2009 decemberi babák :) (beszélgetés)

Messze még a január:))

Na csajok, érzékeny búcsút veszek:)

Megyek Töksimért az oviba, aztán bemegyünk a boltba és utána jövök:)

Sokat nem leszek,mert főzni fogok és a játékokat szelektáljuk Fercsussal.

De benézek:)

Puszi Nektek!

Zsuzsika meg szétrúgja a hasamat mindkét oldalról..

Köszi Csajok!:)

Már kezdtem azt hinni,hogy csak én vagyok ilyen besz.ri !:)))Mindenki olyan lelkesen készül a szülésre,én meg nem bánnám,ha még vagy másfél évig tartana a terhesség!:))))))

Nade,majd januárban már csak nevetünk rajta,hogy itt paráztunk!:))

Én is a Zurammal mentem a terhelésesre :)) De kellett is, hogy ott legyen velem.

Szerintem nem rossz az a 8 kiló.

Az új oltásról; én egy kicsit félek tőle. Szerintem nem fogom beadatni.

SZiasztok csajok!

Voltam ma védőnőnél, megnézte a fehérjét (most először), minden rendben volt, felállított a mérlegre is, ott az utolsó mérés óta 3-4 kg-ot híztam, a 10. hét óta összesen 8 kg-ot. Ma vagyok 29 hetes. Nem tudom,hogy ez jó-e, bár Ő is azt mondta, hgy szerinte sok rajtam a víz...

DU megyek dokihoz, még csak most fog adni beutalót terheléses cukorra, ahová hétfőn megyek, akkor ér rá a férjem ott dekkolni velem, mert félek az ájulástól, meg ilyenek.

Vissza olvastam, hogy a szüléssel hogy álltok! Huh, rám néha olyan félelmek jönnek, hogy tuti nem fér majd ki (persze tudom, hogy ki fog férni), néha pedig úgy vagyok vele,hogy olyan erőt érzek magamban, hgy ha most kéne menni, akkor nem lenne gond. :)

Én is félek ettől a terhesség eleje óta.

A védőnő azt mondta ma a vakcináról, hogy ő azt az utasítást-kérést kapta a gyerekorvosoktól, hogy mindenkit beszéljenek le az oltásról, mert annyira nincs letesztelve, csak laborítóriumi körülmények között...

Én inkább megkértem a környezetemet, hogy oltassák be magukat. Persze ez sem 100 % biztonság, de minden esetre több a semminél!

Hát igen, akkor lehet, hogy sok lenne. De majd meglátod.:-)

Dolgozol még, vagy már otthon vagy?

Hát az én párom se szeretet tanulni. Örült neki, mikor már nem kellett. De a bátyja is ilyen. Az anyjuk szerint az apjukra ütöttek.:-) Úgyhogy nálunk én tanultam tovább, ő meg inkább csak dolgozik. Én meg most már mind kettőt csinálom.:-)

Lehet, hogy igazad van.;) Csak délután még a védőnőm is jön, és akkor már egy kicsit sűrű lenne a napom.

Szegény, azért nehéz lehet. Főleg a tanulás terén lehetnek gondjai. Egyébként sógoromnak is hasonlóak a tünetei, csak ő hivatalosan, diagnosztizáltan nem "beteg".

Szerintem menj el érte, mert akkor legalább nem azon fogsz izgulni, hogy jó lett-e.

Igazából nem súlyos dolog. Annyi, hogy ha nagyon akar vmit mondani akkor nem lehet érteni, na meg nem tud szépen írni. Szó szerint olvashatatlan, illetve tele van helyesírási hibával. Illetve a nyelveket nem tudja felfogni az agya. Az angolt egyáltalán nem, a németet nehezen de az azért megy. Bár erről neki van papírja is, mert hetente kellett mennie egy erre szakosodott dokihoz évente. Úgyhogy ezen kívül semmi baja, egészséges, a legtöbb ember nem is tudja, hogy ilyen baja van.

A cukorvizsgálaton? Még nem kiabálom el, de tényleg semmiségnek tűnik. Még éhes sem vagyok.

Húha, rengeteg ilyen témájú könyv van. Ajánlani sajnos nem tudok, mert olvastam ugyan a Barátnőim a terhességről és az Anyakönyv címűkönyveket, de engem egyik sem nyugtatott meg olyan nagyon. Pedig nevettem rajtuk jókat. Nézd meg esetleg valamelyik internetes könyvesboltban, ott biztosan széles a választék.

Hú de jó neked, hogy ilyen jól viseled.:-) Irigyellek érte, én csak a jövő héten leszek túl rajta:-S

Tényleg nem tud vki ajánlani vmi jó kis könyvet ami ezekkel foglalkozik? Van egy terhes könyvem amiben sok minden benne van, de én olyant szeretnék ami inkább a kismama lelkéről szól.

Kitartás Petra! Nemsokára vége lesz, na meg már túl vagy azon, hogy megittad. Már csak az idő teljen gyorsan.:-)

Hát igen rengeteg rémhírt lehet hallani, bár a média is ezeket is szereti. Nem is szeretem nézni. De egy biztos, hogy bízni kell az orvosban, hogy tudja mit csinál és akkor talán könnyebb lesz. Bár én több kismamától hallottam, hogy mikor már közeledett a kiírt időpont már inkább azt várták, hogy legyenek túl rajta, mert már nehéz volt a baba stb.

Nem azért, de az öcsém született így, hogy a nyakára tekeredett a köldökzsinór. Tiszta lila volt szegény feje, mert nem kapott oxigént. Persze nem császárral született. Akkor azt mondták nincs semmi baja. Általánosban jöttek rá, hogy mégis baj van, diszgráfiás lett tőle. Sajnos ezeket a "beteg" embereket nem veszik figyelembe, hogy nekik nehezebb és azt várják el tőlük, mint az egészséges embertől. Középsuliba ezért magán iskolába ment, ahol figyelembe vették, na meg emberszámba.

Egyetértek:)

Nekem is egyre nehezebb. Nehezebb,mert nem tudok csak úgy felröppenni a 4. emeletre, nehezebb,mert a vérszegény és a vashiány miatt egséz nap szédülök és fáj a fejem és még sorolhatnám..

De ugyanakkor nagyon-nagyon boldog vagyok, mert érzem, hogy ha megszületik a pici lányunk, akkor lesz teljes az életem! És én nem is kérek többet az élettől,csak annyit, hogy ennek a két kis emberpalántának mindent meg tudjak adni az életben,amire szükségük lesz.

Na megint szentimentális vagyok.. ezek a hormonok :-))

Teljesen igazad van!

Imádom a pocakomat, pláne azt, aki benne lakik, de bizony mégis sokszor teher: éjjel nem tudok aludni, fáj minden mozdulat, mert addigraelfárad a derekam, hátam. Sokszor ég a gyomrom, egyre jobban nyomja felfelé a baba, alig tudok enni. Nehéz felvenni a zoknit, cipőt, a körömvágásról ne is beszéljünk. Amikor aludnék Bencus tuti felélénkül, rugdos, nehogy pihenjek nyugodtan. Nem férek bele a ruháimba, vagy venni kell, vagy varratni, vagy csupaszon maradok. Gyakran vagyok álmos, állva is el tudnék aludni. És még sorolhatnám........

Persze vannak gyönyörű dolgok is: mikor mocorog és a családom "élvezkődik" a hasamon, mindenki érezni - látni akarja. Mikor meglátom UH-n a gyönyörű pofikáját, azt, hogy mozog mindene, dobog a szíve. Mikor a tanácsoadáson megdicsérnek, milyen szép a pocim. Mikor a védőnő nem tud szívhangot nézni rendesen, mert megrugdossa. És még sorolhatnám..........

Szóval, szerintem is gyönyörű dolog pocakosnak lenni, de teher is. Egyre jobban.

Szia!

Teljesen megértelek. Nekem azt volt nehéz feldolgozni, hogy ott volt a pocakomban és ha törik, ha szakad szülni kell, nincs visszaút:) Ez volt Fecónál :))

Még egy dolog.. Szerintem semmi negatív érzelmet nem szabad eltitkolni. Egy példa. A Lilu nyilatkozta amikor terhes lett, hogy ő bizony nem másállapotot mondott és várandósságot, hanem terhességet. És kapott is mocskolódó leveleket,amiben írták, hogy meg sem érdemli a gyereket,hogy képzeli, hogy terhesnek hívja magát?? A gyerek ajándék stb.. És abban tökéletesen egyetértek, hogy igen is valamilyen szinten teher. Nekem ne mondja senki, hogy 6 héten keresztül mindennap többször hányni olyan élvezetes dolog. Hogy a vége felé a lábdagadás kifejezetten kellemes dolog. De megéri!! Vannak jó pillanatok is a terhesség alatt és van akinek semmi panasza nincs, de mindenkinek joga van eldönteni, hogy minek nevezi az állapotát!

Szóval igen is, ne szégyelld, ha vannak rossz érzéseid! Aki ezekért elítél, azzal nem kell foglalkozni.