2 éves a fiam.Az utóbbi 2 hétben minden 2. szava: NEM!! Ha sétálunk, leül /lefekszik az utcán, ha nem akar jönni.Mit lehet vele tenni? (tudásbázis kérdés)
Pedig lehet, hogy érdemes lenne kivárnod, hogy magától felkeljen. Az én lányom is elég kitartó: kezdetben (ekkor 15 hónapos volt) akár 10 percig is eltartott a fetrengés (nyilvános helyen ez egy örökkévalóság), most már 1 percen belül megnyugszik. Szerintem használt, hogy magától nyugodott meg, és dícséretet kapot érte.
Lehet, hogy szerencsés jellem vagyok, mert engem nem frusztrál, hogy mások mit gondolnak rólunk, talán ezért tudok kitartani.
A suttogót és is nagyon jónak találtam.
Még a bolti hisztikről egy gondolat. Az enyémek soha semmit nem kapnak a boltban. Ha szeretnének nyalókát, csokit, chipset, megmondom nekik, hogy arra nincs szükségünk. Bár az ilyen ételeket nem is nagyon ismerik. Én édességet és egészségtelen nasikat elvből nem veszek nekik. Soha egyikkel sem volt boltban hisztizés. Egyszerűen egész kicsi koruktól megtanulták, hogy nem kapnak semmit, s nem is hisztiznek emiatt. Elfogadták, belenőttek. Cserébe megbeszéljük ha együtt vásárolunk, hogy uzsira milyen joghurtot, vagy vacsira milyen sajtot, vagy mazsolát vagy kesudiót vegyünk. Kiválasztják, s tudják, hogy otthon megkapják ha eljön az ideje.
Persze, lehet hogy egyszerűen csak szerencsém van ,mert a nagy sosem volt hisztis, a kicsi pedig lehet, hogy még előtte van, lévén 19 hós.
Hát, ez mintha a lányom lenne, pedig ő csak 19 hós. Minden simmmel. Ő már csinálja egy ideje, nem minden nap, de általában igen. Már szinte hozzászoktam. Tudom, hogy mindenhova előbb kell elindulni, több időt kell szánni, mert rá kell számolni a hisztit. Most már nyugodt tudok maradni, bármit csinál, mert megfigyeltem, hogy így sokkal kevesebb ideig tart. Ő rendszerint lefekszik a földre, úgy üvölt. ilyenkor megállok mellette, és ilyeneket mondok neki elég halkan: úgy örülnék, ha szépen meg tudnál nyugodni, neked is sokkal jobb lesz, hidd el, stb. Ha megnyugodott és feláll, nagyon megdícsérem, megpuszilgatom.
Nagyon érzékeny az önállóságára, nem megyek semmire azzal, ha beültetem a kocsiba. Az otthagyós trükk sew jön be, igaz, megnyugszik, de nem jön utánam, inkább elkezd rosszalkodni (polcra mászni, kapukat nyitogatni, attól függ, hol vagyunk).
Szerintem az a lényeg, hogy soha ne engedjünk azért, hogy abbahagyja a hisztit, és hogy segítsünk neki megtanulni az indulatain. Mindig megvárom, hogy magától lecsillapodjon, még ha ez most még sok időt is vesz igénybe. De hát jelenleg ezért fizetnek :-)
akár az én kislányomról is szólhatna ez a bejegyzés:) Ő most 21 hónapos, kb. 2 hónapja tart ez a dacoslás és néha az én idegeimet is kikezdi, de hősiesen ellenállok a hisztinek. Én is azt szoktam neki mondani, hogy megvárom míg elmúlik, nyugodjon meg, aztán ha sikerül megdicsérem, hogy sikerült neki lenyugodni és mehetünk tovább.
Volt aki azt mondta félhangosan ilyenkor a boltba, hogy "egy füles kéne neki, oszt megnyugodna", vagy hogy "nem igaz, hogy nem bír venni neki egy nyalókát 30 forintért, mit sajnálja?!" Én meg azt gondolom, hogy csak olaj lenne a tűzre és megpróbálok nyugodt maradni és nemet mondani. Mostanra rájött, hogy a boltba csak akkor kap valamit, ha "rendesen" viselkedik és nincs hiszti...
Ritamoto, az enyém 3 éves kora körül nőtte ki, hirtelen. Addig kitartás. Ne hagyd, hogy felidegesítsen, csak hideg fejjel, határozottan. Tudom, ezt sokszor mondani a legkönnyebb. Fontos, hogy sose engedj neki. Esetleg vigyetek sétálni újra babakocsit, s ha hisztizik tedd bele, mint egy kisbabát, vagy ne mentjetek messze a lakásotoktól, s ha hisztizik, vidd haza. Mindig magyarázd el neki, hogy ha hisztizik nincs séta. Én ha nagyon hisztis eltávolítom a tett színhelyéről. Pl. boltból kimegyünk, ha lenyugodott akkor visszamegyünk és befelyezzük a vásárlást. Az eladókkal meg lehet beszélni, hogy arra a 10 percre otthagyod a kosarat vagy kocsit. Ha nincs közönség, hamarabb megnyugszik.
Juli-karcsi, próbáld azt, hogy elpakolod az összes pelenkát és pucér alféllel hagyod néhány napig. Ha nem a bilibe pisil, akkor mindig türelmesen mondd neki, hogy a pisi a bilibe való. Nálunk ez bevált, a nagyfiam 2.5 évesen lett szobatiszta 1 nap alatt, a kicsi most 1.5 évesen pár hét alatt. Hidd el megéri. Érett már rá a lányod, csak kicsit motiválni kell. Nekünk még az vált be, hogy minden játékot megpisiltettünk, és utána alaposan megdícsértük. Az mindkét fiúnál látványos fejlődést hozott. Sosem szidtam őket, ha nem találtak bele a bilibe, próbáltam elereszteni a szemem mellett, csöndben feltakarítottam, s közöltem, hogy "nem baj, legközelebb majd ügyesebb leszel".
Köszi a rengeteg választ!
Az én fiamat nem érdekli, ha otthagyom, már én kezdek el aggódni, mert olyan messze elmegyek tőle, és félek hogy pl. elüti az autó.
Ha felveszem ilyenkor, akkor meg rugkapál.
A másik probéma: km-eket sétáltunk még pár hete, és mostanában elém áll, nem tudok tőle lépni se, fel akarja magát veteni.Ha nem veszem fel, leül a földre, és nem jön.
És közben 1000x elmmondja a NEM-et.:-(
Én türelmes tipus vagyok, de az idegszálaim már nem bírják. Minden nap úgy lefáraszt ez a harc, hogy alig élek, a fejem folymatosan fáj.
Régebben simán el tudtam terelni a figyelmét a hülyeségekről, most nem megy.Meddig tart ez a korszak?
és ez még csak a kezdet !!!
képzeld mi lesz ha kamasz lesz ....
Hát nálunk ez a "nem" korszak már két hónapja van.
De hál'istennek csak engem idegel vele otthon, a boltokba szerencsére hamar kiegyezünk veszek neki egy rudit és semmi baja :)
Háromszor "éltem túl" ezt a dac korszakot.Nem baj ha nyilvános helyen csinálja a gyerek mert akinek van tudja mi ez akinek meg nincs had csodálkozzon legalább ezt az oldalát is megismeri a gyereknek.
Hogy mit tudsz csinálni?
Leginkább semmit.
Elmúlik! Türelem kell hozzá.
Nemsoká elmúlik, el is felejted.
Próbálj nyugodt maradni, bát tudom, nem könnyű: én is végigcsináltam, és millióan végigcsinálták.
Ha nyugodt vagy, a gyerek is hamarabb befejezi a cirkuszt. Partnert keres, próbálgatja a határait. Ha látja, hogy hiába, feladja a küzdelmet.
engem anno anyukám ott hagyott, ha lefeküdtem a földre.(a boltokban mindig hisztiztem)
aztán kicsit megijedtem és utánna mentem.
többet nem csináltam, mert féletem, hogy anyu ott hagy.
és nem lettem tőle pszichológiailag sérült!:)
Szia! Háát, nálunk is ugyanez a gond..:-)
De segíteni nem tudok neked, inkább én is várom a sok okos dolgot, amit majd írnak az anyucik.:-))
Én kisfiam is 2 éves, és egyszerűen nem bírok vele, a boltban is olyan hisztit csap, hogy mindenki minket néz, már néha kínos.:-S
Na hátha ír valaki valami okosat nekünk.:-)
További ajánlott fórumok:
- Hanyadik terhességi hétben érdemes elkezdeni előkészíteni a csomagot, amit majd magammal viszek szülni, ha itt az ideje?
- Hányadik hétben, és hányadik napon szültél?
- "Normál étrend" kontra életmódváltás. Tényleg drágább az utóbbi, vagy ez csak kifogás?
- Akik a 30-31. hétben járnak
- Szerintetek miért van az, hogy az utóbbi időben egyre több 30-as pasi egyedülálló?
- Sétálunk, sétálunk