Reiki szösszenetei)) (beszélgetős fórum)

Falfirkák:

1. Légy hű magadhoz! Egész életedet vele kell leélned.

2. Ne vezess túl gyorsan, mert még lemarad az őrangyalod

3. Óriási ötletem volt reggel, de nem tetszett.

4. Az egypúpú tevét az különbözteti meg a kétpúpútól, aki akarja.

5. Örökké akarok élni. Eddig sikerült.

Ahogy a nők/férfiak visszautasítanak

AHOGY A NŐK VISSZAUTASÍTANAK

(és amit valójában gondolnak)

- SZÁMOMRA OLYAN VAGY, MINT EGY TESTVÉR.

(Pont mint az a mafla, pizza-képű, bunkó bátyám.)

- MOSTANÁBAN TÚL BONYOLULT AZ ÉLETEM

(Nem akarom hogy itt maradj, miközben a másik 8 pasim telefonon hívogat...)

- MUNKAHELYEN (UTCÁN, STB...) NEM ISMERKEDEK

( ...veled meg sehol a naprendszerben.)

- NEM TE VAGY A HIBÁS, HANEM ÉN!

(Nem én vagyok a hibás, hanem te!)

- MOST CSAK A KARRIEREMRE KONCENTRÁLOK

(Dög unalmas munkám van, de az is jobb mint veled itt randizgatni.)

- TISZTASÁGI FOGADALMAT TETTEM!

(Legalábbis, hozzád hasonló hapsikkal nem mocskolom be magam.)

--------------------------------------------------------------------------------

AHOGY A FÉRFIAK VISSZAUTASÍTANAK

(és amit valójában gondolnak)

- MOSTANÁBAN TÚL BONYOLULT AZ ÉLETEM

(Ronda vagy!)

- MUNKAHELYEN (UTCÁN, STB...) NEM ISMERKEDEK

(Ronda vagy!)

- NEM TE VAGY A HIBÁS, HANEM ÉN!

(Ronda vagy!)

- MOST CSAK A KARRIEREMRE KONCENTRÁLOK

(Ronda vagy!)

- TISZTASÁGI FOGADALMAT TETTEM!

(Ronda vagy!)

- SZÁMOMRA OLYAN VAGY, MINT EGY TESTVÉR.

(Bűn ronda vagy!)

Ezen a napon történt

2001 Átadják az újjáépített Mária Valéria hidat

Az Esztergomot és a felső-magyarországi Párkányt összekötő Duna-hid nevét Mária Valériáról, I. Ferenc József és Erzsébet királyné Budán született gyermekétől kapta. A hidat 1919-ben, a visszavonuló cseh csapatok felrobbantották, s az csak az 1930-as évek végén épült újjá. 1938-ban, amikor a trianoni béke által elcsatolt Felvidék déli, magyarlakta sávja visszakerült Magyarországhoz, a híd már újból állt. Tragikus sorsa a második világháború végén megismétlődött, akkor 1944 decemberében a németek felrobbantották. Ezután 57 éven át - a Duna-hidak közül egyetlenként - romos maradt, bár az 1947-es párizsi békeszerződés alapján a Duna újból határfolyóvá vált, s így az Esztergom és Párkány közötti közvetlen átkelés nemzetközi érdekké vált. 1999 szeptemberében magyar-szlovák kormányközi egyezményt írtak alá a híd helyreállításáról, majd 2000. október 17-én megkezdődött az építkezés. Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel.

Ezen a napon történt

1991 A Szovjet Államtanács feloszlatja a KGB-t

A döntés értelmében a hajdan rettegett Állambiztonsági Bizottság (KGB) részlegeire építve önálló központi hírszerző szolgálatot, köztársaságközi kémelhárító szolgálatot hoztak létre. Az eddig a KGB-hez tartozó határőrség is önálló szolgálattá vált. Az Államtanács - az akkor váratlan - döntést azzal indokolta, hogy a KGB felszámolását az ország állami felépítésében zajló változások, az emberi jogok megbízható garantálása tette szükségessé. Központi utóda az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Ügynökség lett, amelynek fő tevékenysége a szervezett bűnözés, a korrupció, a csempészet, a prostitúció, a kábítószerkereskedelem elleni harc, továbbá a hírszerzés és az elhárítás. A megalakuláskor létszáma 42 ezer fő volt.

Ezen a napon történt

1963 Meghal Jean Cocteau

Jean Cocteau francia író, zeneszerző és filmrendező 74 éves korában, a Párizs környéki Milly-la-Foret-ben elhunyt. Cocteau, aki 1955 óta a Francia Akadémia tagja, a művészet sok ágában tevékenykedett nagy sikerrel. Művészi tehetsége ösztönzőleg hatott a művészet valamennyi avantgárd áramlatára - elsősorban a szürrealizmusra -, bár az irodalomhoz is mindvégig hű maradt. Ismertté váltak olyan regényei és színművei, mint "A párizsi fiú" (1923), "Vásott kölykök" (1929) és "Orpheusz" (1927). 1930-ben készült első, "A költő vére" című filmje megalapozta rendezői tekintélyét ("Örök visszatérés"). Cocteau mindig izgalmas és egyben provokatív művész volt.

Ezen a napon történt

1962 Összeül a második vatikáni zsinat

XXIII. János pápa Rómában megnyitja a második vatikáni zsinatot, amely az egyház belső reformját tűzi ki célul. A zsinaton több mint 2500 zsinati atya vett részt, s 1965. december 8-ig tartott (1963-től VI. Pál pápa folytatta). A zsinat úgy döntött, hogy a latin már nem kötelező liturgiai nyelv, s minden nép saját anyanyelvén tarthatja az istentiszteltet. A zsinat bevezeti a püspöki kollegialitást és kinyilvánítja a katolikus egyház készségét más vallási közösségekkel való szorosabb együttműködésre. Néhány döntés teológiai vitákat vált ki, konzervatívok a hagyományos hitletétemény elárulásával vádolják a zsinatot.

Ezen a napon történt

1932 Meghal Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus

A két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa Magyarpécskán született 1875. november 13-án. Budapesten, Münchenben, Párizsban tanult. Az első világháború előtt Tisza István híve, majd a Nemzeti Munkapárt egyik országos szervezője. Végigjárta az állami hivatalok különböző fokozatait: előadó, majd osztálytanácsos, 1910-től közigazgatási bíró, 1914-től vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár volt. 1917-től a Hadigondozó Hivatal elnökeként, majd a Miniszterelnökség politikai államtitkáraként tevékenykedett. 1919 februárjában Bethlen Istvánnal létrehozta a Nemzeti Egyesülés Pártját. 1921-től belügy-, 1922-31 között vallás- és közoktatásügyi miniszter és közben, 1930-ban ideiglenesen népjóléti és munkaügyi miniszter is volt. Nevét híressé az 1922-31 közötti vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt végzett munkája tette. A magyar kultúrfölény koncepció kidolgozása és elfogadtatása után kiemelkedő részesedést (10,5 százalék) tudott biztosítani az állami költségvetésből kulturális és oktatási célokra: ennek keretében a korábbinál több, kb. 5000 népiskola építését szervezte meg. Minisztersége alatt az oktatás legátfogóbb reformját hajtotta végre az óvodától az iskoláig. Kiépítette a tanyai iskolák hálózatát, ötezer népiskolát építtetett, elsősorban az alföldi tanyavilágban. Megreformálta a polgári iskolát és leányközépiskolát, lerakta a szegedi egyetem alapjait. Létrehozta a Testnevelési Főiskolát, megépíttette a debreceni, pécsi, szegedi egyetemeket, Tihanyban Biológiai Kutatóintézetet nyitott meg. Külföldről hazahívta Szent-Györgyi Albertet, s kutatásaihoz minden feltételt megteremtett, így a Szegeden dolgozó tudós eljutott a Nobel-díjig. A tudományos kutatás összehangolása érdekében akkor hozták létre a Gyűjteményegyetemet, a tudósképzés korszerűsítése érdekében felállították a bécsi, berlini és római kultúrcentrumokban működő Collegium Hungaricumokat. Tevékenységének köszönhetően az 1930-as évek derekán a hat éven felüli lakosság 90 százaléka írt, olvasott, s az országban rohamos csökkent az analfabétizmus. A szegedi Fogadalmi Templomban nyugszik. Sírján a felirat: "Nagyot alkotni, nemesen szenvedni magyar tulajdonság."

Ezen a napon történt

1930 Horthy Miklós megalapítja a Corvin-kitüntetéseket

A Corvin kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó 1930. október 11-én alapította Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára a tudomány, az irodalom, a művészet, illetve a művelődés fellendítésének elismeréseként.

A három részből álló kitüntetés közül a Corvin-díszjelvényt a Magyarországért tevékenykedő külföldieknek adományozták. Az első átadási ceremóniát 1931. február 23-án rendezték Mátyás király születésnapjának tiszteletére. A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom. A magasabb fokozatot, a Corvin-láncot egyszerre 12 személynek ítélhették oda, a Corvin-koszorút egyidejűleg 60 kitüntetett kaphatta. Utoljára 1943-ban, illetve 1944-ben osztották ki a Corvin-láncot, vagyis a koszorút. Az addig eltelt 13 év alatt összesen 23-an kaptak Corvin-láncot, többek között olyan személyiségek mint Klebelsberg Kunó politikus, Ravasz László református püspök, teológus, Reményik Sándor író, Rudnay Gyula festőművész, gróf Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök (1939-41). A Corvin-koszorút 105 kiemelkedő alkotó vehette át az adott időszakban, többek között Bajor Gizi színésznő, Kodály Zoltán zeneszerző, Makkai Sándor és Molnár Ferenc, írók, Kós Károly építész, Szent-Györgyi Albert orvosbiológus. Az Országgyűlés a 2000. február 8-án elfogadott kitüntetésekről szóló törvényében újra lehetővé tette - miniszterelnöki hatáskörben - a Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin- díszjelvény adományozását a tudomány, a művészet, valamint az oktatás és művelődés terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére. 2001. augusztus 14-én Teller Ede atomfizikus kapta elsőként a Corvin-lánc kitüntetést.

Ezen a napon történt

1907 Megnyílik Budapesten az Andrássy úton a Modern Színház

A színház elsősorban kabaréként működött. Első igazgatója Faludi Sándor, művészeti vezetője Molnár Ferenc és Heltai Jenő volt. Itt kezdte pályáját Medgyasszay Vilma sanzonénekesnő. 1908-ban Nagy Endre vette át és öt évig kabaréként működtette. Ez volt a pesti kabaré aranykora, mivel új műfajként ekkor jött létre az irodalmi kabaré. 1913-től Medgyasszay Vilma, 1915-től Bárdos Artúr igazgatta.

Ezen a napon történt

1885 Motorkerékpáron tesznek meg 3 km-t

1885. november 10-én tette meg első, 3 km-es útját Cannstadtból a Stuttgart melletti Untertürkheimbe az a motorkerékpár, amelyet a német Gottlieb Wilhelm Daimler és Wilhelm Maybach tervezett 1883-ban, s Daimler fia, Paul vezetett. A négyütemű motor teljesítménye 0,5 lóerő volt, s felborulás ellen két kis támasztókereket szereltek rá. Hajtószíj vitte át a forgómozgást a keréktárcsára, a szíj két helyzetével kétféle sebességet lehetett elérni. A jármű váza fából volt. Az első szériában gyártott motorkerékpár 1893-ban került ki egy müncheni gépműhelyből.

Ezen a napon történt

1856 Meghal Guyon Richárd honvéd tábornok

Richard de Beaufré Guyon Bath-ban született 1813. március 31-én. Angol nemesi származású kadétként került az osztrák császári hadseregbe, ahonnan 1840-ben kilépett, s Bars vármegyében gazdálkodott. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez, mint őrnagy. Kiválóan harcolt a pákozdi és a schwechati csatában, ezért Kossuth ezredessé neveztette ki. A téli hadjáratban a branyiszkói győzelemmel szabaddá tette a honvédség útját a debreceni kormányhoz. Már tábornoki rangban részt vett Komárom felszabadításában, majd megerősítésében. Görgey azonban politikai ellentétek miatt félreállította. Ezután a délvidéki fronton aratta a szabadságharc utolsó győzelmét Nagyhegyes mellett. A temesvári csatavesztés után Törökországba emigrált; előbb a török hadsereg altábornagya, majd a krími háborúban az ázsiai török hadsereg főparancsnoka volt. Azonban udvari intrikák nyomán leváltották és megmérgezték.

Ezen a napon történt

1853 Ítélet születik a székelyföldi mozgalom ügyében

A nagyszebeni törvényszék halálra ítéli a székelyföldi mozgalom 1852-ben letartóztatott vezetőit; Török János marosvásárhelyi tanárt, Horváth Károly háromszéki birtokost és Gálfi Mihály udvarhelyszéki ügyvédet.

A mozgalom más résztvevőit 5-15 évi várfogságra ítéli.

Ezen a napon történt

1782 Megszületett Steen Steensen Blicher dán író

A XIX. század legnagyobb dán novellistája Andersen mellett a legolvasottabb dán szerzők egyike. Falusi pap volt. Kezdetben verseket írt, prózával csak az 1820-as évektől próbálkozott, elsősorban pénzkeresési céllal - s így ő tekinthető az első dán hivatásos írónak. Műveiben elsőként ábrázolta világirodalmi színvonalon a jüt nép - amelyből ő is származott - életét és hagyományait. Legismertebb műve a "Töredékek egy falusi kántor naplójából" című kisregénye. Sok elbeszélését saját magazinjában jelentette meg. Bár ő szilárdan hitte, hogy írásból meg lehet élni, mégis szegénységben és magányban halt meg 1848. március 26-án.

Ezen a napon történt

1663 Zrínyi Péter gróf Károlyváros közelében megveri az Új-Zrínyivár elfoglalására küldött török csapatokat

Ezen a napon történt

1648 Meghal I. Rákóczi György

Gyulafehérvárott meghal I. Rákóczi György Erdély fejedelme. Rákóczi 1593. június 8-án született Szerencsen. Édesapja Rákóczi Zsigmond, aki rövid ideig erdélyi fejedelem volt. 1615-ben ónodi várkapitány és Borsod vármegye főispánja lett. 1616-ben kötött házasságot Lorántffy Zsuzsannával, akinek kezével Sárospatakot is megszerezte. A várhoz tartozó birtokok révén Észak-Kelet Magyarország leghatalmasabb főura lett. Bethlen Gábor is számított rá, 1619-ben csatlakozott Habsburg-ellenes hadjáratához, Kassát is elfoglalta. 1630. december 1-jén a segesvári országgyűlésen fejedelemmé választották. Erős központi hatalmat épített ki, jelentősen támogatta a református egyházat. Ügyes politikus volt, a szalontai csatában legyőzött idősebb Bethlen Istvánnal is sikerült kiegyeznie. 1642-ben fejedelemmé választatta György fiát. Az utódlást a Porta is jóváhagyta. 1643-ban bekapcsolódott a harmincéves háborúba, szövetséget kötött Svédországgal és Franciaországgal. 1645-ben közös hadjáratot indított Brünn ellen, azonban augusztus 16-án a Porta visszarendelési parancsára hivatkozva hazatért Erdélybe. December 16-án megkötötte a linzi békét. Uralkodása alatt Erdély békében fejlődött. Feleségével sokat tett az oktatásért, a művelődésért. Nem volt toleráns a reformáció újabb irányzataival, fellépett az unitáriusok, és a szombatosokkal szemben. A fejedelmet a gyulafehérvári székesegyházban temették el.

Ezen a napon történt

1619 Bethlen Gábor 10 ezer lovast indít a cseh-morva szövetséges csapatok megsegítésére

Ezen a napon történt))

1531 Ulrich Zwingli svájci vallásreformátor életét veszti a kappeli csatában

Wildhaus-ban született 1484. január 1-jén. Humanista képzettsége és platonikus filozófiai tanulmányai Luthernél sokkal szabadabb gondolkodóvá tették. A bécsi és a bázeli egyetemeken végzett tanulmányai során hasonló nézetek alakultak ki benne az evangéliumok értelmezését, szerepét illetően, mint Erasmusban, majd Zürichben 67 tételben közreadta nézeteit. Legfőbb célja volt, hogy az egyházból kitiltson minden olyan gyakorlatot, amely a Szentírásból nem igazolható: a zürichi főtanács segítségével elérte a kialakult szertartásrend és az egyházalkotmány fokozatos megváltoztatását. Ezzel párhuzamosan egy valódi keresztény állam létrehozásán fáradozott, ezt a gondolatot később Genfben Kálvin karolta fel. 1529-ben a katolikus kantonok szövetségbe tömörültek Zwingli ellen, és a kappeli csatában (1531) legyőzték a protestáns csapatokat, amelyeknek Zwingli volt a tábori lelkészük. Ő maga is a csatában halt meg.

Gyerekek! Megcsináltatok a házi feladatot? - kérdezi a tanár néni az alsósokat.

- Iiiiigen.

- Hát te Orsós Gáspárka, elkészítetted a házi feladatot?

- Kezsit csókolom a tanitónéninek, ha'persze hogy megcsinyátam!

- Hát, akkor mutasd meg.

- Há' esküszöm a nővírem íletire hogy megcsinyátam!

Hazamegy a kis Gazsi, hát a nővére ki van terítve a konyhaasztalon, és körülötte sír az egész família. Másnap ismét az iskolában.

- Orsós Gáspárka! Szeretném látni a házi feladatodat.

- Csókolom tanító néni, hát ín tínyleg megcsinyátam, csak teccik tudni mostan nem hoztam el. De esküszöm az anyám íletire, hogy megcsinyáltam!

Gazsi hazaér, hát ott fekszik az anyja felravatalozva, gyászban az egész cigánytelep. Harmadnap.

- Gazsika. Mára csináltál házi feladatot?

- Hat ín tínyleg csinyátam tanító néni csókolom..... az apám íletire esküszöm!

Gazsika hazaindul, útközben találkozik a faterjával, aki egy kofferral a kezében menekül a putriból. - Dikmá, hát hova dzsamalsz Dade?!

- Én esztet nem bírom Gazsi fijjam, én elmegyek innet!

Először a nővéred, aztán idesanyád, most meg a bátyád, Bandi...

Egy évben van 313 egész tűrhető nap. Meg 52 hétfő.

/Garfield/

A mobiltelefon az egyetlen olyan dolog, aminél a férfiak azzal dicsekednek,hogy kié a kisebb.

/Graffiti/

Egy pofa belém jött hátulról, mire közöltem vele, hogy szaporodjon és sokasodjon, bár nem ezekkel a szavakkal.

/Woody Allen/

Egy michigani TV állomás bemondónője, miután mégsem esett az előző nap

megjósolt hó, ezzel fordult a meteorológushoz:

- Nos Bob, hol van az a 20 centi, amit tegnap este ígértél?

Nem csak a fickónak, hanem a stáb felének is el kellett hagynia a

forgatás helyszínét, annyira röhögtek, a zavarba jött bemondónő pedig a

jövőben kétszer is meggondolja, mielőtt beszél...

Egy fiatalember lázasan tanulja a szóbeli érettségi tételeket. Egy

nappal az érettségi vizsga előtt riadtan konstatálja, hogy a történelem

tételekre nem maradt ideje. "Mentsük, ami menthető!"- alapon EGY tételt

azért megtanul, mégpedig a 13-as számút, ettől rögtön elmúlt a félelme.

Másnap, amikor a 8-as számú történelem tételt húzta, egy hirtelen

mozdulattal visszadugta a többi közé.

- Na-na fiatalember, mit művel? Hányas tételt húzta?

- A 13-ast, de szörnyen babonás vagyok, ezért ijedtemben visszadobtam.

- Ilyen nincs!!! Tessék, mondja csak el a 13-as tételt!

A fiatalember jelesre vizsgázott.

Beálltam egy zsúfolt parkolóba és leengedtem az ablakot, hogy a hátsó

ülésen nyújtózkodó kutyusom kapjon elég levegőt. Nem akartam, hogy utánam

induljon, megálltam hát a járdán és visszamutatva rá, határozottan azt

mondtam:

- Ott maradsz! Érted?? Maradsz! Maradsz!!

Egy közeli autó vezetője, látva hogy szőke vagyok, csodálkozva

végigmért, majd megszólalt:

- Csak be kell húznia a kéziféket!

Pécs, Nagy Lajos Gimnázium. Buszos osztálykirándulás keretében viszik

a diákokat a kaposvári Csiky Gergely Színház, Dózsa György c. színdarabjának

előadására.

Az út kb. 1.5 óra. Időben el is indulnak, ám a busz defektet kap és a

szókimondó buszsofőrnek egy órájába telik kicserélni a kereket. Így már nem

érnek oda időben, csak amikor már javában folyik az előadás. Nosza, annyi

baj legyen, a jegyek ki vannak fizetve, a helyek fenntartva, mind a negyven

ember, élén sofőrünkkel megpróbálja laposkúszásban elfoglalni a székeket.

Az előadásnak pont ebben a pillanatában ér a szövegkönyv ahhoz a

részhez, amikor a jobbágysereget verbúváló Dózsa így kiált fel:

- Hol késtetek, Parasztok?

Mire hősünk magára véve a felszólítást, így vág vissza:

- Hát b....m az anyád, lerobbant a buszunk, te köcsög!!!

Réges-régen, a tv hőskorában esténként még a nők olvastak fel esti

mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó pillanatban a

bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollegát kérték fel a

mesemondásra.

- Szervusztok, gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves

szakállas figura. - Fecske anyó vagyok... - folytatta, és a korabeli

felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A

mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta:

- ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollegák szerint ekkor a

hangosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan kiosont a

folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a

következő mondat után hagyta el a stúdiót:

- ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam...