Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » 17 év magány házasságban fórum

17 év magány házasságban (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5
22. a00173b1f9 (válaszként erre: 18. - 00346cf747)
2009. júl. 16. 13:17
A barátaim ismerik a történetet. Van egy lány,aki mindig ki is csúfol miatta. A férjemet utánozza és ezt mondja: -Mit főztél: Hozod már a kaját b.....g?! Te szerencsétlen! nem vasaltad ki a zöld ingem? Hol csavarog ez a köcsög gyerek? Stb...
21. Christine1979 (válaszként erre: 15. - A00173b1f9)
2009. júl. 16. 13:14

Hála ég, hogy nem kaptál el semmit...


Amúgy ha ilyen életvitelt folytat, előbb-utóbb összeszed vmit.

20. a00173b1f9 (válaszként erre: 17. - A00173b1f9)
2009. júl. 16. 13:14
nem akarom a férjemet teljesen felbosszantani,azzal,hogy elköltözök a válás előtt. Egyébként egy vadállat és félek,hogy Szilárdot bántaná. Teljesen tiszta lappal akarok indulni.
2009. júl. 16. 13:14

ez egy igazi családi dráma, de remélem, most már a Happy end következik!!

Kívánom hogy legyetek nagyon boldogok!!

Megérdemled!! :D:D:D:D:D:D

2009. júl. 16. 13:14
Kedves szomorkás, kívánom, hogy forduljon jóra a sorsod. Ha már csak megkönnyebbülést érzel, hogy beszélhetsz róla, megérte elmondani.
17. a00173b1f9 (válaszként erre: 13. - Platty666)
2009. júl. 16. 13:12
Igazad van teljes mértékben! Tudom,hogy mit akarok és véghez is fogom vinni!
16. Erika8
2009. júl. 16. 13:10
Nagyon egyet értek Platty666 írásával, nagyon elkell gondolkodnod foleg saját magadrol, és ha a gyerekek mindent tudnak probáld veluk megbeszélni a dontéseidet, érezzék hogy nagyon fontosak neked, de a saját életedet most már muszály rendbe tenned.
15. a00173b1f9 (válaszként erre: 12. - Christine1979)
2009. júl. 16. 13:08
Egészségügyi dolgozó vagyok,és már túl vagyok a szűréseken. De tudod azt kívánom neki,hogy szedjen össze valamit és pusztuljon bele!
14. a00173b1f9 (válaszként erre: 9. - Erika8)
2009. júl. 16. 13:05
A gyerekek tudnak mindent. A nagyfiam tegnap este azt mondta,hogy -Anya válj el! Ne csak igérgesd! Hogy mire vártam? Szerettem nagyon és meg sem tudtam volna élni egyedül a gyerekekkel. Csak édesanyám él egy vidéki kisvárosban,de nem várhatom el egy nyugdíjastól.hogy 3 embert a nyakába vegyen. De most már nem érdekel semmi csak az,hogy megszabaduljak tőle! 17 évig a szolgálója voltam és a sárba taposott. Elég volt!
13. platty666 (válaszként erre: 1. - A00173b1f9)
2009. júl. 16. 13:05
Kedves Szomorkás! Köszönöm, hogy megosztottad velünk a történetedet. Valami nagyon el van rontva nálad ott legbelül, hogy ezt meg lehetett tenni veled. Sajnállak, mert úgy érzem, még mindig megvannak ezek a problémák, amik egy újabb boldogtalansághoz vezethetnek. Ami a történéseket illeti: miért nyár végén akarod beadni a válópert? Miért nem költöztök össze azonnal? Miért nem vállalod fel őt a fiaid előtt? Mitől félsz? Miért ne fogadnák el a helyzetet? Aki neked kedves, az nekik is az lesz - persze, csak pótpapaként, de mindenképpen meg fognak érteni. Mi gátol abban, hogy lépj? Miért tűzöl ki határokat, határidőket, mintha azt várnád, hátha addig megoldódnak a gondok? Csak magadnak válaszolj, hiszen ez kizárólag rád tartozik - persze, ha bizalmadba fogadsz, szívesen beszélgetek veled erről. És biztos, hogy más is hozzáteszi majd a gondolatait. Mélyülj el ezekben a kérdésekben, írd föl, mi vonz a másikban és mi tart még a régi mellett? Csak a magad érdekét vedd alapul, ne hivatkozz a gyerekekre, ebben a helyzetben az csak kibúvó lenne. Sok sikert!
12. Christine1979 (válaszként erre: 8. - A00173b1f9)
2009. júl. 16. 13:04

Hát igen... :S


Viszont.. (és ne haragudj, ha indiszkrét leszek), de úgy érzem, le kell írnom.. nem félsz, hogy hazavitt vmi betegséget? :S Mert amit leírtál, azok alapján egyértelmű, hogy a könnyűvérű nők társaságát igencsak kedveli...

Nem riogatásképpen, de sztem menj el egy szűrésre...biztos, ami biztos.

2009. júl. 16. 13:02
Éppen itt az ideje,hogy végre éld az életedet és ne csak álmodj róla. Eddig sem lett volna szabad elpocsékolni a fiatal éveidet. Tudom nem könnyű lépni,már csak a gyerekek miatt sem. Most itt a lehetőség. Ragadd meg két kézzel,hiszen neked is csak egy életed van. Szívből kívánok nektek sok boldogságot.
2009. júl. 16. 13:02
17 év egy ilyen férj mellett?! Nem értem hogy bírtad ki, sokkal hamarabb kellett volna szakítani. Úgy nagyjából az első nőügye után. Most ne tétovázz, ragadd meg a lehetőséget, örülj annak, hogy szeret valaki! Egyébként miért nem adod be most a válópert? Jobb túllenni rajta. A gyerekek hogy viszonyulnak az apjukhoz? Elég nagyok már ahhoz, hogy észrevegyék, nincsenek rendben a dolgok. A barátoddal nem tudsz hamarabb összeköltözni? Ha beadod a válópert még inkább pokol lesz az életed.
2009. júl. 16. 13:01

Nem biztos hogy én vagyok a jo személy aki válaszolhat neked, de mivel elolvastam nem bírom ki,hogy ne kérdezzem meg mire vártál eddig ???

Persze a szerelem, de itt már a kihasználásrol,megalázásrol van szo, és mennyit tudnak a fiaid ? Bocsi :)

8. a00173b1f9 (válaszként erre: 3. - Christine1979)
2009. júl. 16. 13:01
egyébként szó szerint gusztustalan! nem csak az,amit csinál,hanem az is ahogy kinéz. 177 cm és 130 kg.Ezt nem akartam leírni,mert az embereket nem a kinézet alapján ítélem meg,de neki kijár a 17 év szenvedésért!!
7. c2f8e79cdf (válaszként erre: 1. - A00173b1f9)
2009. júl. 16. 13:00
sok boldogságot Neked,éppen itt az ideje!
2009. júl. 16. 13:00
A férjedet ki kell rakni az életedböl, mint macskát sz...ni.
5. a00173b1f9 (válaszként erre: 2. - Kattyus)
2009. júl. 16. 12:59
Naponta több embertől hallom ezt,amit most leírtál.És köszönöm a biztatást.
4. Rexxi86 (válaszként erre: 1. - A00173b1f9)
2009. júl. 16. 12:59
Minden jó, ha a vége jó. :)
3. Christine1979 (válaszként erre: 1. - A00173b1f9)
2009. júl. 16. 12:59

Nem tudom, hogyan bírtad ki eddig... Ez nagyon durva... :(

A férjed egy gusztustalan állat! (már bocsánat!)


Remélem, hogy ezzel a ffival már boldog lehetsz, és rendes, normális életet tudsz élni. Kívánom, hogy boldog légy, komolyan.

2009. júl. 16. 12:56
Ennyi szenvedés után jár neked is a boldogság. A férjedről csak annyit: Kutyából nem lesz szalonna!
2009. júl. 16. 12:53
Valakivel meg kell osztanom a történetemet. Vidéki lány voltam és 1991 nyarán kerültem Budapestre dolgozni.'92-ben ismertem meg Jánost,akivel 2 év múlva házasságot kötöttünk. 1 év múlva megszületett első gyermekünk. A kórházban csak 3 nap után nézte meg a fiát,mondván hogy dolga volt. A kollégája megsajnált és elmondta,hogy a férjem szerelmes egy 20 évvel idősebb 3 gyermekes asszonyba. Közben haza jött a nő férje Németországból,mert ott dolgozott. Ekkor mi 25 évesek voltunk. A férjem vendéglátós volt. Esténként haza jött átöltözött és elment. Hamarosan lapos tetveket hozott haza. A kisbaba 7 hetes volt. Aztán jöttek sorban a nőügyek,bulik és mindig megtudtam. Nagyon szerettem és nemtudtam elhagyni. Évekig terrorban tartott engem is és a kisfiút is,de váltani nem mertem. Aztán,amikor a gyerek 7 év körüli lett,akkor úgy éreztem,hogy jobb lett minden. Boldog voltam és ismét kisbabát vártam. 2002 nyarán megint egy kisfiam született.Madarat lehetett volna velem fogatni. Eltelt pár hónap és bele néztem a telefonjába. Csöpögött ki belőle a sok szerelmes üzenet. Összetörtem ismét. Rájött,hogy ez neki kényelmes. Család,meleg vacsi,tiszta ruha ,szép gyerekek és azt tesz,amit akar. Megint nőügyek,megint kimaradások. Másfél éve egy szombat délelőtt felhívott,hogy nem alszik otthon. Az újdonsült nőt vitte vacsorázni és utána egy panzióba. vasárnap reggel sírva jött haza,hogy engem szeret.Természetesen megbocsátottam.4 hónapig jó volt minden. Aztán egy nap becsöngetett a postás. Ajánlott levelet hozott a rendőrségről.Egy 30000 forintos szabálysértési csekk volt benne. Indoklás a következő: 2008,június 28.-án 22óra 40 perckor az XY rendszámú autóba X helyen szexuális szolgáltatást fogadott el. A rendőrök épp tetten érték lakott övezetben,amikor a hátsó ülésen rendezte a prostit. Idegösszeomlást kaptam.16 kilót fogytam és ekkor történt valami. Megismerkedtem valakivel. Szilárd 50 éves mérnök. Csendes,kedves elvált ember . 2 felnőtt gyermeke van.Több hónap telefonálgatás után belementem egy találkozásba . Jól éreztem magam nagyon. Aztán a hónapok alatt komolyra fordult a dolog. Szerelmesek lettünk,de én szakítottam,mert családom van.3 hétig bírtam,hogy nem láthattam és újra találkoztunk. Lefogyott és teljesen összetört. Tudtam,hogy elszalaszthatom a boldogságot,ha nem kezdem újra. és azóta együtt vagyunk újra. Tervezzük a közös jövőt,de én még itt lakom a férjemmel,aki folyamatosan terrorizál bennünket. Nyár végén beadom a válópert. Azt tervezzük Szilárddal,hogy a válás után mutatom be Őt a fiaimnak és összeköltözünk.Én már el sem tudom képzelni,hogy milyen lehet egy normális,boldog családban élni,de bízom benne hogy élhetem az álmaimat!!
1 2 3 4 5

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook