07/08-as év legARANYosabb kismalacai (beszélgetés)
Sziasztok!
Contu, köszönöm a köszöntést! És a többiknek is! :)
Sziasztok! :)
Kellemes hétvégét Mindenkinek! :)
Sziasztok!
Üdv mindenkinek!
Manna!
Nagyon szépen köszönöm! :)
Papaya!
Boldog szülinapot!
Hello!
Papayának vagy hogy hívják most
Boldog szülinapot! :)
Ja, és Contu, ha olvasod... tudom, hogy már kiestem a 8 napos szórásból, de utólag is nagyon boldog szülinapot... szánom-bánom, ne haragudj, hogy elfelejtettem. :(
Puszi mindenkinek! Kellemes hétvégét!
Figyi, szerintem sokszor egy tök idegen sokkal inkább meg tudja mondani a frankót, mert nincs miért kerteljen, másrészt meg lehet, hogy egyből szemet szúr neki olyasmi, amit azok már megszoktak, akik téged ismernek és már nem foglalkoznak vele. A másik meg, hogy egy szakavatott és gyakorlott ember eleve technikával rendelkezik (jó esetben), hogy hogyan tárja fel az esetleges problémákat és ami a legfontosabb, rávezet, hogy miként indulj el megkeresni a megoldást.
Nekem egy picit úgy tűnik, mitha magad se tudnád, hogy mit kezdj az egész helyzettel. Két szélsőség között mozogtak eddig a Milánról szóló bejegyzéseid vagy egy abszolút tökéletes gyerek vagy annak pont az ellenkezője. Legalábbis nekem ez jött le nagyjából és mindkettőt hitetlenkedve olvasom.
Lehet, hogy ha egy kis segítséget kapnál valakitől, akkor sokkal gyorsabban megtalálnád az utat a fiadhoz és jobban éreznéd magad a fiús anyuka, Milán anyukája szerepében.
Na de akkor mégsem alapból rossz meg gonosz!!
Biztos, hogy a kistesó is bekavart...
Miért nem rögtön egy szelleműzőhöz?!:DDD
Pszichológushoz nem vinném, hacsak nincs képben valami nagyon tapasztalt gyermekpszichológus.
Nem sértésből, de lehet, hogy te többet érnél eggyel, mint Milán.
Erre én is gondoltam, napokig beteg voltam, amikor terhesen kiderült, hogy fiú lesz...csak zokogtam, csak sírtam...de hiszen emlékeztek, akkor is főleg Nektek köszönhettem, hogy talpra álltam.
Biztosan azóta is ez a feszültség van bennem és ezért van az hogy túl reagálok dolgokat.
Zelmalány, 342. bejegyzés a naplódban, olvasd csak el!!
Egyébként arra gondoltam, lehet, hogy az a baj, hogy annyira elkeseredtél, hogy fiú lesz, és ezt ő érezte. Én hiszek az ilyesmikben..
Így van, nem szabad ilyet mondani! Még gondolni sem! Mert aztán tényeg az lesz...
Szerintem sem véletlen a viselkedése, ezzel csak valamire válaszol.
Inkább egy vagy két ismerős gyerekkel ereszd össze először. Bár a legtöbb gyereknek ennyi idősen igazából nincs szüksége közösségre. Nem nagyon tudnak még egymással játszani, inkább egymás mellett.
Szerintem Barnit sem érdekelnék egyáltalán ezek a zenés bigyók. Mostanában ő is hiperaktív, nem köti le pár percnél tovább egyfajta tevékenység.
Akkor ne vidd ilyenekre!
Én ezeket alapból ellenzem, szerintem a gyereknek nincs szüksége plusz foglalkozásra ennyi idősen, el tudja magát foglalni. Persze vannak, akiknek tetszik, de vannak olyanok, mint Milán, akiknek teher. Ne erőltesd!
Másrészt szerintem a gyerek olyan lesz, amilyennek a szülő alakítja. Pl. sok szülő van, aki folyton panaszkodik, hogy az ő gyereke ilyen meg olyan roszz gyerek... persze, mert állandóan ezt hallja, és akkor azt gondolja, jó, ha rossznak tartanak, akkor az is leszek. Ez egyfajta reakció a szülő viselkedésére és elvárásaira.
Nem Milánra mondom ezt, hanem idősebb gyerekekre, csak próbálj máshogy gondolni rá, nehogy később vele is ilyesmi történjen.
Próbálj változtatni a gondolkodásodon, ne mondogasd magadnak sem, hogy ő milyen rossz gyerek, inkább próbáld elfogadni a személyiségét, és lásd meg benne a jót. Nem hiszem, hogy tényleg ennyire rossz lenne, mint amilyennek leírod.
Ne érts félre, nem prédikálni akarok meg okoskodni, csak segíteni, mert sajnálom Milánt.
Itt van:
2800 Tatabánya, Réti út 166. Fszt. 1.
Telefon: (06-34) 302-898, (06-20) 772-7828
Én akkor sem mondanék soha ilyet,hogy gonosz...
Lehet valamit nem jól csináltok,nem tudom...lehet valakivel beszélnetek kellene aki tud segíteni,hogy ilyen helyzetben mit kellene tenni.
Persze, persze, de olyan jó látni azokat a gyerekeket akik nem olyanok, mint ő.
Akikkel végig lehet nézni egy mesekönyvet, vagy odabújik, vagy mosolyog és nem gonoszkodik.
Milán tényleg más, megismernétek nagyon meglepődnétek, milyen gonosz és milyen önfejű...aranyos arcát még nem mutatta...bármennyire is szeretnék írni olyat, hogy mosolyog, vagy puszit ad valamiért, vagy kedvesen megsimogat...vagy akármi, ilyen NINCS, tényleg.
Csak leírok egy két dolgot, hogy érzékeld:
megjön az apja, könyörögni kell neki, ugyan már üdvözöld...akkor odamegy nagy nehezen és vagy fejbe veri, vagy megharapja...mondjuk milánka ezt nem szabad, puszit adunk...és akkor üvölt, mint egy sárkány meg sem tudod fogni.
Evésnél, ha próbálom, hogy egyen egyedül egyszerűen méregből kiborít mindent és vagdalózik a kanállal.
Este betesszük a kiságyba szépen elbúcsúzunk, puszit akarunk adni megint csapkod és ellök minket...ilyenkor a szívem szakad meg, ez szeretet...
Majd elkezdi rugdalni a kiságyat, ki akar jönni...na ennek a gyereknek hogy szedjük le a kiságy rácsát, így is minden este azon aggódok a nagy dühében ki fog esni.
Elmegyünk valahová, mint az ökör megy neki mindennek romból, rugdalózik...tényleg elszomorító, egy igazi mérges zsák, tele dühvel, feszültséggel...de hogy ez honnan van, amikor mi itt szeretetben próbáljuk nevelni, én meg aztán mindig türelmesen elmagyarázom neki a dolgokat, de semmi...
Panni jó gyerek, DE van, hogy ő sem üli végig a zenebölcsit!!!! Van, hogy igen, de nem mindig. Ettől még nem rosszabb, mint bármelyik másik. :-)))
És igen, van olyan is -bár ritkán-, hogy úgy hisztizik, hogy nem ismerünk rá. :-)))
Jól van, de tök égő, vele egykorú gyerekekhez képest milán atom hiperaktív...
na mindegy befejeztem a gyerek szapulását, ilyen és kész, vagy így elfogadom, vagy nem...ez van