Te hol voltál - mit csináltál 2001. Szeptember 11-én? (beszélgetős fórum)
Délelőtt a munkahelyen szólt a kolléganő (az asztalán halkan szólt a rádió) hogy figyeljük csak mit mond. Ledöbbentem, lefagytam...
Moziba mentem. Vártam a páromat aki amikor odaért elmondta mi történt. Nem hittem el...
én annak idején becsülettel válaszoltam a kérdésra, most látom hogy kimoderálták. Eggs!
Azon a napon a Metró bejáratnál lévő pékségben dolgoztam a Kossuth-téren. A rádióban mondták be, mi történt, és kétségbe estünk a kolléganőimmel, hogy mi lesz a következő, ami történik? Ilyenkor minden eszébe jut az embernek, hiszen csak tényeket láttunk, válaszokat a kérdésekre nem. Így egyből terrortámadásra gondoltunk. Sőt, tovább is fűztük a gondolatot, hiszen ott álltunk tulajdonképpen a Parlament közvetlen közelében. Akkor voltam 18 éves.
Sajnálom. Fogadd részvétem.
Szerintem nem lett kisebb arcuk, csak még inkább feldühödtek és még inkább kiéleződtek az ellentétek. A halottakon, sebesülteken és családjukon ezzel nem segítettek.
Sem az arabok ezzel a merénylettel, sem az amcsik a megtorlásokkal.
Igen. Mert Amerikában ilyet megtenni szinte lehetetlen küldetésnek látszott. Nem, nem örülök az áldozatoknak, de Amerikának már kellett valami, hogy kisebb arcuk legyen.
Velünk is jól ki.sztak az oroszok, Csernobillal, mi mennyire vagyunk értéktelenebbek?! A fiam épp 1 éves volt, utána 17 évig betegség, a dokik szerint 90%, hogy akkor történt valami.
Kutyasétáltatás után láttam a TV-ben
Miskolcról hazatérve láttuk a tévében.
Kora délután értem haza. Valamiért bekapcsoltam a tévét és pont a külföldi csatornákat váltogattam. Akkor lepődtem meg, amikor szinte a Viva-n is a füstölgő felhőkarcolókat láttam élőben! Megrendítő volt! "Itt valami nagy gebasz van!" - gondoltam. Hát az volt! Estére kitisztult a kép. Nem volt olyan hírforrás, ami ne erről szólt volna! Utána jött a végeláthatatlan riogatás a terroristákkal. Jóval később azonban többen kifejtették, hogy Amerika önmagát támadta meg, mondvacsinált ürüggyel. Az egész balhé azt szimbolizálta, hogy a világot új alapokra kell helyezni, ami egy sor eseményt fog kiváltani. Olyan, mint egy zenei nyitány! Sátán a XXI. században, ahogy Popper Péter írta!
Gondolom, bemondták a tv-ben. De hogy éppen dolgoztam-e, gyerekkel tanultam, bevásároltam, palacsintát sütöttem-e, rosseb nem tudja. Kérdés erre vonatkozik. Nem arra, hogy tudod-e, mi történt aznap.
Komolyan? Talán te vagy az egyetlen ilyen ember a világon.
A munkahelyemen tolmácsoltam a németeknek, hogy mi történt. Egy éjszakásból hazaért kolléga telefonált a hírrel, úg tudtuk meg, de valahogy nem hittük.
Valóban nagy teljesítmény. A 2 repülő utasai, és a 2 toronyházban levők, több 100, több 1000 ember élete, egészsége, ... és erre azt mondani: nagy teljesítmény volt???
Nem vagyunk egyformák.
Délben a szomszédban lakó barátnőm és anyja dörömbölve keltett, éppen éjszakás voltam. Beengedtem őket és együtt néztük a híreket és azon tanakodtunk lesz-e 3. Világháború. Rögtön kiment az álom a szememből.
Megrázó élmény volt.
Én nem dermedtem le, valahogy nem érintett meg. Most sem.
Azon kívül, hogy nagy teljesítmény volt, ma sincs különösebb véleményem róla.
Én is éltem Isztambulban kb. 9-hónapot.
Isztambulban sétáltam, este hallottam a hírt.
Éppen átmentem a másik szobába a kolléganőhöz, aki magába roskadva ült, rám se nézett, azt hallottam hogy halkan szól a rádiója az asztalon, de nem igazán figyeltem rá. Kérdem tőle, mi baj van? Erre ő: hallgasd csak! Hát gyakorlatilag mozdulni nem tudtam. Még most is futkos a hideg rajtam... borzalom.
Dolgoztam, perceken belül hallottam a híreket.
Az első gondolatom az volt, h szerencsére nem akkor történt amikor a tetején nézelődtem olyan 13 évvel korábban.
Foiskolan vege lett az oranak. Amikor hazamentem, bekapcsoltam a tv-t, akkor lattam mi tortent.
Én mindössze néhány hónapos voltam, vagyis otthon. Anyu velem, apu délelőtt mellettünk volt otthon, délután pedig kórházba, mert az unokatestvére akkor szült és mint leendő keresztszülő ott volt mellette.
Persze a szüleimtől tudom a dolgot. (én kb. 2 hónapos voltam)
Arról volt szó ugyanis, hogy nem ez az egyetlen nap, amire jól emlékszünk.
Persze vannak a magánjellegű emlékezetes napok, mint az esküvő, gyerekszületés, haláleset, de a 911-en kívül azért vannak más olyan napok is, amiket a társadalom nagy része fel tuď pontosan idézni.
Iskolában voltam, általános iskola 2. osztályában.
Nézd meg inkább, melyik hozzászólásra válaszolt.
Amerikai kontinensen pont volt 2001-ben, lehet hogy ott volt
2011-ben napogyatkozást?
[link]
Nem tudom vszínű dolgoztam meg a szokásos gyerekhurcolászás este tudtam meg mi történt.
További ajánlott fórumok: