesz ez így tudom, és egyszer eljön ez az idő is, nem tarthatom magam mellett. Nehéz lesz...........

Írjatok aki erre jár.

Persze, majd leírom! Amúgy biztos, hogy jó, ha már korábban néha külön tudunk tölteni pár órát vagy fél napokat. Nekem az első külön töltött pár óra szörnyű volt, pedig tudtam, hogy jó helyen volt.

Ma pl. be kellett mennem a munkahelyre, az egész délelőttöt a sógornőmmel töltötte, már nem volt olyan rossz érzés.

Mi szeptember 12-től kezdjük a beszoktatást. Én is izgulok, mindazok ellenére, hogy anyu szerint én nagyon jól viseltem a bölcsit, jobban szerettem, mint az ovit. Janka is szereti a gyerektársaságot, de azért a bölcsi az más lesz, mint az ismerősök gyerekeivel együtt játszani pár órát.

Anyu nálunk vigyázott Jankára 2 napot, mert én képzésen voltam, azt jól viselte. Nem is érdekelte, amikor hazaértem:-) Én az evéstől nagyon félek! Persze a gondozónők nyugtatgatnak, hogy rendben lesz minden, de azért az én lányom evés terén elég extrém!

Majd úgyis beszámolok mindenről!

Dorec, kitartás!!!

Én óvónőként dolgoztam a terhességem előtt 4 évig. Bizony ilyen pici gyerekeknél ezek lelki eredetű betegségek.

Ugye kevesebbet esznek az oviban, bölcsiben, sírósabbak, ezáltal legyengülnek és könnyebben megbetegszenek.

Én nem tervezem, hogy a gyerekem bölcsibe menjen. Valószínű jövő szeptemberben én is dolgozni fogok, de a gyerekre majd valaki vigyázni fog. Remélem az apja, ugyanis neki hétvégi munkája van. (most)

Szóval én már rettegek, hogy milyen lesz az elválás. Az én gyerekem nagyon ragaszkodó. Amúgy ez nekem is köszönhető. Ahogy megszületett mindig vittem, velünk aludt, sokat dajkáltam, még most is. És még éjszaka 1-2-szer mindig szopik.

Szóval nem tudom, majd hogy lesz????????

Csak ugye, óvónőként énis sokmindent láttam.

Meg velem is sok gond volt annakidején. Anyukám mesélte. Én fél évig nem ettem, és csak sírtam. Úgyvolt, anyám visszamondja a munkahelyét, és hazajövünk. Aztán szóltak az óvodából, hogy kezdek "megnyugodni". Így minden maradt ahogy volt.

Nehéz az elején nagyon.

De a legtöbb gyerek előbb-utóbb megszereti az óvodát, óvónénijét, és jókedvű lesz az oviban.

Hiszen ezért vannak a gondozónők, és óvónők, hogy segítsenek és felvidítsák a gyerekeket!

Sziasztok,igen már sajnos július 1 óta dolgozom. Jajj Lányok nem egyszerű, azt hittem jobban fogjuk viselni.

Az első hetet én viseltem nehezebben, aztán Emmának is leesett, hogy ez nem csak egszeri alkalom. Ha Mamiknál van nincs gond, viszont amint hazaérek, onnantól hiszti, wcre se mehetek el nélküle, meg este alszik el nagyon nehezen, szerintem összerakta már a képet, ha felkel reggel lesz, és én nem leszek már otthon.

5 hete dolgozom és a 3. betegségbe vagyunk benne, pedig még bölcsi sincs. Félig meddig lelki eredetűnek titulálom, mert másfél évig meg volt kb 3 betegsége. Szóval Mimi remélem nektek könyebben megy majd, mondjuk reménykedem bölcsiig megszokjuk már a dolgokat.

Mikor kezditek a beszokást?

Tencsike, én is kíváncsi lennék a híreidre :-)

Dorec! Te már dolgozol? Emma megy szeptembertől bölcsibe? Ha dolgozol, akkor kérlek írd majd meg, milyen volt az első pár munkanapod a gyerkőc nélkül :-)

Én kicsit izgulok emiatt, pedig addig még van egy hónapom...

Tencsike!!!

Jelentkezhetnél ám! :-)

Nálunk pár napja a földön megy a pelenkázás. Leterítek egy törölközőt, bekészítem a popsitörlős dobozt és olyan helyes Janka, már jön is oda és lecsücsül meg lefekszik. Most ez egészen teszik neki. Persze közben játszik a dobozzal, egy popsitörlőt megengedek neki kihúzni és azzal addig elvan. De szerintem ez pár nap múlva már nem lesz annyira mókás! :-) Majd akkor megint kitalálunk valamit!

Azért a bölcsődében a gondozónéniket már előre sajnálom....

Akkor kicsit megnyugodtam! :-)

Szóval más gyerekek is csinálnak ilyet. Azt hittem ez nagyon korai még.

Jó mérgesek tudnak lenni már most.

Mimi! Szandra is utálja a pelenkázást. Már előre töröm a fejem pelenkacsere előtt, hogy mit is adjak a kezébe, hogyan vicceljem meg....., hogy tűrje.

De volt már olyan is, hogy erővel le kellett fogni. Mostanában azt csinálom, hogy bármi történjen, elnevetjük az egészet. Valahogy.

Tegnap írtam este és elszállt az egész, így ma kezdem elölről. Nálunk is u.a. mint nálatok, Ádámka azt csinálja, ha nem az van amit ő akar, hogy beleveri a fejét a földbe utána meg azért sír mert fáj neki. Ilyenkor otthagyom, és látja nem ér el semmit se a hisztivel akkor abbahagyja. De persze vannak olyan esetek is mikor megsajnálom, csak így nem mindig tudok következetes lenni ami persze nem olyan jó, de próbálom megtalálni az arany középutat.

És írják, hogy legalább három éves korig tart a hisztikorszak, remélem kibírom/juk/ addig. :-))))

:-)))) Nálunk dettó! Janka is nagyon akaratos. Ő megharapja a bébi taxit, a fűnyírót ha nem arra kanyarodik, amerre ő akarja. Pelenkázást utálja, csomószor vagdalja magát, amikor lefektetem. Fürdőkádból nem akar kiszállni, visít mint egy kismalac. Én az elején, ha nagyon hisztizett, lefektettem a nappaliban a szőnyegre, és hagytam kitombolni magát. Most már ő fekszik le magától, csak nálunk is az van, hogy mindenhol: udvaron, kavicson stb...

Néha borzasztóan nehéz vele, de imádom ezt a kis méregzsákot! :-D

Hope! Még nem gratulálok, de :-)))))))))))))))))))

A ti gyerekeitek is akaratosak?

Az én lányom nagyon az. Mondjuk nálunk nem kérdés ez, mert énis és az apja is elég önfejűek vagyunk.

Dehát így 16 hónaposan, ennyi akarat, düh, méreg!

Képes elvágódni, hátradobni magát az ágyon, földön, ha nem úgy sikerül valami.

Nálatok is van ilyen, vagy az én gyerekem kezdte ezt korán?? :-)

Tényleg?

Akkor nem fogsz unatkozni.

Irigyellek!

Nálunk nem lesz tesó. De hátha majd később. jó pár év múlva....

sziasztok :)

Hogy vagytok?

Jó régen nem jártam erre....

Mi pont egy hete hogy visszajöttünk Magyarországról.

Megvolt a 15 hós tanácsadás is és már holnap 16 hónapos lesz nagyon repül az idő.

15 hónaposan volt 11.5kg és 83cm

Sajnos 2× belázasodott az oltásoktól de nem viselte meg nagyon szerencsére.

Otthon nagyon jól érezte magát :)

Nálunk már úton van a kistesó :) a naplómba már írtam róla holnap leszek vagyis leszünk 8 hetesek :)

Majd írd meg, hogy döntöttetek!

Sajnos nem könnyű döntést hozni ilyenkor.

Sziasztok!

Sajnálom, amit írtál wallmart, de én is egyetértek, nem szabad kockáztatni. Anyukáméknál is német juhász kutya van, de Jankát soha nem teszem le, ha az udvarban van, mindig elzárják anyuék, amikor ott vagyunk, mert én sem bízom benne. Holott rengeteg gyerek veszi körül, sok ismerős és rokon játszik vele, szelíd kutya, csak izgága. De a német juhász szerintem is legtöbb esetben kiszámíthatatlan.

Nekünk is van kutyánk, nem is kicsi, 70 kg-os bullmasztiff. (tettem fel én is képet). Mi direkt úgy kerestünk annak idején kutyát, hogy tekintélyt parancsoló legyen, de családszerető is. Nagyon imádja Jankát és viszont. De azért egyedül nem hagynám vele. Az a rossz, hogy mi is sokszor rászólunk, mert véletlenül fellökné Jankát, persze nem szándékosan, így valamennyi féltékenység mindig van.

Amúgy egyetértek, hogy jobb lenne, ha elkülönítenétek Ádámtól, sajnos ha csak az altatás marad, akkor így. De amúgy rexona kérdése jó, nem lehet elzárni azokra az időkre, amikor kint vagytok az udvaron?

Nekünk is van kutyánk. A képeken is láthatod. Ő egy westie. Remélem mindig ilyen jó marad a gyerek és a kutya viszonya, mint most. Nagyon szeretik egymást, labdáznak, mászkálnak, sőt néha egymás mellett is alszanak.

Ezen most biztos sokan ki vannak akadva, de így van.

A ti kutyátok azonban lehet más. Nagyobb testű is, vadabb, és beteges. A németjuhászok okosak, de alattomosak. Nekem egy németjuhász tépte szét 2008-ban az első westi kutyám a saját házam előtt. Pórázon sétáltattam az enyém. Én is kaptam harapást a térdembe. Sajnos az én kutyám nem maradt meg. Nekem ezért rossz emlékem van a németjuhászokról.

Bár ez megtörténhet más fajtával is.

Ahogy írtad: a gyerek az első.

De én sajnálom a kutyát is. Valószínű, ő nem tehet erről. Nem szoktak össze, nem ismeri eléggé, támadásnak veheti néha a gyerek mozdulatait. Ezeket azért írom, mert elég jól körbejártam már ezt a témát magamtól. Meg "nagy kutyásnak " is mondom magam.

Szóval, hogy ne legyen lelkiismeret furdalásotok, az lenne a jó, ha valakihez elmehetne a kutya. Lehet beszélni állatmenhellyel is.

De írad, hogy beteges is. Hát az nem jó.

Elkeríteni nem lehet? Olyan jó kutyakifutók vannak néhány családnál. Házilag is megcsinálható.

Egyelőre ennyi jutott eszembe. :-(

Azért várom a tanácsokat ti mit tennétek a helyemben. Bár tudom a választ de mégis.

Írjatok ha van időtök. Még aludni sem tudok, apa és fia már alszik én meg itt agyalok. :-((

Hát megtörtént amitől féltünk nagyon.

Van egy német juhász keverék kutyánk és ma rámordult Ádámkára meg ugatta.Azt hittem az ütő megáll bennem. Szerencsére nem lett manónak baja, és nem is ijedt meg, de hát tudjuk nekik nincs még félelemérzetük.

Így kupaktanács volt este, és úgy döntöttünk, hogy elaltattatjuk a dokival, már csak napok kérdése.

Nagyon szeretjük a kutyát is, de most első a gyerek, mert ha most legyintek lehet később nagyobb baj lehet.

Sajnos nem tudjuk elajándékozni, mert ebben a német juhász betegségben szenved már mindkét szemén hályog van, lát de már csak homályosan, és csak idők kérdése és megvakul. Bár a doki szerint fog tudni közlekedni az udvaron, mert ismer minden zugot, de kérdem én milyen élet egy kutyának ha vakon kell még X évet leélnie. És most hogy jött ez a dolog, így sajnos nem kérdés.

Sík idegek vagyunk egész délután apával.

De döntenünk kell. Nehéz lesz nagyon, de a gyerek az első. Húh.