12. hét utáni terhességmegszakítás hogyan zajlik, kinek mik a tapasztalatai, valamint mennyi időre rá esett újra teherbe? (beszélgetős fórum)

Nagyon sokat gondolok rád, már amióta felkeltem.... mindenképpen írj nekünk, ha hazaértél, mert nagyon sokan izgulnak, imádkoznak érted/értetek!!! :)

♥♥♥

Köszönöm mindenkinek!

Indulunk tele félelemmel, de reménnyel is.. :'(

Szép napot nektek és remélem nekünk is az lesz!

szorítok!

Írj

Nagyon szorítok Én is értetek

Sajnos Én 11 hetesen veszítettem el a babánkat a nyáron de még mindig nem tudom fel dolgozni:(

jha, nincs lelkiismerete. a történtek előtt 2 hónappal kapott felfüggesztett börtönt, ott is meghalt a baba....és tovább dolgozhatott...pont ő ügyelt, az enyém külföldön volt, én meg belefutottam ebbe a marhába, már bocsánat a kifejezésért:-((

Hídd el sokan szorítunk érted holnap!

Ez szörnyű! :(((

Hogy tud az ilyen orvos tükörbe nézni és a te szemedbe? Annyira sajnálom ami történt! Őszintén! Kitartást és erőt kívánok neked, nagyon sokat! :((

Én bele sem merek gondolni, mi van, ha holnap rossz híreket kapok.. :'((

szorítok neked nagyon!

jelentkezz mihelyst tudsz valamit, és bízom benne hogy jó hírekkel tudsz szolgálni.

természetesen én is azzal értek egyet hogy minden családba egészséges gyermek szülessen. Amit írtam én úgy értettem hogy sajnos én a 28. héten szültem meg a kisbabámat, nem volt meg a kellő orvosi gondosság(Ez bíróság által bizonyított tény:-()

Ezek után kaptam sokat, jót, és rosszat is. Sokan azt mondták örüljek neki hogy így történt, mert ha meg is császároznak és ha életben is marad, akkor is beteg lenne, meg ilyenek. Erre én azt mondta engem nem érdekelne ha beteg lenne,csak élne.

Sajnos én nem láthattam őt, mivel fogóműtettel kellett a szülést befejzni,és szétroncsolódott emiatt a kicsi koponyája. Talán jobban fel tudtam volna dolgozni ha láthatom, ha természetes úton halt volna meg, ami alatt azt értem hogy nem orvosi gondatlanság miatt.

Én mind a mai napig szenvedek, pedig ennek már 7.5éve, és azóta már született két gyerkőcöm.

Köszönöm lányok!

Köszönöm a bíztatást és drukkot!

Nagyon félek.. :'((( Bízok, reménykedek, de rettegek is :'(

Írok mindenképpen!

Én is várom a holnapi eredményedet!

Mindenképp írj!

Teljes mértékben veled értek egyet!

De egyelőre még bízzunk a holnapi vizsgálatban! Jelentkezz mindnenképp amint van valami hír!

Sziasztok!

Ez tényleg nem önzőség!!!

Aki beteg gyereket nevel, tudja miről beszéltek. Én már nagyon sokszor végig gondoltam, ha a terhesség elején tudom, hogy Dávidkánknak mennyit kell szenvednie biztos elvetetem. Nem magam miatt!!!!!

Nagyon szívesen felkelek hozzá egy éjszaka 100x is. Kiviszem, visszük a világból is ha kell, hogy meggyógyuljon!!! De az ellenségemnek sem kívánom azt a sok szenvedést és fájdalmat amit 3,5 év alatt át kellett éljen.

Sokat gondoltam rátok az éjszaka is. Nagyon szorítok! Bízok benne, hogy holnap csoda történik és minden rendben lesz!!!!!

Puszi

Kata

Nem vagy önző!!

Ez a te/ti döntésetek kell hogy legyen, bármi is lesz az eredmény, és bármilyen döntésre juttok! Ebbe senki nem szólhat bele, mert neked kell tovább élned a saját bőrödben a saját családoddal!

giga455, Gabikám!

Köszönöm nektek, írok mindenképpen!

Evici85, Ildi87, Bekomi!

Köszönöm!

Bízok nagyon és tudom, hogy ha ezt a kicsit elveszik tőlem az égiek, akkor még lehet egészséges kisbabám, de ahogy írtátok, tényleg nem ugyanaz, de muszáj ezen túltennem magam, hogy az élet úgy ahogy menjen tovább :'(

Ha nem szedtem volna duhpaston-t lehet nem is maradt volna velem, lehet a természetes szelektálódás közbeszólt volna.. kitudja, ezen már nem rágódok!

Abban viszont nem nagyon értek egyet, hogy ha teljesen tisztában van az ember azzal, hogy beteg gyermeket fog szülni akkor is megtartsa..

Egyrészt, mert ez nem természetes, a betegség nem élet és a kicsinek fájdalmai vannak, lesznek.. Nem lehet önálló családja sosem, mert gondozásra szorul és ha mi szülők nem leszünk, vele mi lesz? Azt hiszem sokan önzőnek tartanak, de ez nem lenne élet sem neki sem nekünk.. Az a természetes, hogy egészséges gyermekeink legyenek, és itt értem az ilyen súlyos rendellenességeket, mint amiben mi is járunk :'(

Nem akarok senkit sem megbántani, mert mindenkinek szíve joga, hogy mit és hogyan dönt és ezért mindenkinek a döntését tiszteletben kell tartani, bármi is legyen az!

Nagyon bízok benne, hogy a sors kegyetlen tréfát űzött velünk ami holnapra köddé válik!

És talán ennek a picinek az elvesztését egy másik nem fogja pótolni, de segít tovább lépni és nem enged a történtekbe belebolondulni.. :'(

Hát nagyon drukkolok, hogy más baj ne legyen, és sikerüljön kijutnotok a műtétre!!! Írj majd hogy mi lett az eredmény!

Sok erőt kívánok neked!!