Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Minden ami kvantumfizika... fórum

Minden ami kvantumfizika... (beszélgetős fórum)

1 2 3 4 5 6 7
186. temmp
2012. aug. 30. 23:51
Üdv' 2 peluscsere és főzelék prüszkölés között olvasnék mindent ami kvantumfizika, de kit mit amit a magamfajta pelenkázó, bár se nem deiétázó, se nem szilikonoztató :) is megért? Olvastam pl. Heisenberg tanulmányokat, Schrödinger macskoszát, az idő még röidebb történetét, meg amit találtam.
2012. júl. 4. 11:48

Hónap első szerdája.


Válaszom igencsak kvantumfizikás lesz számodra:


IGAZAD VAN Meg NINCS IS.

:)

egyébként ma kezdtem el Michio Kaku legújabb könyvét olvasni, zseniális meglátásai vannak. Párhuzamos univerzum-elmélete egyedülálló a világon.

184. 44b92f93e3 (válaszként erre: 183. - Redozor)
2012. jún. 26. 19:29
Csak minden hónap első szerdáján tudok kvantumfizikával foglalkozni, jelenleg nem tudok érdemben reagálni a hozzászólásokra.
183. redozor
2012. jún. 18. 17:55

Csak jelzem, ha nem lesz reakcio, nem irok tobbet.


,)

182. redozor (válaszként erre: 171. - Redozor)
2012. jún. 17. 20:06

"de a koztes allapot nem kimutathato. "


Ez igy nem teljesen igaz, hiszen fenyt sugaroz.

Inkabb azt akartam irni itt, hogy nincs koztes stabil allapota az elektronnak.

181. redozor (válaszként erre: 179. - Redozor)
2012. jún. 17. 19:51

*javitas:

E(f)= E(2)-E(1).


hogy lett ebbol 2-es? lol

180. redozor
2012. jún. 17. 19:50

[link]


A hullamcsomag alagutazasanal latszik, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint hittuk. Az elektron hullamfuggvenye akar szetvalhat tobb csomora. Ennek ellenere, ha az egyik helyen elektron merunk, a masikon tuti nem fogunk merni semmit.


De ha osszeeresztjuk a ket foltot interferenciat kaphatunk.



Itt legtobben kijelentik, ennek aztan semmi ertelme, erre a viselkedesre nem lehet ertelmes magyarazatot adni.


Nos, egyfelekeppen lehet.

Az egyetlen jarhato ut, ha erre a viselkedesre ertelmes magyarazatot akarunk kapni, a hurelmelet.

179. redozor (válaszként erre: 178. - Redozor)
2012. jún. 17. 19:41

Ha az ember veszi a faradsagot, es utannaszamol, akkor nem tul nehez megvalaszolni a kerdest.


A hullam elkezd forogni. Ha egy atom koruli elektronrol van szo, akkor ez egy dipol vagy quadropol sugarzasnak felel meg. Hiszen az elektron KICSIT mindenhol ott van.

Amennyiben stabil allapotban van az atom korul, akkor az allohullam egy statikus, mozdulatlan elektromos tereloszlast ad.

Ha az elektron TENYLEGESEN egy pont lenne, ez nem igy tortenne. Akkor mar alapallapotaban sugarozna, hiszen az elektromos ter valtakozna.

De az elektron KICSIT mindenhol ott van, igy ha az allohullam nem forog az atom korul, akkor nincs valtozo elektromos ter.


Amennyiben atall egyik energia allapotabol a masikba, akkor a forgas frekvenciaja egy modulaciokent szamolhato, a ket hullam frekvenciajanak a kulonbsegebol. Mivel az energia aranyos a frekvenciaval, E=hv ezert ez megfelel a ket palya-energia kulonbsegevel.

Ezt mar mindenki tanulta, a kisugarzott foton energiaja E(f)= E(2)-E(2).

178. redozor (válaszként erre: 171. - Redozor)
2012. jún. 17. 19:32

"Az atmenet mindenkepp folytonos, de a koztes allapot nem kimutathato. "


Hogyan lehet ezt elkepzelni?

Vegyunk egy kompakt dimenziot. Ilyeneket talalunk a hurelmeletekben is. Ezeket az jellemzi, hogy onmagukba zarodnak. Ez a tulajdonsaguk tobbek kozt arra jo, hogy az energia kvantalasa automatikusan kiadodik ebbol a feltetelbol.


Ugyanis egy kor keruleten korbehalado hullam csak olyan hullamhosszu lehet, ami egesszer rafer a kor keruletere. A hullamban nem lehet szakadas, hiszen folytonos fuggveny. A kor minden pontjan csak egyetlen fazisa lehet. Ez mondhatni trivialis.


De megis, akkor hogyan kepzelheto el az a folyamat, amikor az egyik egesz hullamhossz atvalt egy masik egesz hullamhossz ertekre?

177. redozor (válaszként erre: 144. - Ef3ace0e2f)
2012. jún. 17. 19:21

"Az hogy egy részecske (fény-foton, elektron, stb. ) egyszerre több, független helyen lehet jelen a térben,"


Ez igy nagyon pontatlan megfogalmazas.

Ugyanis soha nem detektalhatod ket helyen egyszerre, tehat azt mondani, hogy tobb helyen lehet a terben egyszerre, nem pontos allitas.


En ugy fogalmaztam, hogy a reszecske KICSIT mindenhol ott van.

Ennek ugyan a hetkoznapi fogalomrendszerunkben nincs ertelme, de a kvantumvilagrol helyesebb kepet ad.

176. redozor (válaszként erre: 159. - Redozor)
2012. jún. 17. 19:07

Persze ez nem azt jelenti, hogy a valosagban nem lehet semmifele hullam.

Csak egyszeruen, a kvantummechanikan, mint modellen belul nincs definialva valosagos hullam.

175. redozor (válaszként erre: 165. - 44b92f93e3)
2012. jún. 17. 14:10

"csak olyan fura ez az egész"


Mi fura?

174. redozor (válaszként erre: 145. - Ef3ace0e2f)
2012. jún. 17. 12:20

Ezen hozzaszolasod alapjan ugy gondolom, kozod van valahogy a kvantum-radarhoz.


Ugy hallottam, szereztek az idokep-en egy BBO kristalyt.

Sikerult megismetelni a kiserletet? Mert sok olyan apro reszlet van, amitol kudarcba fulladhat az egesz. Nem mindegy peldaul, hogy a kristaly melyik reszerol vesszuk le a fenysugarakat. Eleve a kezdo hullamhossz a lathatatlan tartomanyba esik, ami miatt nehez pozicionalni a detektorokat.

173. redozor (válaszként erre: 149. - Ef3ace0e2f)
2012. jún. 17. 12:14

"Nagyon sok, a materiális elvekhez ragaszkodó fizikus, ezt nem hajlandó tudomásul venni. "


Ez igy erdekes egy mondat. A kvantumfizika altalanosan elfogadott.

Az EPR is csak egy kvantum-folyamat, a kvantumfizikan belul semmi kulonleges nincs benne.

172. redozor (válaszként erre: 5. - Ef3ace0e2f)
2012. jún. 17. 11:43

Visszaterve a macskara.

Schrodinger azt akarta megmutatni, hogy a macska nem lehet egyszerre elo es holt, emiatt a kvanumleiras nem kozvetlenul a valosagra vonatkozik, hanem egy adott kiserleti elrendezesre.


Ezt nem en talaltam ki, hanem sok vezeto fizikus is igy gondolja, peldaul Susskind, akinek az eloadasait megnezhetjuk a youtube-on.

171. redozor (válaszként erre: 151. - Ef3ace0e2f)
2012. jún. 17. 11:21

"azaz nem halad át a két pálya közötti térrészen, hanem átugrik. Eltűnik az egyik pontban és megjelenik a másikban."


Oooo, nem.

Egy kvantumallapot megvaltozasa mindig idoigenyes.

Ha ket allapot kozt engedjuk az elektronnak, hogy energiat gyujtson, a felgyult energia kimutathato.

[link]


Arrol nem is szolva, hogy az elektron az atom korul sokkal inkabb egy kiterjedt allohullam, mint egy pont. Az atmenet mindenkepp folytonos, de a koztes allapot nem kimutathato.


Ez a helyes megfogalmazas.

170. redozor
2012. jún. 17. 11:13

Amire Einstein rajott, hogy az ido es a ter elvalaszthatatlanok, es a fenysebesseg allando, nem ok nelkul ugrott elo Einstein agyabol.


Mindez Maxwell egyenleteibol kovetkezik.

169. redozor (válaszként erre: 168. - Redozor)
2012. jún. 17. 11:01

Riemann letrehozta a matematikai eszkoztarat az elkepzelesehez, de nem tudta, hogyan lehet ezzel fizikai tereket leirni.


Einstein rajott hogy hogyan lehet eljutni a celig, de fogalma sem volt arrol, hogyan lehetne matematikailag leirni ezt.

Mar majdnem megbolondult, amikor az egyik matematikus ismerose megmutatta neki Riemann munkajat.


A vilag nem fekete-feher, hanem nagyon osszetett.

168. redozor (válaszként erre: 164. - 44b92f93e3)
2012. jún. 17. 10:58

"Ahogy mondják, visszament a tervezőasztalhoz, s az intézetben kifejlesztette az első elektronikus számítógépet."


Ez a link egy vicc.

Minden nagy felfedezes apro felfedezesek lancolata, amiben tobb ember vett reszt.

A szamito- es szamologepeknek jol nyomonkovetheto tortenelme van. A matematikaja pedig joval hamarabb letrejott.


Ugyan ez vonatkozik Einsteinre is. Sokan neki tulajdonitjak a gravitacio gorbult terekkel torteno leirasat. Pedig csak ujrafelfedezett egy mar kitalalt elmeletet. A kitalalo tobb evtizeddel megelozte Einsteint, a neve Riemann, Gauss tanitvanya.

167. redozor (válaszként erre: 164. - 44b92f93e3)
2012. jún. 17. 10:49

Nem lehet egy olyan dolgot "felfogni", hogy a pontszeru foton minden iranyban terjed a terben.


Marpedig a kvantum elektrodinamika, a QED igy szamol. Es bizony ez a legpontosabb elmelet jelenleg.

166. redozor (válaszként erre: 165. - 44b92f93e3)
2012. jún. 17. 10:45

google


Soha nem irtam emilt senkinek. Csak zavar, ha valahol pontatlanul irnak le fontos dolgokat.


De mondom, jok az irasok.

165. 44b92f93e3 (válaszként erre: 163. - Redozor)
2012. jún. 17. 10:09

Hogy találtál rá erre a fórumra?


Tegnap te írtad nekem azt az emailt? (bocs, hogy megkérdezem, csak olyan fura ez az egész)

164. 44b92f93e3 (válaszként erre: 159. - Redozor)
2012. jún. 17. 09:15

[link]


...értelmetlennek tűnik, mert még(!) nem fogja fel a "tudós agy".

163. redozor (válaszként erre: 133. - Ef3ace0e2f)
2012. jún. 17. 09:02

A vilagot a kaosz iranyitja.

Soha nem tudhatod elore, milyen lesz majd az a noveny.


Mindig kicsit mas lesz, mint ahogy szeretned..

162. redozor (válaszként erre: 152. - Ef3ace0e2f)
2012. jún. 17. 08:54

Ennek ellenere erdekes olvasni az irasaidat.

Egy ember gondolatai mindig erdekesek. Ahogy a kvantum-radar szosszenet is az.


De ne felejtsuk el, hogy a valosagtol ezek eleg messze allnak.

161. redozor
2012. jún. 17. 08:49

A kvantumter allapotokbol all.

Egy kvantum statusz, a rendszer egy lehetseges allapota, egy vektor a Hilbert terben.


Ez a ter annyi dimenzios, ahany allapota lehet a vizsgalt rendszernek. Itt mar latszik, hogy egyaltalan nem egy valosagos terrol beszelunk.



[link]

[link]

160. redozor
2012. jún. 17. 08:44

A komplex itt nem azt jelenti, hogy osszetett, bonyolult vagy sokoldalu.


Egyszeruen a hullam egy komplex hullam. Komplex szamokkal operal.

159. redozor (válaszként erre: 152. - Ef3ace0e2f)
2012. jún. 17. 08:41

Amit te kvantumternek nevezel, nem mas, mint egy absztrakt matematikai modell.

Ez annyit jelent, hogy:

[link]

"Elvont, elméleti, gondolati. A valóság összefüggéseivel nem törődő, a szokásos formákat megbontó."


Mivel fogalmunk sincs, mi tortenik a valosagban kvantumszinten, ezert a kiserletek eredmenyeibol visszafele felepitettek egy kozelito, leiro modellt.

Ez a modell egy elvont/valosaghoz sehogyan nem kotheto/ komplex hullamokkal irja le a fizikai rendszerek valtozasait.


Minel nagyobb a rendszer energiaja, annal gyorsabban valtozik az allapota. Ezt az allapotvaltozast irja le a komplex hullamfuggveny

, melynek frekvenciaja a rendszer energiajaval aranyos. E=hv. Nagyobb energiahoz nagyobb frekvenciat rendel, igy az allapot gyorsabban valtozik.


Ennek fenyeben, amit itt levontatok a kvantumelmeletbol, nagyreszt ertelmetlen.

158. redozor
2012. jún. 17. 08:32

Ha igazi kapcsolat lenne a ket oldal kozott, lehetne informaciot kuldeni ezzel a technikaval.


De nem lehet. Ergo...

157. redozor (válaszként erre: 149. - Ef3ace0e2f)
2012. jún. 17. 08:31

Az osszes EPR korrelacio meresnel van egy masodlagos csatorna, amit soha nem emlitenek meg.


Ez meri a korrelaciot a ket detektor kozt. Nem tudhatod, hogy ez milyen modon befolyasolja a merest, hiszen ha kiveszed, nem tudsz korrelaciot merni.

1 2 3 4 5 6 7

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook