Nem szeretnék gyereket (beszélgetős fórum)
Sokan vannak ezzel igy , gyerek nelkul is boldog lehet egy ember :)
Hogy mit kepzelgetnek a ferfiak azzal meg , ne is törödj , a fontos az , az hogy Te mit hiszel es kepzelsz :)
:)))
És ha az ámber az erősebb???
Ezért még 1 icipici bűntudatod ne legyen.
Annyi időd van mint a tenger, belőlem is 1 embernek sikerült ezt kiváltania, hogy érezzem, hogy Ő az akivel szeretnék családot alapítani.
Egyébként nem mindenki vágyik rá, nincs ezzel semmi baj.
Fel a fejjel.
Szerintem egyrészt nem vagy lekésve semmiről.
Másrészt ha jön az érzés, jön, ha nem jön, nem jön, nem vagy semmivel sem kevesebb attól, hogy nem szeretnél, csak fogadd el a döntésed, érzésed, szeresd magad!
Szerintem egészséges. Ha a biológiát nézzük akkor épp itt az ideje, hogy az anyai ösztön háttérbe szoruljon bizonyos egyedeknél :) mert egész egyszerűen hamarosan ivóvízhiány lesz akkora a népesség.
Ha spirituálisan nézzük akkor meg mi mind fejlődni születtünk ide és van, hogy a gyerek ebben gátolna.. pl szükség van munkamániás emberekre is hisz egy életmentő vagy egy orvos aki Afrikában segít embereknek nehezen tud családot alapítani úgy, hogy ne kerülne hátrányba az életének valamelyik szegmense.
Vagy ott vannak azok az emberek akik félrevonultan élnek és a lelki fejlődésükre koncentrálnak.
Sok-sok feladat van itt ezen a világon amit akkor lehet legjobban véghez vinni ha az ember maximálisan arra koncentrál. Ez nem is biztos, hogy nagy dolog, lehet csak most egész egyszerűen szükséged van az energiáidra és nem akarod szétszórni. Miért lenne az baj ha nem akarsz gyermeket? Hol hallottál vagy olvastál olyat, hogy ez nem helyes? ( Más kérdés az abortusz persze de most nem arról van szó.. ) Ez csak a többségnek fura.. de egyre kevésbé lesz az mert egyre több nő nem akar szülni. Tapasztalat: szépségiparban rengeteg ilyen nőt megismertem.
én mindig tudtam, hogy majd akarok gyereket, de érezni nem éreztem...valahogy úgy, mint te. kb 28 körül kezdett vmi elindulni, de más kisgyerek se érdekelt. 30 évesen szültem, és az embernek a sajátja a tökély!
Ne aggódj, csak várj, és akkor gondold újra, mikor már szorít az idő. Ha ez téged zavar, akkor jó anya leszel!
neeeeeeeeem :)
a multkoriban elmentünk egy osztrak baratokhoz segiteni epitkezni. tök jo volt.
nagyon szerelmesek, imadjak egymast. olyan aranyosak voltak. aztan mondjak, hogy nem akarnak gyereket.
nagyon ledöbbentem, hisz ertelmisegiek, mind a kettönek biztos allasa van, egeszsegesek, most epitik a hazukat stb. Tökeletes feszek lenne egy baba szamara. Tök sokaig ragodtam ezen... agyaltam rajta... mert nem ertettem.
Aztan feljött bennem (ismet, mert neha elöfordul) a kerdes, hogy en sem szeretnek?.! Hogy önzöseg-e az, hogy a sajat eletemet akarom elni es nem maset egyengetni? Hogy magamra szeretnek több figyelmet szentelni? Hogy egeszseges-e ez a gondolkodas? Hisz az a ket ember, az a par is ugyanezt teszik...
Ha lesz egy gyermeked, azt sosem bánod meg. Azt csak az ősbunkó, primitív embereknél fordulhat elő. De intelligens ember a saját gyerekét szereti és el se tudja az életét nélküle képzelni.
..olyan viszont lehet, hogy egyszercsak rájössz, már nem lehet pedig jó lett volna..
Időd viszont még van és valóban az lenne a jó ha valaki meglátná benned az anyát és feleséget mert talán te is átértékelnéd a dolgokat. Lehet ez csak egy mély bizonytalanság, önbizalomhiány vagy ilyesmi.. és megfelelő ember helyreteszi ezt a dolgot benned.
Ha bánt, hogy mások azt mondják nem lennél jó anya akkor igenis jó anya lehetnél. Eleve mert foglakoztat a dolog.
A legtöbb nőben ez alakul, és partnerfüggő is.. ismerek én is olyat aki nem akart férjhez menni, nem akart gyereket de jött a szerelem és ez megváltozott.
Ha meg nem akkor nem.. baromi sokan vagyunk a bolygón, sok ember születik már olyan élettervvel amiben nem szerepel gyerek.. a fajfenntartásért aggódnunk nem kell :D
én ellentmondást érzek ebben...igazából szerintem te sem tudod, hogy akarsz-e gyereket vagy nem.
dehát rengeteg időd van eldönteni ezt.
Az is lehet, hogy az egész topik inkább arról szól, hogy megbántott a barátod és nem az egyenlőre még zavaros gyerekkérdésről.
38. hsz-ban a valasz.
es nem "masok", hanem hozzam közel allo szemlyek mondjak, akiknek a velemenye fontos szamomra.
nem mindegy, hogy kimondja.
van benne valami!
de attol hogy nem szeretnek babat, attol meg rosszul esik az, hogy masok nem tudnak elkepzelni jo anyanak vagy felesegnek. Föleg a sajat baratomtol... azert ez eleg durva kritika egy nö szamara.
Az, hogy nem szeretnek gyermeket, meg nem azt jelenti, hogy nem lennek jo anya...
Ez nem önzöseg?
Es mi van, ha 40 evesen ott allok, total egyedül, radöbbenve, hogy elszurtam az eletem?
1, "Kiskoromban mindig is hangoztattam, hogy nekem sosem lesz gyerekem!" - szerintem igaz, hogy ha valami túl sokáig ismételgetünk magunkban, akkor egy idő után el is hisszük, hogy úgy van.
2, Mondták egyes férfiak az életedben, hogy nem tudnának anyaként elképzelni, és ez Neked fájt. - ha nem érdekelne a gyermekvállalás, akkor nem érintene meg.
3, Ha a jelenlegi párod említést tenne róla, lehet, hogy megváltozna a véleményed. - akkor ez mégsem annyira lejátszott dolog.
Fiatal vagy, időd, mint a tenger. Ne hajtogasd ezt folyton, hanem adj időt magadnak.
Aztán végül, ha nem lesz gyermeked, mert ez saját elhatározáson alapul, attól még nem ez határoz meg mint embert. Én becsülöm azokat az embereket, akik kimerik mondani azt, hogy: "nekem nem lesz gyermekem", és nem vállalnak, pusztán, mert ezt követeli a protokoll.
Nincs mit szégyellned, ha itt lesz az ideje biztosan változik a véleményed. Nagy szavak, de még előtted az egész élet!
És ha nem gondolod meg magad, miért lenne probléma! Légy boldog! Gyerekkel, vagy gyerek nélkül. Ha pedig macerálnak, még ha családod is, kérd meg őket, ne akarják ők élni az életed!
25 évesen még azért fiatal vagy...nekem kb. 28 éves koromra jöttek ilyen érzések, előtte egy szem sem.
Egyébként meg ha végleg úgy döntesz nem nekjed való akkor sincs semmi, a lényeg, hogy Te és a párod ebbe biztos legyen.