Te hol voltál - mit csináltál 2001. Szeptember 11-én? (beszélgetős fórum)
Az más, amit ünnepelünk, főleg személyes vonatkozású.
Például nagymamám halálának napjára nem emlékszem. Csak évszámokat tudok. Anyuéra igen, ez nemrég történt.
Délután dolgoztam.
Este hazamentem, ettem és néztük a tévét.
Majd beszélgettünk Apával.
Emlékszem sokat beszéltem aznap Hiroshimáról.
miért ne, ott más időzóna van mint Magyarországon, több óra az eltérés, mert amikor hazértem a suliból apám mndta hogy kapcsoljuk be a tévét
Délelőtt nem hallhatták a hírt.
Végigaludtuk a napot, éjszakásak voltunk a párommal. Csak estefelé láttuk a tv-ben, mi történt.
Èn pont suliba voltam ( esti gimi volt) ott hallottam mi törtènt,hirtelen fel sem fogtam.
Rádió, TV-mentes irodában dolgoztam, a NET-et csak munkára használtuk. Amikor hazaértem, a fiam elmesélte az egészet. Néztem rá bambán, hogy milyen hülye filmet nézett, vagy milyen idióta játékról beszél. Aztán bekapcsoltam a TV-t...
otthon voltam, ott volt a nagymamám meg nagynéném
Nekem a szeptember 11 családi ünnep, - szüleim házassági évfordulója.
Hazánknak viszont a 48-as eseményekkel kapcsolatos fordulópont éve, amely tegnap 171 éve történt.
Erre is emlékezhetünk.
"1848. szeptember 11-én keltek át Jellasics horvát bán erői a Dráva folyón, azzal a szándékkal, hogy véget vessenek az áprilisi törvények szellemében kinevezett Batthyány-kormány – szerintük – „törvénytelen” uralmának. A birodalom megmentőjének képében tetszelgő bán elhamarkodott hadjárata – a pákozdi és ozorai vereségekkel – október elejére kudarcba fulladt, ugyanakkor viszont Bécs és Pest konfliktusát háborús útra terelte."
16 voltam. Előtte való napon bekopogott hozzánk (apuval laktam) egy nő aki azt állította magáról hogy anyám nővére. Kiderült hogy tényleg az, csak nekem nem mondta el anyám.
11-én suli után mentem anyuhoz hogy kérdőre vonjam, ott a buszon hallottam hírt. Aztán otthon bekapcsoltam a tv-t amilyen gyorsan csak lehetett.
Nekem április 26-án van a szülinapom, így belém rögzült ez a dátum.
Azért, mert Csernobilt kb. egy jó hétig titkolták előlünk (és a világ elől is el akarták titkolni), csak a nyugati országok bemérték, és világgá kürtölték a hírt. Attól kezdve már itthon is bemondták... ezért nem emlékszünk a katasztrófa tényleges dátumára.
Dolgoztam. A szomszéd szobában hallgatták a csajok a rádiót meló közben, ők szóltak, hogy... a hideg futkosott a hátamon és teljesen ledermedtünk. Kb. délig nem is igazán dolgoztunk tovább, csak a rádiót figyeltük.
De azért csak emlékszel bizonyos napokra, nem?
Esküvő, gyerek születése, első iskola napja, stb.
Ja, dolgoztam és napfogyatkozást néztem a kollégáimmal:D
Gimnáziumban voltam. Amikor utaztam haza, a buszon hallottam, hogy mi történt New Yorkban.
Dolgoztam. Munka után láttam a tévében, hogy mi történt. Meg voltunk döbbenve.
Iskola után otthon voltam. A tv-ben valami szappanopera ment. Szokatlan módon alatta futott egy szalaghír. Ott olvastam először.
Munkában...hazafelé ismerősöm hiába kiabáltam nem jött ki. Nem értettem mi az amit ennyire néz...hát ez volt.
Arra azért nem emlékszünk, mert nem derült ki rögtön, csak később, fokozatosan tudtuk meg, hogy mi is történt.
De például valószínűleg sokan emlékszünk, hogy mit csináltunk 1999. augusztus 11-én.
Hogy a kérdésre is válaszoljak: 2001. szeptember 11-én az egyéves gyerekemmel voltam otthon. A rádióban hallottam meg a hírt, és ugyanúgy, ahogy ti is írjátok, először nem is értettem, higy miről van szó, annyira szürreális volt.
1986. április 26. Szombati nap volt és egy esküvőn, majd az azt követő lakodalomban voltunk.
Nem fogod elhinni, Csernobil napjára sem emlékszem. Csak az utániakra. Tudom, rossz a memóriám.
Munka után hazajöttem, bekapcsoltam a tv-t és nem értettem , hogy a hírek helyett miért egy katasztrófa film megy?
Fel sem bírtam fogni amit láttam.
A munkahelyemen voltam. Ott mondták, hogy mi történt. Nem akartam elhinni, hogy ilyen borzalom megtörténhet.
Hát....azért csak emlékszünk más napokra is és nem csak erre az egyre...
Én is dolgoztam, ahogy legtöbben, mert ez egy munkanap volt. Egy kollégám szólt, hogy mit olvasott a neten, innen tudtuk meg többen, hogy mi történt
Különösebb emlékeim nincsenek arról a napról. Dolgoztam minden bizonnyal...
A harmadik kisfiamat vártam, éppen egy kád vízben a babámra koncentrálva pihentem, amikor a nagyok többször egymásután beszaladtak hozzám, valami történt New Yorkban....leültem a TV elé....először nem értettem, majd nem hittem el és végül a gondolataimba bekúszott a félelem....izgultam magunkért, a barátnőmért, aki akkor éppen abban a városban dolgozott és minden családért, aki valamilyen módon részese volt ott ennek a borzalomnak....
Kórházban voltam, el voltam merülve a saját bajomban. Annyira nem érdekelt, mi történik a világban, hogy bár hallottam a hírekben, csak akkor fogtam fel igazán, mi történt, amikor kb. 1 héttel később hazaengedtek.
További ajánlott fórumok: