Kérdések azokhoz, akik értik az emberek reakcióit. (beszélgetős fórum)
Saját keserves tapasztalatom, hogy ha munkával, netán még babával is megszakítod a tanulást, nem tudsz már visszakapcsolódni. Én is azt javaslom, hogy az egyetem legyen az első. Az a diploma biztosan végig fog kísérni az egész életed során. A kapcsolatod ha erős, ezt simán kibírja. Ha mégsem elég erős, akkor inkább most derüljön ki.
A felvételiig azt megteheted, ha van rá mód...hogy a nyelvnek megfelelő országban, pár hónapot dolgozol. Hamarabb megvan a nyelvvizsga.
Én egy történetet szeretnék megosztani veletek, és az a kérdésem lenne, hogy ti merre mennétek tovább, melyik utat választanátok? Kérlek válaszoljatok, ez nagyon fontos nekem, mert nem tudom mit tévő legyek.
Nos a történet?
23 éves lány vagyok. Tavaly júniusában lediplomáztam, ám a nyelvvizsga hiányában nem kaptam ki a diplomámat és egyetemre szeretnék menni, mert a végzettségem megköveteli (a végzettségem az álmom lenne). Nyelvvizsga hiányában augusztusban elmentem dolgozni, ahol teljesen leépültem, így ott kellett hagynom úgy, hogy nem volt meg az 1 év munkaviszonyom, csupán 11 hónap (már előtte dolgoztam máshol is). Ezt követően álláskereső lettem. A saját lagzim előtt állok, mely ebben az évben lesz. Esküvő után mindenféleképpen valahogyan le szeretném tenni a nyelvvizsgát. Ezután nem tudom merre lépjek.
Egyik változat: Visszamenni dolgozni, ahol leépültem, mert ugyebár errefele ez az egy munkalehetőség van. Majd a munkahelyen megpróbálni lazábban venni a támadásokat. Ha ezt az utat választom, akkor több pénzünk lesz, (de lehet egészségügyileg a padlón leszek megint), mert akkor a párommal mind a ketten keresni fogunk. S ha úgy adódik a baba is jöhet. Viszont azt hallottam a tv-ben, hogy szeptembertől a kismamát gyes vagy gyed időszaka alatt kirúghatják a munkahelyéről. Tudomásom szerint így akkor megszűnik a juttatás, nem kap egy fillért sem. De akkor így senki nem vállalna gyereket. (valamint ez a munkahely szerződéses)
Másik változat: Letenni egy kereső szakmát, ami ténylegesen kereső a mai világban és utána abban megpróbálni elhelyezkedni. Viszont addig nem lesz semmiféle bevétel az én részemről. S ez időszak alatt a baba szóba se jöhet. De jövő szeptemberében kezdeni szeretném az egyetemet, ha sikerül a felvételi.
Harmadik változat: Toljam el az egyetemet mondjuk 2-3 évvel. Ez idő alatt letenni egy kereső szakmát, abban ha sikerül elhelyezkedni. Ekkor ugyebár lenne egy munkahelyem és jöhetne a baba.
Negyedik változat: Maradni álláskeresőként. Vállalni egy babát, mert a háttere maximálisan meg van, ugyanis szülőknél lakunk. S majd sodor az élet valamerre minket. Jövő szeptemberében meg jelentkezni az egyetemre.
Remélem nem tűnik összevisszaságnak a történet. Kérlek segítsetek, ti mit tennétek a helyemben?
... a felét nem értettem, de gyengécske... ennél sokkal erősebb reakciók se jelentenek időnként semmit.
... felejtős...
de itt még sztori sincs
mindegy tényleg léptem, uncsi .D
Én meg úgy, hogy az internetes fórumokban el kell tudni fogadni, ha valakinek nem tetszik valami.
:)
Nem ez a probléma, hanem hogy nincs semmi konkrétum.
Azonkívül, hogy az illető egy darabig rendszeresen irkált, most meg már nem. Ejha!
Hát eme rengeteg információ birtokában valóban én nem tudok "csevegni", de szerintem ez is olyan topik, ahol efféle elméleti kérdéseket kéne megvitatni, de hogy mi történt a levelekben, arról csak csepegtetve van az információ.
Valszeg nekem túlságosan célirányos pasiagyam van, de ez a téma ebben a formában minden, csak nem csevegés. Hogy miért csak egy gólt rúgott az Everton, az csevegés. Ez nem.
De remélem, topiknyitó megtalálja a beszélgetőpartnereit, akik majd elméletben megvitatják ezt a kissé ködös, de nyilván annál jelentősebb történést, hogy miért nem ír több emailt neki valaki, aki a munkatársa. :o)
nekem ez a titokzatoskodás nem jön be, nem érzem magam abban a hangulatban, hogy elkezdjek na és mi volt a levelekben, és hogy barátkoztatok össze, és mikor írt utoljára típusú kérdéseket feltenni. mi vagyok én, riporter?
most az alapján, hogy valakivel emaileztem x hétig, most meg már nem, hogy döntse el valaki, hogy mi a gond? még a jóisten is szerintem telefonos segítséget kérne
Az lehet, de hogyha gyantával szétégetem a lábam, majd utána botor módon hintőport hintek bele, ezútán begyulladt az egész, és erről beszégetni akarok az interneten, akkor nem olyan topikot nyitok, hogy "nektek mitől szokott fájdogálni a lábatok?", hanem olyat, hogy szétégettem gyantával és utána behintőporoztam, mi legyen?
De lehet, ezért nem értjük mi egymást.
Én például azt nem értem az emberekben, amikor egy topikban nem tudják az első hozzászólásban értelmesen leírni, hogy ez meg ez történt velem, hanem megvárják, míg riporterek hada rájuk támad, és 50 hozzászólásban harapófogóval kihúzzák belőlük, hogy mi is a probléma.
Lehet, hogy az illetőnek is 227 levelet kellett írnia neked, hogy megtudjon 1 dolgot.
:)