Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » 20 éves vagyok, de olyan hihetetlen vágyat érzek az anyaságra, hogy azt el nem tudnám mondani. Van olyan, aki hasonló cipőben jár? fórum

20 éves vagyok, de olyan hihetetlen vágyat érzek az anyaságra, hogy azt el nem tudnám mondani. Van olyan, aki hasonló cipőben jár? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4
95. 4c1a787e8f (válaszként erre: 94. - chickweed)
2013. szept. 14. 15:50

Pedig ez így van. Azért nem népszerű ez ma, mert azért így nem lehet "szabadon bulizva" átlébecolni 10-15 évet az életedből. (megjegyzem, később visszakapod ezt az időt) Márpedig ez a réteg nagy fogyasztó... Tehát még véletlenül se presszionálják arra, hogy kicsit korábban kezdjenek el felelősen gondolkozni a mai fiatalok.


Persze, ma már nem 16 éves kor a házasodás ideje, ez teljesen világos, és az egyes egyének között is nagy különbség van, de azért az se normális, hogy tömegesen 35 körül kapnak észbe az emberek.. Akkor már nagyon nehéz..

94. chickweed (válaszként erre: 93. - 4c1a787e8f)
2013. szept. 14. 14:54

Szerencsére nekem az egyetem nem jár ekkora kötelezettséggel, bölcsész karon vagyok, ami nyilván könnyebb, mint a műszaki beállítottságú karok, ráadásul olyan szakon vagyok amit imádok, fél sor elolvasása elég volt az eddigi vizsgákhoz és zh-khoz, ami érdekel azt hamarabb megtanulom, mint ahogy kérnék tőlem. A csoporttársaim emiatt is kinéznek picit, pedig nem vagyok "stréber"... Én teljesen biztos vagyok benne, hogy vállalni szeretnék majd babát, ha jönne, akár már most egyetem mellett is. Engem mindig is a nehéz időszakok éltettek, szeretem azt érezni, hogy van dolgom, pontosan be kell osztani és rendszerezni kell az időmet, a pénzemet, mindent magam körül. Ha nincs kihívás, egyszerűen haszontalannak érzem magam. Persze ezt nem úgy értem, hogy csak azért kell a gyerek, hogy legyen valami dolgom, ezt csak azért mondom, hogy biztos nem lenne gond abból, hogy sok teher hárul rám.

Meg úgy vagyok vele egyébként, hogy viszonylag szerencsés is így egyetem alatt elkezdeni a család felépítését, mire végzek az egyetemmel, ahogy Te is elmondtad, már olyan nagy lesz a gyerek, hogy mehet az oviba, én pedig frissen diplomázva dolgozni. Nem lesz az, hogy én egyetem után elmegyek 2-3 évre babázni, aztán elfelejtek mindent, amit a szakmailag tudnom kéne.

Persze erről megoszlanak a vélemények nyilvánvalóan, de én így gondolom.

93. 4c1a787e8f (válaszként erre: 92. - chickweed)
2013. szept. 13. 19:39

Az én szüleim meg "túl fiatalok", ott meg ez volta a gond. Ők még javában dolgoztak. Anyámnak még mindig évei vannak.

Szóval valami mindig van.


A gyerekezés meg emellett csak úgy ment, hogy 6 hós koruktól bölcsi. Mert nekem ugyanúgy végig kellett rajzolnom a napi 8-10-12 órát, mint más mérnökhallgatónak. Szerkezetet meg nem lehet úgy méretezni, hogy közben ott a gyerek. Persze néha próbáltam, és az lett belőle, hogy a szerkezet "leszakadt", a gyereknek meg a fejére esett a váza a polcról..


Szóval aki ezt vállalja, annak vagy a tudása, szakmája megy rá, vagy nem egy hagyományos anyuka lesz, az meg egy komoly vállalás, a mai világból eléggé kilóg. Én is harmadik gyerekemnél - aki már egyetem után jött - tudtam meg, milyen egy "mai anyuka" élete..


Szóval egyrészt a környezetedre is több teher jut, ha iskola alatt vállalsz gyereket, (anyukád, párod), másrészt valószínűleg korán intézményesíteni kell (amit én nem tartok bajnak, de ma azért sokan jártatják a szájukat), arról nem beszélve, hogy Te magad se fogod magad sohase úgy érezni, mint annakelőtte, és azért a keményebb időszakokban többet idegeskedik, meg betegeskedik az ember, nekem a végén már a pánikrohamok is előjöttek, mert nehéz ezer fele szakadni..


Cserébe viszont a diplomakor nekem már két "nagy" gyerekem volt, beszokott ovisok, és működő családom. A legtöbb évfolyamtársamnak még ma sincs, 10 év után. Én ténylegesen, fiatalon választhattam, hogy a karrieremet építem, vagy még nagyobb családot szeretnék. Aztán különféle okok összejátszása miatt ez utóbbi lett. De még mindig csak 32 vagyok, és nem gondolom, hogy ne dolozhatnék még eleget..


Szóval mindennek van előnye, meg hátránya, de azért nem árt valamelyest a földön is állni. Viszont önmagában már jó pont nálam, hogy ki merted a mai hüle világban mondani a vágyadat.

92. chickweed (válaszként erre: 91. - 4c1a787e8f)
2013. szept. 13. 13:15

Gratulálok neked! Biztos nem lehetett egyszerű...

Természetesen még várok, a 3 évet nem garantálom, de 1-et biztosan. :)

Még csak a vőlegényem, házasok nem vagyunk, de a vágyai totálisan megegyeznek az enyémekkel. Ő említette először ezt a dolgot úgy fél éve, nem is én vallottam neki színt, pedig engem is foglalkoztatott már előtte is jóval.

A lakás-dologban igazad van egyébként, csak én betegesen tartok attól, hogy akárkinek is a terhére legyek. A szüleim pedig nem túl fiatalok már, nem szeretnék nekik álmatlan éjszakákat okozni. Persze ők soha nem mondanák nekem, hogy költözzek el, anyukám pedig biztos sírna is ha bejelenteném, hogy holnap költözök... :) Főleg, ha unoka is érintett lenne a dologban. Ő költözne hozzám! :D

91. 4c1a787e8f (válaszként erre: 1. - chickweed)
2013. szept. 13. 09:30

Én elvégeztem a Műegyetemet két gyerekkel, de azért azt javaslom, hogy minél tovább tartsd vissza a vágyadat még a suli alatt... Vannak előnyei is egyébként, de azért mégis azt mondanám, hogy 1-2-3 évet várjál, legalább kicsit a vágyad is formál téged, meg a kapcsolatotokat is..


Meg azért ami nagyon fontos, az az, hogy a férjednek mik a vágyai, mert azért ez csak úgy meg hosszú távon, ha neki is ugyanazok. Márpedig ilyen fiút ilyen fiatalon találni nem egyszerű.. De nem lehetetlen.


Egyébként attól nem lesz baja senkinek, ha nincs saját lakásod, meg repülőd. Mi 5 évet húztunk le anyukáméknál kisszobában, most se sajátban vagyunk, és a 4. gyereket várjuk. Senkinek semmi baja, a nagylányom már objektíven is mérhető: kitűnő tanuló, mi meg dolgozunk szorgalmasan.. Az se biztos, hogy valaha akarok saját lakást, mi jól érezzük magunkat úgy, hogy szabadabban vállalunk munkát, mobilabbak vagyunk, és nem tartozom senkinek semmivel..

90. Mion
2013. szept. 12. 23:32
Közben jelentkeztem a klubba! :)
89. chickweed (válaszként erre: 84. - ina87)
2013. szept. 12. 19:19

Hát van ilyen... Bár én pasi nélkül biztos nem gondolnék még ilyenre, mielőtt a páromat megismertem úgy voltam vele, hogy majd ráérek 30 éves korom körül családon gondolkozni.

Lehet ez a lány csak belemagyarázta az adott pasiba, hogy ő az igazi, mert már annyira rápörgött a család-témára.

88. chickweed (válaszként erre: 83. - Rencsi!)
2013. szept. 12. 19:16
Jó nektek, hogy már együtt laktok, alig várom ezt az időszakot. Az eredeti tervem szerint én is csak suli és minimum 1, de inkább 2 év meló után szeretnék babát, de ez a terv egyre inkább átértékelődik bennem úgy fél éve. Persze még érlelem, ekkora dologról pusztán nem dönthetek vágy alapján. Addig szerencsére én is tudok hol babázni! :D A sógornőmnek van egy 1 éves kisfia, és most várja a másodikat, akiről még nem tudni, hogy öcsike, vagy hugica lesz, még csak a 13. hétben van. Remélem kislány lesz! :)
87. chickweed (válaszként erre: 82. - Rencsi!)
2013. szept. 12. 19:09

Szia! :)

Az tényleg egy élmény lehetett, én csak a dokumentumfilmeket függöm megállás nélkül, de már ezek is olyan hatást gyakorolnak rám, hogy az leírhatatlan.

86. ina87
2013. szept. 12. 19:03
Persze van.nem is ezért irtam le hanem mert ez igy történt.
85. Rencsi! (válaszként erre: 84. - ina87)
2013. szept. 12. 18:59
:( Hát van ilyen is,de ez nem feltétlen a fiatalság miatt van szerintem.Olyan is van akik már házasok 20-30 éve és elválnak.
84. ina87
2013. szept. 12. 18:47
Volt egy ismerösöm aki már elég fiatalon azt mondogata h szeretne egy babát,meg férjhez menni más jövö kepe nemvolt,majd ahogy idősödöt ez a vágy benne erösödőt még mi elmentünk szorakozni tanultunk ö csak az anyaságra öszpontositott,ami hozzá teszem nem baj de ö annyira benne volt a témába h már durva volt h kereste szó szerint azt a pasit aki csinál neki egy gyereket meg elveszi,volt pár sikertelen probálkozása,majd ugy 21éves megtaláta élete párját akivel össze házasotak gyerek is lett,párévig meg is voltak,késöbb meg elváltak...
2013. szept. 12. 17:54
Mi már több,mint 5 éve együtt vagyunk a párommal. Ebből olyan 4,5 éve lakunk együtt,volt sok rossz dolog,de kitartottunk mindig egymás mellett.Van egy házunk,ahol csak ketten lakunk.De mi már megbeszéltük,hogy 2 év múlva próbálkozunk majd a babával.Ez az utolsó évem a suliból,dolgozok még 1 évet és jöhet a baba. De annyiból jó lesz,mert a párom huga most 7 hónapos terhes és addig míg nem lesz saját pici,addig még gyakorolhatok is egy kicsit. :)
2013. szept. 12. 17:46
Sziasztok.Tök jó,hogy van ez a fórum,mert már azt hittem,hogy csak én vagyok ilyen érdekes személyiség,de már nem csinálok mást csak a babás fórumokat olvasom,mindig nézem mi történik a magzati fejlődéskor,melyik hétben.Na nekem még rátett egy lapáttal,hogy ápolónőnek tanulok és most a szülőszobán voltunk gyakorlaton és egy élmény volt. Mindenkihez mentem,hogy megfoghatom-e a hasát,meg ilyenek.Végignéztem a kismamákat a vajúdástól a kisbaba születéséig. Élmény volt!!
81. molli10 (válaszként erre: 78. - 388b941089)
2013. szept. 12. 10:10
Köszönöm Neked is!
80. molli10 (válaszként erre: 79. - chickweed)
2013. szept. 12. 10:10

Köszönöm a gólyát!

Szerintem sem fura, de a mai világban a huszonévesek élete tényleg arról szól, hogy buliznak, isznak, fűvel fával...

Sokkal jobb különcnek lenni!!! :)

79. chickweed (válaszként erre: 77. - molli10)
2013. szept. 12. 10:00

Küldtem neked egy gólyát, hátha szerencsét hoz! :)

Pedig szerintem semmi fura nincs abban, hogyha valaki ilyen korban érettnek érti magát arra, amire tulajdonképpen teremtve lettünk... Hiába vagyok különc a kortársaim között ezekkel a vágyakkal, de én egyre inkább úgy vagyok vele, hogy sokkal jobb, mint ha állandóan buliznék, lerészegednék, stb.... na abban aztán tényleg nem látok semmi szórakozást, kifejezetten undorítónak találom.

78. 388b941089 (válaszként erre: 77. - molli10)
2013. szept. 11. 21:14

Engem is hülyének néztek a terhesgondozóban mikor 18 évesen bebattyogtam/tunk. :P

Nektek viszont sok-sok sikert kívánok!!!

2013. szept. 11. 20:29

Ez nagyon jóóó! Mármint, hogy a mai világban még vannak ilyen érett gondolkodású lányok! :)

Engem is sokan hülyének néztek amikor 22 évesen férjhez mentem és gyereket akartam. Lassan 27 leszek, és sajna nekünk még nem sikerült, pedig már két lombikon túl vagyok.

Egyet értek azzal is, hogy sok minden változik összeköltözés után, de ha szeretitek egymást ezek a változások nem fognak nagy gondot okozni!

Szóval mindent bele! Szurkolok Nektek! Bár én a helyedben várnék márciusig, hiszen nem tudhatod milyen terhességed lesz, és egy költözés, lakásfelújítás sok munkával jár!

Minden jót kívánok! :)

76. 6b006fc769 (válaszként erre: 1. - chickweed)
2013. szept. 11. 19:25

Húsz évesen én is ezt éreztem. Aztán elmúlt úgy, hogy nem teljesült a vágyam. Szóval ebből kiindulva én normális állapotnak gondolom:) Egyébként mai eszemmel örülök neki, hogy nem teljesült, mára nyilván egyedülálló anyuka lennék, és számomra ez nem ideális állapot.

Valamikor a harmincas éveim elején tért vissza a vágy az anyaságra. De lehet, hogy csak a ketyegés idegesített:D

75. 388b941089 (válaszként erre: 74. - chickweed)
2013. szept. 11. 18:47
Sztem van már ilyen klub. :)
2013. szept. 11. 16:44

[link]

Jöjjön mindenki!!!! :D

2013. szept. 11. 16:37
Lányok! Közben csináltam egy klubot! :)
72. 388b941089 (válaszként erre: 69. - chickweed)
2013. szept. 11. 16:32

De aranyos vagy!!!:)

Biztos vagyok benne, hogy ilyen pozitív hozzáállással és felelősségteljes gondolkodással minden rendben lesz!!:)

;)

2013. szept. 11. 16:27
Én megértelek,én is vágytam rá már 20 évesen de még nem volt ott az ideje sok fél szempontból se.Végül 24 évesen szültem,megérte kivárni,volt munkaviszony,tgyás,gyed,páromnak munkahely,saját lakás...nekem ezek fontosak voltak.
2013. szept. 11. 16:27

Remélem lesznek még hozzászólások.Jó olvasgatni. :)

De most 1 hétig nem leszek netközelben.Majd visszaolvasok.

69. chickweed (válaszként erre: 64. - 388b941089)
2013. szept. 11. 16:27

Na igen... :) Ilyet akarok én is, ami neked van! :)

Eldöntöttem, jövőre indul a baba-projekt! ÁÁÁÁÁ már izgulok!! :D Remélem jó anyuka leszek majd. :)

68. 937a2a883a (válaszként erre: 66. - chickweed)
2013. szept. 11. 16:25
Hát igen.Ezért ez találó kifejezés,hogy én is rohadtul el vagyok keseredve.EL sem tudom mondani mennyire.Pedig nagyon spórolós vagyok.
67. chickweed (válaszként erre: 55. - Mion)
2013. szept. 11. 16:23
Alapítsunk! :) Én mondjuk nem tudom, hogy kell, még új vagyok, azt is alig találtam meg, hogy hogy tudok fórumot indítani :DD
66. chickweed (válaszként erre: 59. - 937a2a883a)
2013. szept. 11. 16:19

Teljesen egyet értek veled. Az ideális anyagi körülményekre várhatnék vagy 15 évet, de akkor meg más szempontból nem lenne ideális. Én hiszem azt, hogy a baba nem lehet hátráltató tényező, tőle csak több, szebb az élet. Meg kell tanulni spórolni, pl. nem kell mindent újonnan megvenni, 8 féle hajbalzsamot venni (saját példám...:D), stb.

Mondjuk így, hogyha albérletben laknék, és éppen csak kijönnénk a fizuból alaposan átgondolnám... Mert oké, ott a hitel, de azt is fizetni kell ugyanúgy, ahogy az albérletet... Elég kilátástalan a mai fiatalság helyzete, akik nem születtek milliomos családba, és ez engem rohadtul el tud keseríteni.... :/

1 2 3 4

Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook