Ki viszi át a fogában tartva, a szerelmet a túlsó partra? (beszélgetős fórum)

Talán híúságból élik ezt meg sokan a legsúlyosabb bűnnek egy házasságban. Korábban én is rögtön rávágtam volna egy ilyen kérdésre, hogy azonnal szakítanék. Ma már nem tudom rá a választ, elméletben nem mernék rá rögtön igent vagy nemet mondani; akkor derülne ki, hogy mit tennék, ha tényleg megtörténne. Egy idő után már annyira szereti az ember a másikat, annyira az élete része lesz, hogy talán megfontolja, hogy azonnal a legdrasztikusabb megoldást válassza. Sok függ a megcsalás okától, hogy mi vezetett oda, én hibáztam-e (most nem a fűvál-fával esetekről beszélek, aki ilyen típusú, azzal nem is kezdek közös életet).

Egyébként nagyon bátor vagy, hogy az utóbbi pár nem fórumos eseményei után mertél ilyen topikot nyitni. Talán lehet majd értelmesen beszélgetni a témáról, amíg nem találnak ide, akik kizárólag az az a ribanc rámászott a férjemre, hogy tehette ezt velem; illetve az "én úgy imádom a párom és ő is engem örökreörökreörökre nagyonnagyon, hogy ilyen soha nem történhet meg, de ha mégis, agyonütöm mindkét szemétládát" igazságot osztogatók.

A minap érdekes mondatot hallottam a rádióban. A szerelmet meg kell hagyni a másiknak a házasságban. A házasságon belülit,és a házasságon kívülit is. Mert egy igazi kapcsolatot nem tehet tönkre egy külső szerelem.

Elgondolkodtam. Én vajon mit tennék? Néztem a férjem: nála csodálatosabb férjet,apát keresve sem találnék. Ha félrelépne,fellángolna,isten ne adja,elmenne! bezárnám mögötte az ajtót? Nem,biztos nem. Én annyira szeretem Őt,h hagyom szárnyalni szabadon.

Mikor ezt egy barátnőmnek mondtam,lehülyézett. Az igazi szerelem nem ilyen!

Az igazi szerelem lehet h nem ilyen,de az igazi szeretet? Ha valaki jó társ,ki kell dobnunk, "csak" mert megszédült? Mi a jó szeretet? Le lehet úgy élni 30-40-50 évet,h a szerelem odakint sosem talál ránk? És ha igen,meddig lehet elmenni?

Ha nem teszek semmit,de érzek és gondolok,már az is félrelépés,és ezt nem lehet kivédeni. Vagy igen? Természetesen én sem hiszem h valaha ez megeshet velem,de attól még megeshet. És a férjemmel is.

Vajon tényleg jó "módszer" ha egy házastárs azonnal kidobja a párját ha az félrelép? Itt nyilván nem fűvel-fával kapcsolatokra gondolok. Annyi házasságot láttam e miatt felbomlani,vajon miért? Az h a párunk fellángol,és/vagy lefekszik valakivel,az miért komolyabb válóok mint az alkoholizmus,a brutalitás,a megalázás.. Annyi más jellegű megcsalás,megalázás ,becsapás van,miért pont ez az,amire szinte mindenki rávágja,h ha ez megtörténik,akkor azonnal fel is út,le is út?