Főoldal » Írások » Babák & Mamák témák » Különlegessé tenni a pillanatot - elmondani, hogy kisbabát vársz

Különlegessé tenni a pillanatot - elmondani, hogy kisbabát vársz


Két terhességem volt.

Valószínű, hogy nem is lesz több, ezért igazán emlékezetessé szerettem volna tenni a nagy hír bejelentését. Legfőképp apának, de a család többi tagjának is.

Aki ismer tudja, hogy igyekszem kreatívan élni a mindennapokat, így mit is várhattak volna?

Nem vagyok híve az "üljünk le és beszéljük meg témának".

Ahogy pozitív lett a teszt (sőt az első gyermeknél már jóval előtte), az agyamban már forogtak a fogaskerekek, hogyan adjam tudtára.

Íme az én történetem, hogy lehet igazán meglepetés és öröm a nagy bejelentés.

Különlegessé tenni a pillanatot - elmondani, hogy kisbabát vársz

Első alkalommal férjnek:


Mielőtt még megfogant volna a kislányunk, már azelőtt kigondoltam, hogyan is mondhatnám el, ha egyszer összejön. Akkor még csak álmodoztam, és ezzel is tartottam magamban a lelket.

Testvéremmel sétáltunk éppen, amikor egy ékszerbolt kirakatában megláttam "Őt". "Ő" egy nagyon szép hosszúkás ezüst medál volt. Éppen olyan, mint a férjem gyűrűje.

Gondoltam, hogy ez nem lehet véletlen, ezért megvettem. Elhatároztam, hogy ha babát jelez majd egyszer a teszt, akkor ezzel a medállal adom a tudtára, oly módon, hogy belegravíroztatom: „apa leszel”!

Jó fél évig hurcoltam magammal a medált és vártam azt a két csíkos tesztet. A 3. pozitív teszt után tettem a nagy bejelentést. Ezt azért is tartottam fontosnak, mert nehezen akart összejönni az a pici lány és biztos, ami biztos teszteltem párat. Mikor végre eljött az idő, éppen a házassági évfordulónkat ünnepeltük.

Gyorsan elmentem gravíroztatni és egy aranyos dobozba rejtettem az ékszert. Mivel minden évben elmegyünk az állatkertbe egy nagy sétára, ezért adva volt a hely. Az agyam lázasan dolgozott és szőtte a terveket. Mikor odaértünk, már tudtam, hogy hol van a tökéletes helyszín és a jegesmedvék medencéjénél adom át.

Míg oda nem értünk, hevesen dobogott a szívem, az elkövetkező percek miatt. Végre elszakadtunk a velünk lévő családtagoktól és előhozakodtam a házassági évfordulónkkal és az ajándékkal is. Mondtam Neki, hogy ez egy olyan apróság, amit már régen oda akartam neki adni, de nem volt rá megfelelő alkalom. Még azt is elárultam, hogy kb. fél éve a tárcámban hordom.

Elővehettem a kis ékszeres dobozkát, és figyeltem a reakciót. Ő kinyitotta és nagyon örült, hiszen egyből meglátta, hogy ilyen gyűrűje van és milyen jó, hogy most medált is kapott hozzá. Nézegette, de nem fordította meg, hogy lássa a hátulját. Erre mondtam neki, hogy gravírozva is van ám! Ekkor kivette, megfordította, kikerekedtek a szemei és csak annyit kérdezett, hogy tényleg? Én meg nem tudtam mást csinálni, csak bólogattam, mert már fojtogatott a sírás. Elhomályosodtak a szemei és percekig öleltük egymást bőgve, ott a jegesmedvék medencéje előtt.

Adrienn már decemberben tölti a 3. évet és apa szeme fénye.


Első alkalommal szülőknek:


Szüleimnek a következő módon adtuk tudtára, hogy csöppség érkezik:

Közeledett a születésnapom és mindenki azt tudakolta a férjemtől, hogy minek örülnék igazán.

Ez éppen kapóra jött, mert az ultrahang képet nézegetve jó ötletem támadt.

Felmentünk hát a szüleimhez és megemlítettem, hogy van egy dolog, aminek nagyon örülnék a szülinapomra. Mást nem is kérek, csak ezt. Néztek is, hogy na, legalább nem kell törniük tovább a fejüket. Matattam a táskámban és elővettem az ultrahang képet.

Feléjük nyújtottam és annyit mondtam: Hogy mindig nagyon szeressék Őt!

Csöpögtek is rögtön a csapok!


Első alkalommal munkahelyen:


Természetesen a főnököm után a munkatársaimnak akartam elújságolni a dolgot.

Volt egy faliújság a szobánkban, amire minden nap kiraktunk egy képet, amit kineveztünk a nap képének. Ezeken általában mindenki jót nevetett, és ha az étkezőbe mentek, el kellett haladniuk előtte. Pénteken már beizzítottam a csapatot, hogy hétfőn valami hatalmasra számítsanak, mert olyan kép lesz, hogy mindenki szeme elkerekedik. Péntek délután, ugyanis a 12. hetes ultrahangra mentem és úgy gondoltam, hogy hétfőn kitálalok.

Hétfőn aztán a főnökeimmel folytatott beszélgetés után elővettem a fénymásolt fotót és ráírtam néhány adatot: hossz, születési idő, anyja neve, stb. Fogtam a lapot és kitettem a „nap képét”. Sorba mentek oda és nézték a jó előre beharangozott fotót.

Többen nem tudták mire vélni a maszatnak vélt képet, de másodpercek múltán leesett a tantusz! Édesek voltak és egyenként mind odajöttek gratulálni. Őszintén örültek nekünk és a jó ötletnek, hogy így mondtam el nekik.


Második alkalommal férjemnek:


Megtörtént hát a második "közlés" is.

Kiterveltem, hogy nem szeretném csak úgy a tesztet elé tolni, hanem ez alkalommal is furfangoskodnék inkább.

Emlékezetessé akartam tenni. Azt rögtön tudtam, hogy nem lesz könnyű felülmúlni az első

közlésemet. Kedvenc éttermünket felhívtam és megérdeklődtem, hogy a szokásos hétvégi műsor közben vállalnak e különleges kérések teljesítését? Erre megkaptam a közönségszervező telefonszámát és megbeszéltük, hogy miről is lenne szó. Arra kértem, hogy a szokásos műsorba iktasson be minket, és a férjemnek cseles módon ők adják tudtára a második baba érkezését. A kérésemet szokatlannak találta, de teljes érdeklődéssel fordult felém és jó ötletekkel segített. Végül én is kíváncsian vártam a szombat estét, mert előttem is rejtve maradt néhány részlet. 1 teljes hetet kellett várnom.

Tudni kell, hogy ez egy lovagi étterem és párbajosok szoktak küzdeni a sorok között, hogy feldobják a hangulatot. Tehát a nagy napon megérkeztünk és leültünk, majd érkeztek a lovagok és név szerint szólították a férjemet, hogy egy önként jelentkező ...-nevű férfiút keresnek.:)

A férjecském meglepődve állt fel. Kérték tőle, hogy válasszon egy hölgyet is a jelen lévők közül.

Ezt követte, hogy az egyik üres asztal tetején találtam magam és az én kedvesem szerelmes dalként a "süss fel nap" című csodás ódát zengte felém! Amikor ezt teljesíttette, akkor leültettek, és Őt lovaggá ütötték. Ismételnie kellett egy szöveget, amelybe beleillesztették, hogy majd 18 év és 8 hónap múlva a vagyona felét a másodszülöttére kell íratnia.

Nem esett le neki semmi, mert annyira koncentrált, hogy jól mondja az "eskü" szövegét.

Amikor gratuláltak neki, hogy üdv az apukák körében ismét, akkor sem kapiskált még semmit, de akkor már leesett neki, amikor odajött az asztalhoz, hozzám, és a fülébe súgtam, hogy apa leszel. Az öröm elmondhatatlan, ami akkor az arcára volt írva. Mosolygott, ölelt és potyogtak a könnyei. Megérte várni, titkolózni 1 hetet, hogy elmondhassam neki! Nem volt könnyű, de örökké emlékezetes lesz!


Testvéremék is jelen voltak és felvették a történteket.


Íme: http://www.youtube.com/watch?v=hGu5ns4xwnc


Norbi már megszületett és 5 hónapos lesz 08.21-én.


Második alkalommal szüleimnek:


A szüleimnek van egy kis kertje, ahol rendszeresen felállítjuk a pici medencéket a gyerekeknek.

2 kisgyerkőc van a családban és ehhez 2 medence egy fiús és egy lányos dukál.

Szép idő volt és a gyerkőcök pancsoltak. Szüleimet kihívtuk a kertbe, mondván mutatunk nekik valamit. Csodálkozva néztek, mikor körbemutattunk, hogy valami hiányzik innen.

Kérdezték, hogy mi lenne az? Mire mi: Kevés a medence!

Jövőre eggyel többre lesz szükség, mert kevés lesz a 2 db játék a három kisgyerekre.

Nagy volt az öröm és azóta is jóleső érzés fog el ha rá gondolok, hogy milyen nagy örömmel

fogadták, mert sajnos édesanyám azóta elhunyt és ez is egy olyan pillanat volt, amikor nagyon

boldognak láttam őt.


Tehát lányok, asszonyok!

Tegyétek igazán emlékezetessé a nagy hír bejelentését, mert ez igazán maradandó ajándék.




Írta: Ildenc, 2011. szeptember 2. 16:08
Fórumozz a témáról: Különlegessé tenni a pillanatot - elmondani, hogy kisbabát vársz fórum (eddig 28 hozzászólás)

Ha tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook