Mandulaműtét 3 és fél évesen (beszélgetős fórum)

Akinek légúti problémáik vannak, annak megéri körülnézni a lakásban, hogy nincs e valahol penész telep. Nekem allergiát, mandulagyulladást, fülkürt hurutot okozott, de tudom, hogy pl asztmát is okozhat, és akkor ezek még a légúti tünetek.

Érdemes lekenni higítatlan domestossal ecsettel, aztán hagyni legalább fél órát és lemosni. Szárazon semmiképp ne vakarjátok, mert csak felkavarjátok a spórákat, és rosszabb lesz. A boltban kapható fújós termékekkel ugyanez a helyzet. Ha az anyagba is beleette magát, akkor dobjátok ki az adott tárgyat, az egészség fontosabb. Hőkezelés/mosás olyan 60°C környékétől hatásos ellene.

Saját történetünk alapján figyelmeztetek minden szülőt: Ne menjetek bele a mandulaműtétbe! Nagyon ijesztően hangzanak a fehérköpenyes "szakember" szájából a szavak...nálunk konkrétan három orvos keltette a pánikot, hogy a gyerekemnek a hallását kockáztatom, ha nem vesszük ki azonnal a a manduláját.

Nem tudtam elfogadni, hogy léteznének felesleges szerveink, amik megmagyarázhatatlan módon begyulladnak és erre az egyetlen megoldás a csonkítás. Kényelmes, gyors, de nem ad végleges megoldást, mert az alap kiváltó problémával nem foglalkozott, pusztán a tünetet nyomta el...így működik ma a nyugati orvoslás, ha valaki nem vette volna észre. Emellett kockázatos műtét, mint minden altatás, habár igyekeznek ezt a tényt mellékesnek tekinteni, valamint felesleges fájdalomnak tesszük ki a saját gyerekünket, ahelyett, hogy az eredeti okot kutatnánk.

Lányomnak tökéletes a hallása és az évek óta tartó állandó fülprobléma varázsütésre megszűnt. A véghezvitt változtatások hatására korábban folyamatosan beteg gyerekeim szeptember óta nemhogy nem "fülesek", de még egy mezei nátháig sem jutunk el! A mai napig hihetetlen ez az élmény!!!

Nem állítom természetesen, hogy minden kisgyereknél ugyanaz lenne a kiváltó ok, hisz mindenki más, így az ok is eltérő. A célom csupán az, hogy a szülők ne fogadják el gondolkodás nélkül egyetlen üdvözítő megoldásként a műtétet! (Főleg, hogy a hazai mandulaműtétek száma kirívóan magas a környező országokhoz képest). Kezdjenek el utánajárni, új utakra lépni és ne tegyék ki gyereküket felesleges kockázatnak és fájdalomnak!

:) Szerencsére semmi, teljesen egészséges! Azt azért hozzáteszem, hogy az én fiam sem éppen nagy evő... A legkisebb az osztályban :)) Dehát ez van! Beletömni nemtudom, meg neki is mondtam már, hogy mindíg van legnagyobb és legkisebb. Meghát én is csak 162cm vagyok, az apja sem volt nagy termet, és mindketten az utolsók között voltunk a tornasorban...

Annyit meg esznek úgyis, hogy nekik elég legyen! :)

Örülök, hogy ti is szerencsésen túl vagytok rajta! Micsoda gyorsan megy az idő! :)

Régebben itt is pár nap után hazaengedték az embert, de a doktornő mondta, hogy sok gond volt az utóvérzésekből, ezért 1-2 éve csak lepedék-leválás után lehet hazamenni. Azon a héten, amikor mi voltunk, 6 vagy 7 garatmandula műtétes volt, abból 2-nél volt utóvérzés (mindkettő felnőtt volt). Az egyik viszont 3-szor is bevérzett, mind a három esetben a műtőben kötött ki.

Én - bármennyire is utálok kórházban lenni - nyugodtabb voltam így, hogy bent voltunk. És igazából annyira nem is érződött, hogy kórházban vagyunk, mert nem csesztették az embert egész nap lázméréssel, mérlegeléssel (mint mondjuk a gyerekosztályon), hanem közben bejöttek megkérdezni, minden rendben van-e, meg naponta egyszer megnézték a sebet. Hazajövetelkor meg megkérdezték, milyen messze lakunk, és a doktornő mondta, hogy ha jobban biztonságban érzem magam a kórházban, nyugodtan maradhatunk még, senki nem fog minket kidobni.

A táppénz miatt meg előre szóltak, hogy engem nem vesznek fel, próbáljam vagy szabival megoldani, vagy a háziorvossal megbeszélni, hogy saját jogon írjon ki táppénzre. De végül szabi lett (ez volt az éves - nem éppen pihentető - szabim).

Az én lányom sose volt valami jó evő, és iszonyat lassan eszik. jó lenne,ha kicsit felgyorsulna, így hogy több hely van a torkában. :)

Enya, mi újság köhögés ügyben?

Akkor sejtéseim beigazolódtak. :) Fura, hogy még a magyar egészségügyre is igaz, ahány ház, annyi szokás. 9 nap?! Bennünket a 4. nap reggelén hazaküldtek, bár a papírunk szerint 5 napot voltunk kórházban. Volt is galiba a táppénznél...

A lényeg, hogy jól vagytok. Nyugi, a mindent-megengedős korszakot mi is átéltük, nehéz is volt visszarázódni a hétköznapokba.

Amit a műtét utáni állapotról írtál, nekem nagyon fura. Eddig azt hittem, nekünk volt sokkal nehezebb a helyzetünk műtét után, már mint, hogy aznap lázasodott, infúzióra rakták, visszavérzett, stb. Az én kislányom nem hányt, nem sebesedett be és másnaptól kezdve eszik, mint ha muszáj lenne. Sőt, hamarabb végez a kajálással, mint előtte, mert szerintem bőven van helye lecsúszni a torkán az ételeknek, mint mikor megvoltak a mandulái. Engem mostanság azzal kerget az őrületbe, hogy mindig éhes, még félálmában is. :)

Homeopátiás dokinál mi sosem jártunk, van egy ezzel kapcsolatos weboldal, ott szoktam tanácsot kérni, illetve ott okosodtam ki mások kérdései alapján. Nekem immunerősítésre (mert előző hozzászólásomban hülyeséget sikerült írnom)a heti egy oscillo-t és minden második héten napi 5 bogyó echineaciat javasoltak. Nem akarom elkiabálni, de hamarabb gyógyultunk az elmúlt hónapban, illetve épp, hogy csak megfázott, egy hétvége alatt rendbe jött hiányzás nélkül! Remélem, a góc megszűnésével, nekünk is ér valamit ez a fajta kezelés. Én aloe-verás multivitamint adok neki minden reggel, este c-vitamint és tömöm a gyümölcsöt-zöldséget, ha már annyira éhes, inkább ezeket egye. Na jó, az este egy kifli (rögtön frissen, a boltban elfogyasztva) és vacsira egy szelet kolbászos kenyér paprikával, majd egy narancs után már megkegyelmeztem, megkapta a nyalókát is, amiért könyörgött egész este. De hál'istennek, harmadát se koptatta el.

Én eddig azon rimánkodtam, hogy a szünetig ne legyen beteg, legyen már végre egy ledolgozott hónapom, és tessék, sikerült! :) A következő célkitűzés folyamatosan oviba járni a téli szünetig. Hát, ha sikerül. :)

Az oltást pedig szerintem mi is hanyagolni fogjuk.

Sziasztok!

Nem, nem úsztuk meg a műtétet. :) Szerencsésen túlvagyunk rajta. Még egy pici lepedék van (azt mondták rá, hogy csak másodlagos lepedék), remélem az is gond nélkül fog távozni.

2 hete műtötték, 9 napot voltunk kórházban. Műtét előtti héten végre volt egy kis szerencsénk nekünk is, kitisztult a vizelete, gyerekosztályon hozzájárultak a műtéthez, és nem is szedtünk össze semmit. :)

A műtét viszont nagyon megviselte. Egész estig hányt az altatástól, így ami vizet sikerült megitatni vele, azt mind ki is hányta, így már délután infúzióra kötötték. Másnap azzal kelt, hogy csíp a pisi, megint begennyesedett neki, be is lázasodott, az infúzió mellé antibiotikumot is kapott. Estére kezdett csak jobban lenni, de a szájterpesztől tiszta seb volt a szája, nagyon nehezen indult az evés-ivás. És itt bizony a műtétet követő nap már kekszet, chipset, ropit, és hasonló kemény dolgokat kell enni, bármennyire is fáj. Szóval az első 1-2 szál ropi fél óra alatt ment le. Aztán napról napra jobb lett, de 5. nap kezdődött a fülbesugárzó fájdalom, és a végeláthatatlan sírások. 8. nap mondták azt, hogy már csak másodlagos lepedék van, jöhettünk volna haza, de mivel annyira nehezen ment az evés- ivás, mondtam, hogy a biztonság kedvéért még maradnánk egy napot.

Úgy tűnik, nálunk is nagyon indokolt volt a műtét, a doktornő mondta, hogy ahogy megfogta a mandulát, csak úgy spriccelt belőle a genny. Remélem a betegségek száma is csökkenni fog így, hogy kikerült ez a gennyes góc.

A kórházban egyébként az orvosok is, és a nővérek is nagyon kedvesek voltak, le a kalappal előttük. Pedig sokszor csak 1 nővér jutott az egész osztályra. És bár nem jár külön ágy, meg ellátás a bentmaradó szülőnek, nekem már első este hoztak egy ágyat, és a szoba nagyrészét átrendezték, hogy egymás mellett tudjunk aludni.

Még szerdáig itthon leszek vele, aztán a nagymama lesz vele pár napot, utána szerintem megkezdi ismét az ovit. Remélem ezúttal huzamosabb ideig fog járni.

Mi homeopátiáztunk régen, nekünk nem vált be. De így, hogy most már tudom, hogy gennyes volt a mandulája akkor is, amikor kívülről semmi nem látszott, már nem csodálkozom azon, hogy nem segített semmi. Most gondolkozom megint, hogy elkezdjük-e, de homeopátiás doktorhoz biztos nem fogunk járni, csak immunerősítőt szeretnék adni neki, alkati szereket nem. Mi rengeteg vitamint végigpróbáltunk (eredménytelenül), szerintem egyelőre maradunk a Béres cseppnél.

Oltás: minden évben nagy dilemma, de eddig sose oltattunk (most meg műtét után nem is lehet 6 hétig). Egyelőre úgy gondolom, hogy idén se fogunk, mert a 18 hós oltás után 1 hétig 39 fokos láza volt, akkor azt mondtam, csak akkor oltatok, ha nagyon muszáj. Még évekkel ezelőtt volt hogy beadattam magamnak az influenza ellenit, de ugyanúgy elkaptam, csak többnyire március-áprilisban. Ja meg 2 éve rábeszéltek a H1N1 elleni oltásra, de én tök hipochonder vagyok, és az oltás után 2 héttel az ügyeleten kötöttem ki, mert az összes – fórumokon olvasott – mellékhatást felfedezni véltem magamon. :)

Hú, jó hosszú lettem… Akartam már jönni korábban is, de amíg még ez a „mindent megengedő, csak nehogy hisztizzen” időszak tart, nem jutok géphez, mert szinte állandóan mese megy.

Hát, ma reggel egy kicsit ismét fájlalta a torkát... majd meglátjuk mi lesz, ha esetleg újra kezdődik a betegség, akkor már kiváltom a gyógyszert! Én is adok vitamint (marsosat, persze ma pont elfelejtettem adni neki...)

Homeopátiás szereket még nem próbáltam. Bár, most ahogy ujraolvastam az írásodat, tőzegáfonya-echinacea teát szoktunk inni... :)

Én nem fogom beoltatni. Egyszer sem voltunk még beoltva. Ha majd jön a vírus, akkor kapjon rá inkább gyógyszert. Legalábbis én így gondolom. Hallottam több esetről is, hogy valaki beadatta, és beteg is lett tőle, holott előtte nem volt még influenzás...

Egyébként ez minden évben vitatéma, hogy oltani v nem oltani? A dokik szerint kell, viszont sokan vannak, akik ennek ellenére sem oltatnak. Meghát gondolom nagy üzelet is lehet ebben az évenkénti 'lehetőségben'...

Szia Enya! Örülök, hogy jelentkeztél. És annak is, hogy jó hírekkel, ezek szerint van vége az "alagutunknak". Jó tudni! :

Egyébként a szeptember végi - október eleji másfél-hetes nyavalyánk óta már egyszer mi is elkezdtünk taknyosodni, de egy hétvége alatt kikezeltem, bevetve minden nem ártó csodaszert. Szóval már ma a 4. hetet kezdtük meg az oviban egyfolytában!!! A jó múltkoriban az én lányom is csak éppen, hogy lázasodott, ami számomra is fura volt, éppen 38 fölé ment csak fel neki és kordában is tudtuk tartani. Remélem, ez így is fog maradni ezután is.

Én most immunerősítem, kap multivitamint reggel, este C-vitamint, mert az úgy is kiürül, ha sok van belőle. Mellette homeopátiával (oscillococcinum minden héten egyszer, minden második héten echinacea napi egy bogyó) próbálom kivédeni amennyire csak lehet a betegségeket. Ti mennyire hisztek a homeopátia öngyógyító hatásában? Nálunk van, hogy beválik, van hogy nem. Az orrmandulája nem húzódott vissza tőle, vagy nem használtuk azt a bizonyos szert elég ideig, nem tudom...

A másik kérdés, ami most foglalkoztat az az influenza elleni oltás. Nem tudom, mi tévők legyünk. Eddig sosem oltattam be. Akikkel beszéltem, mind ellenzi, sosem oltatták a gyerekeiket és nem is fogják, viszont a dokink javasolja. Mivel ártok jobban, ha oltatom, vagy ha nem?! Mert most kivédi az A-B-H1N1-eket, de mi lesz, ha jön majd a C, vagy D?! Mert, ha már most ezeket mesterséges úton legyőzi, természetes úton tud -e majd küzdeni a tovább mutálódott vírusok ellen?! Ti milyen véleményen vagytok?!

Molly úgy eltűnt az elmúlt két hétben, hogy szerintem nem "úszták" meg a műtétet. Reméljük, túl vannak rajta és jól vannak! És hamarosan jelentkezik. Ugye, Molly?! :)

Sziasztok! Jelentek én is, a tavaszi mandulaműtét utánni helyzetről... A fiam most volt beteg azóta előszőr! Kezdődött hőemelkedéssel és torokfájással, majd két nap után nagyon csúnya, száraz, ugató köhögéssel folytatódott. A doki persze egyből antibiotikumot írt, de bevallom, h nem váltottam ki...

Csak figyeltem, h hogyan alakulnak a dolgok. Meghát úgy vagyok, hogy el nem hiszem, ha a gyerek esetleg megfázik, egyből antival kéne tömni... ígyhát megfigyeltem. Persze kapott lándzsásutifű szirupot, actimellt, vitamint, mézes teát. Aztán pár nap után felszakadozott a trutyi, volt egy kis orrfújás és egy hét eltelte után ismét makk egészséges lett!

Tehát a lényeg, hogy mandi nélkül is szuperül működött az immunrendszer!

Furcsa volt az elején, hogy csak 37,8-9-re ment fel a hő és nem a rettegett 40-eket súrolta pillanatok alatt...

Úgyhogy megvolt az első betegeskedés műtét óta! Ami nem volt szerencsére súlyos! :)

Molly nálatok mi a helyzet?

Köszi kérdésed, jól van. Múlt hét szerda óta újra tapossuk a hétköznapokat. Kíváncsi leszek, most meddig bírja...

A helyzetetek nagyon ismerős. Nekem is műtét előtti héten babysittert kellett bevetnem, mert nem akartam már akkor hiányozni a melóhelyről. Szabival meg csehül állok, tartalékolnom kell az év végi szabadságolásra, de nem biztos, hogy összejön.

Amiket leírsz, az alapján tényleg nagyon igaz, ahány ház, annyi szokás. Nekünk a laborleleten egy héttel a műtét előtt max 10 helyett 17 volt a "gyulladásmutatónk", a dokink erre adott egy üveg Sumamedet, a kórházban tovább már nem is foglalkoztak ezzel az eredménnyel, úgy műtötték meg.

Most mennem kell, a meló nem vár.. Majd írj, mizujs veletek!

Hogy van a kislányod?

Már akartam jönni előbb, csak lerobbant a bébiszitterem, elég húzós volt így ez a hét, mert a szabim a műtétre illetve műtét utánra tartalékolom.

Nekünk 6 nap múlva műtét, de majd szerdán derül ki végleg, műthető-e. A vizelete nem tisztult ki teljesen, mi dokink szerint olyan kis csíraszámban van bent baci, hogy arra nem adnak gyógyszert, de a fül-orr-gégész szerint nem biztos, hogy a gyerekosztályon hozzájárulnak így a műtéthez. Szóval egyelőre izgulunk, hogy egyáltalán lesz-e műtét.

Nemértem... :(

A lázon kívül volt valami más is? Pláne, h antibiotikumot is kapott...

Fura, mert nekem két hét után ment suliba és azóta sem volt semmi baj.

Meghát én úgy voltam azzal a vacak mandival, hogy az már csak gyengíti az immunrendszert, tehát elvileg csak jó, ha ki van véve és onnantól tud erősödni a szervezet... hát, jobbulást a kislányodnak! Írj, majd, h mi a helyzet vele! :)

Bocs Molly, hogy csak most reagálok, de én mindig el vagyok veszve... :) Fura, a 7-10 napos kórház, de lehet, nektek lesz jobb, legalább, ha baj van, kéznél lesztek.

Hogy mit csináltam, ne érezze rajtam a pánikom?! Nem volt egyszerű, de igyekeztem a rosszra nem gondolni, csak rá figyelni, hogy neki mi a jó perpillanat. Kizártam a külvilágot, csak mi voltunk ketten.

Egyébként a műtét után majd 3 hétig nem ment oviba, 4 napot bírt ki ismét... Belázasodott, elvittem a dokihoz, vártuk, hát ha "öngyógyítja" magát, majd egy hét múlva elkezdtük a következő antibiotikum kúrát. Tehát már másfél hete megint itthon vagyunk. Valaki?! Ennek sosem lesz vége?! Jó, tudom, idő, míg beáll az immunrendszere, csak türelmetlen vagyok. Előbb-utóbb kirúgnak...

Sziasztok!

Gyors helyzetjelentés: tegnap voltunk dokinál, most is azt mondta, hogy 7-10 nap kórházi bent tartózkodásra számítsunk, amíg nem válik le a seb. És műtét utáni nap már szilárd étrend.

Jövő hét labor, utána meg altatóorvos.

Hát mit ne mondjak, elég rendesen be vagyok tojva. Ti mit csináltatok, hogy a gyerek ne érezze rajtatok? Tudom, hogy fontos, hogy túllegyünk rajta, meg hogy az ő érdekeit szolgálja, csak olyan sok szörnyűség átfutott már az agyamon...

Az biztos, hogy nálunk gond nélkül "távozott" a seb, vigyáztunk arra ne irritálja, ne dörzsölje le semmi sem.

Mi hétfőn reggel mentünk be, bár ma sem értem, miért kellett aznap kora reggel bevonulnunk. Kedden műtötték, csütörtök reggel kaptuk meg a zárót, ami szerint pénteken távoztunk, de valójában már csütörtök délelőtt itthon voltunk.

Nekünk olyat nem mondtak, hogy csokisat nem ehet, sőt! Mint írtam a műtétet követő nap délben előre csomagolt csokikrémmel töltött gofrit kapott az ebédhez desszertként! Ezek szerint tényleg ahány ház, annyi szokás...

Arról viszont jó olvasni, hogy tényleg kevesebbet betegek a gyerekek műtét után. Mi igaziból két és fél évesen kezdtük a mandula-bajt, picit előbb, mint az ovit, ami meg csak tetőzte az egészet.

1 hét múlva megyünk fül-orr-gégészhez a beutalókért, akkor már többet fogok tudni, mert átbeszélünk mindent. Ez az anyuka azt mondta, hogy nekik a kórházban azt mondták, hogy jobb ha dörzsölődik a seb, mert akkor lehet nagyobb vérzés, ha egyben válik le.

Az orrmanduláját egy magánklinikán vették ki (hosszú történet, hogy miért), akkor kértem, hogy éjszakára szeretnénk ott maradni. Mivel egyedül voltunk, gyakorlatilag 24 órás nővéri felügyeletben volt részünk, sokat beszélgettem a nővérrel, és mesélte, hogy náluk a dokitól függ, hogy mi a műtét után a gyakorlat. Aki minket műtött, az pl csak pépeset engedett garatmandulaműtét után, egy másik viszont már a műtét napján este kenyérhéjat etet a betegeivel...

Nekünk 2 éve azt mondták, hogy ha az orrmandulát kiveszik, kevesebbet lesz beteg... Hát nem jött be. Tényleg azóta minden rámegy a mandulájára, még hányás-hasmenés vírus után is begennyesedett neki.

Úgy néz ki, hogy nekünk addig kell kórházban lenni, amíg a seb le nem jön, ami bizonyos szempontból jó, kaja szempontjából viszont nem, mert nehéz lesz mindent behozatni, amit esetleg megkíván és ehetne. Ráadásul 3 éves koráig tejallergia miatt tejmentes diétán volt, emiatt a pudingokat, joghurtokat meg sem eszi. Jaj, még végiggondolni se merem, hogy alig lesz egy-két dolog, amit ehet és meg is eszi.

Szóval nagyon tartok tőle. De ha végiggondolom, mi minden volt az elmúlt 2 évben... hát ezt se szeretném folytatni, mert gyakorlatilag a mandulája irányít nálunk mindent.

Az ujjszopival az a gond, hogy napközben megérti, hogy nem szabad, hogy ő már nagylány, szépen csillognak a körmei (körömrágás elleni lakkal van kikenve, mert így szar az íze), de éjjel alváshoz öntudatlanul is beveszi, és szopizik. Én meg erre nem szoktam felébredni.

Szia Molly!

Nagyon együtt tudok érezni Veled, mint gondolom, már olvastad, mi már túl vagyunk a műtéten. Nekünk egy évvel ezelőtt, mikor először elindultunk a fül-orr-gégészetre azt mondta a doki, hogy várjunk, igaz nagy az orrmandulája, de hagyj szokja a közösséget, hát ha rendbe jön. Tavasszal már mikor visszamentünk, mivel nem szűntek a tűnetek, sőt... Na akkor már azt a választ kaptuk, hogy nincs értelme csak az orrmandulától megszabadulni, várjunk még "hagyj romoljon az orrmandulához a garat is", nincs értelme külön kivenni az idén az egyiket, jövőre a másikat, inkább tudjuk le együtt a kettőt, augusztusban menjünk vissza. Mivel nálunk is egyik betegség érte a másikat, nekünk sincs nyugdíjas nagyszülő, sőt csak egyetlen egy van, az apjával mindketten dolgozunk, ő próbaidős, én meg már rengeteget hiányoztam..., nem vártuk meg a nyár végét. Még július elején visszavittük, augusztus végére kaptunk időpontot. A műtéten tegnap volt 3 hete, hogy túl estünk. De túl vagyunk rajta! Nem mondom, hogy nem volt nehéz, mert azt a keddi napot senkinek sem kívánom, amin akkor átmentünk. Rögtön reggel műtötték, ordítva hozták ki a műtétből, le kellett fogni, elaludt-felhisztizett, visszavérzett, újra aludt, nem ivott, este lázasodott, újra infúzióra kötötték, míg a többi gyerekkel ilyen gondok nem voltak, szép-csendben tűrtek és óvatosan nyeltek. No, de másnap, mint akit elvágtak! Míg a többi gyerek nyűglődött, nem akarta enni a kifli belét joghurttal sem, az enyém apróra vágott felvágottal ette, délben a darált hús helyett csirkecombot akart... Csütörtökön haza is engedtek haza bennünket, de úgy hogy fokozottan figyeljem, mivel műtét után visszavérzett az orra, fennáll a veszélye, hogy bármikor újra vérzik. Ha vért látok az orrában, vagy a szájában, azonnal vissza. De nem volt semmi baj! Két hétig én is ettem a kefét, mert feladta a leckét egy helyben tartani, hisztizést kihagyni, ne ordítson, csak maradjon csendben és nyugton. Nehéz volt, de ahogy teltek-múltak a napok, visszarázódtunk. Már a héten oviba jár, bár arra én is kíváncsi leszek, meddig bírja. Nyugi, engem is vigasztaltak már olyannal, hogy majd ezután nem mandulagyulladása, hanem torok- vagy tüdőgyulladása lesz, de azért bízok benne, hogy nem így lesz. Hisz ahogy Te is írtad, megszűnt benne a góc, ami eleve gyengébbé tette a szervezetét. Már olyat is vágtak a fejemhez, hogy majd úgy is visszanő, de nem érdekel. Nőjön vissza, csak beteg ne legyen! Addig meg csak erősödik a szervezete, ha már azokat a csúnya-gennyes mandulákat kipakolták belőle. Rosszabb csak nem lesz!

Egyébként tényleg nagyon fontos betartani azokat a dolgokat, amiket a doki mond. Rengeteget kell inni, min. napi 1,5 l folyadék, a legjobb a mentes víz, vagy a tea (citrom nélkül!). Kerülni kell a nagyon hideget, a nagyon meleget, csak langyosan mindent. Nem lehet se csípős, se savanya, se szénsavas, még a gyümölcsöket is mellőznünk kellett egy hétig, ne irritálja a gyümölcssav a torkát. Ami nálunk nagyon ment az a tejbe áztatott reggeliző pehely. A levessel nem volt gond, a másodikat másfél hétig pépesíteni kellett, de akkor már szegénykém az őrületbe kergetett, mert mindig olyan éhes volt. Persze akkor már kapott olyat is, mint a hűtőből egy órával hamarabb kivett kinder-szelet. :) De csak apránként-szopogatva azt is!

A kórházban a műtét napján teát kapott és csak is aznap ehetett fagyit, semmi mást! Ami jól jöhet másnaptól az tényleg a puding, a tejszelet, a puki, bár az én lányom mostanság ezekre rá sem tud nézni. :)

Szóval fel a fejjel, no para (bár ez nagyon nehéz, tudom) és hinni kell benne, hogy rosszabb már nem lesz!

Bármi kérdésed van, nyugodtan keress meg, nekem is sokat segített az, hogy anno elindítottam ezt a fórumot.

Ja és az ujjszopizás - tudatra kell hatni, nagylány ő már ahhoz! És eleinte apróságokkal ösztönözni, ha úgy ujj nélkül alszik el - nálunk bejött, minden reggel hozott neki a nyuszi pár napon át kindertojást. :)

Szia! :)

Én elég sok mindent leírtam a mi esetünkről... ha elolvastad, tudod úgy is. :)

Az én kis Viktorom azóta egyetlenegyszer nem volt beteg!!!!!!!!

Sziasztok!

Kislányommal (4 éves) mi is mandulaműtétre várunk. Átolvasgattam a hozzászólásokat, rengeteg hasznos információt összeszedtem. Várnám még esetleg a tapasztalatokat, hogy a műtét után kevesebbet volt-e beteg a gyerkőc, vagy ha beteg volt, akkor az hogyan zajlott, így hogy már nincs mandula.

Kislányomnak 2 évesen kivették az orrmanduláját, mert nagyon sokszor volt középfülgyulladása. Fülproblémák azóta megoldódtak, viszont állandóan tüszős mandulagyulladása van, és többször gennyes vizelet kísérte a mandulagyulladást. (Az állandóan esetünkben azt jeleneti, hogy pl. márciustól júniusig szinte nonstop antibiotikumot szedett, mert egyik fertőzés követte a másikat.) Most nyáron két hónapra kivettem az oviból, addig nem volt beteg, de aztán 1 hét után ismét tüszős mandula (megjegyzem hogy közösségbe járás előtt is sokat volt beteg). Kórházban is voltunk már tüszős mandulával, mert hatalmasra duzzadtak a nyirokcsomói, és a mája, lépe is megnagyobbodott (mononukleózis gyanús volt, de vérvizsgálattal kimutatták, hogy csak „sima” tüszős mandula.)

Félek a műtéttől, de úgy látom, hogy elkerülhetetlen, mert a gyulladást kísérő 39-40 fokos, sokszor csillapíthatatlan magas láz, és ez a sok antibiotikum se jó a szervezetének, otthon tartani meg nem tudom hosszútávon, mert egyrészt nincs nyugdíjas nagyszülő, másrészt egyedül nevelem, nem hiányozhatok állandóan a munkahelyemről.

A legtöbben azt mondják, ha a mandula kikerül, megszűnik a góc, és kevesebbet lesz beteg, de vannak, akik azzal ijesztegetnek, hogy utána majd mindig hörgőgyulladása vagy tüdőgyulladása lesz. Ezzel kapcsolatban várnám a tapasztalatokat.

3 hét múlva lesz a műtét, tök be vagyok rezelve tőle, másrészt meg alig várom hogy végre túl legyünk rajta, mert most épp megint gennyes vizelet van, és tök félek, hogy még összeszed addig valamit. Ja és nálunk ujjszopi van, de ahogy olvastam azt sem lehet. Próbálkozunk a leszoktatással, de nehéz, mert mindig kéznél van.

csak orrmandula volt és mind a 4 -en másnap hazajöhettünk:)(mert egy szobában 4-en voltak) és mindnek ugyanaz a műtéte volt az nap:)

és igen hazajöhetett másnap reggel:)

A nagyobbik lányomnak másfél hete vették az orrmanduláját. Nekünk részletesen elmondta a doki, mit fognak csinálni, és utána két hétig mire kell ügyelnünk.

A műtét utáni sírás-rívást mi is átéltük, Lilit azzal fenyegették, ha nem hagyja abba, nem engedik haza. Ő csak 1 napot volt kórházban, felvétel után hazaengedték.

A legnehezebb kivárni azt az időszakot, amíg újra nyüzsöghet...kitartás! Jobbulást a manódnak!