Amputáció (beszélgetős fórum)
Szia Thorwald.
Köszönöm szépen.
Holnap engedik haza a papát,van bennünk némi izgalom.
Nagyon szép napot kívánok:)
Sziasztok:)
Dejó,hogy találtam egy működő topikot ebben a témában.:)
Apukám 65 éves,érszűkületes.A héten,szerdán amputálták egyik lábát,térd alatt.3 hónapja volt ércserén,aztán a múlt szerdán levették két ujját,mégegy ércsere pénteken,és közben megint két ujját vette le az orvos,most szerdán pedig az alsólábszárat távolította el.:(Hétfőn haza akarja adni a kórházból.Ilyenkor nincs valami rehabilitáció,vagy ez még korai?Fogalmunk sincs,hogyan lesz ezután,tudom,sajnos sokan élnek így.:(Nem tudom,az a bátorság,amit mutat,mennyire őszinte,de igyekszünk bátorítani.
A kérdésem az hozzátok,hogy nekünk kell kérni a rehabilitációt,vagy a kórháznak kéne?Mennyi idő után engedik haza a beteget,az a pár nap nem kevés,ami eltelt a műtét,illetve műtétek óta?
lehet,én parázom túl a dolgot?Nagyon féltem őt is,az anyukámat is,az apunak elég nehéz a természete.:(
Kedves tutis,
erről szó sincs! Semmi sem kötelező! Nyilván, aki elégedett mindennel és úgy érzi, mindenről tud, valamint a számára elérhető legjobb eszközzel van ellátva, nem keres fel ilyen "rendezvényeket"! De hátha valaki mégis!
Üdv, műszerész
@DrJustice: Két autó karambolozott egy kanyarban, az egyikük a külső sávból akart megfordulni, a másikuk a belsőben gyorshajtott, későn vették észre egymást és innentől már jött minden magától.
@ear: Így van. :)
Köszönöm a biztató szavakat és a hasznos tanácsokat!
Megdöbbentő, hogy Ti, akik átestetek valamilyen amputáción, ilyen jól viselitek és ilyen pozitiv gondolkozásotok van!
Sziasztok!
"Edinahor"... segíts a barátodnak, de csak abban, amiben tényleg szüksége van segítségre, egyébként hagyd, hogy ő oldja meg a dolgokat, ne érezze azt, hogy "mozgássérült" és nem képes arra, amire a baleset előtt képes volt. Nekem is a családom és a barátok segítettek sokat, de inkább lelkileg kellett a segítség. Szerintem nem kell sérültként kezelni a barátod, mert rá fog jönni, hogy nemsokára majdnem mindent újra meg fog tudni csinálni és az élete lassan majdnem a régi lesz. Persze nem lesz könnyű, de az biztos, hogy sajnálgatni nem kell, mert ilyenkor az a legrosszabb. Ha pedig megkapja a gyakorló lábát, amivel tud már sétálgatni és gyakorolni a járást, akkor valószínű ő is már jobban fel tudja dolgozni azt, ami történt vele. Szóval tarts ki mellette, tartsd benne a lelket, nemsokára jobbra fordulnak a dolgok.
Szia!
Próbálj mindig úgy viselkedni mint előtte mert nekünk ilyenkor nem elég az új helyzettel megbarátkozni,mert ilyenkor minden megfordul velünk, és sajnos az is megfordul bennünk ,hogy a párom most tényleg szeret vagy csak szánalomból van velem.Lehet ,hogy egy párszol meg is fogja kérdezni Tőled amik számodra kemények lesznek de ha érzi,hogy tényleg mellette vagy és nem bizonytalanodsz el megoldjátok és még erősebb lesz a kapcsolatotok.
Sziasztok nagyon sajnálom a barátod énekem is hiányzik az egyik lábam nekem a nejem rengeteget segitet.
Meg örülök hogy ere az oldalra kerültem rengeteget tanultam itt bár ne itt ismertem meg az urakat
továbi jokat
Sziasztok Godzila
Köszönöm a bátorítást!
Mint írtam, térd felett... kb. 20-25 centi maradt.
Egyelőre nagyon furcsa ez a helyzet - mind neki, mind nekem.
Néha zsibbad neki, meg érzi a helyét, meg a "lábát"
Masszírozgatom, az segít.
Kedves edinahor!
Honnantól kellett amputálni a barátod lábát? (Ettől függetlenül teljes biztossággal mondhatom, hogy a barátod ezek után is teljes életet élhet majd. Én műlábbal motorozom, autót vezetek, stb...)
A mostani érzékenység csak a műtét utáni trauma következménye, nemsokára elmúlik majd.
Addig is, Neked és a barátod körül élőknek fontos feladatotok, hogy bátorítsátok, ne azt lássa hogy most mekkora tragédia történt hanem mutasátok meg neki hogy továbbra is teljes ember. Nem szabad sajnálattal nézni rá, mert azzal csak azt fejezitek ki hogy ő bármivel is szegényebb lett, és előbb-utóbb ő is így fog magára gondolni, aminek nem kell ecsetelnem a következményeit. Kezeljétek úgy, mint eddig, hagyjátok, hogy próbálgassa magát az új helyzetében, próbáljon minél több mindent megtenni amit addig tett, hogy ő is rájöjjön hogy ez nem egy "sorscsapás", hanem egy kihívás amivel szembe kell nézni. Ne hagyjátok senkinek, hogy sajnálja, se rokonoknak, se barátoknak, se senkinek. Ez most a legfontosabb, amiben segíthetsz/segíthettek neki. :)
Ha gondoljátok, elküldöm üzenetben az elérhetőségeimet, ott beszélgethetünk gyakrabban is, vagy ha itt laktok a közelben, akár személyesen is találkozhatunk - tapasztalatot cserélhetünk.
dDanee
A combjának kicsit több, mint a fele megmaradt.
Több, mint 6 hete történt.
Sziasztok
A barátom motorbalesetet szenvedett külföldön, és a jobb lábát amputálni kellett.
A csonkja még gyógyul, és idővel műlábat fog kapni.
Amikor megtudtam, mi történt, el sem tudtam képzelni mi lesz, milyen lesz, hogy fog tudni így élni.
Persze, már láttam a csonkját, amikor hazajött az első este megmutatta, hogy ne érjen meglepetésként.
Tegnap ballagáson voltunk, és amikor még otthon öltöztünk, én hajtottam fel és tüztem fel az üres nadrágszárát. Majdnem elsírtam magam... Azt hiszem, én nehezebben fogom ezt feldolgozni.
Ilyen jó időben persze felvesz rövidnadrágot, sőt már itthon felpróbálta a fürdőnadrágjait is. Sajnos a sebhely még érzékeny erre az erős napra, úgyhogy egy testszínű bokaharisnyát húzunk rá.
Egyébként is érzékeny a csonkja hidegre-melegre. Nem tudom, fog-e ez változni?
Miben tudok segíteni neki?
Szia!
Szívesen venném én is a lehetőséget.
A magam nevében tudom csak írni, hogy amikor kellett volna, a felvilágosítás elmaradt. Eszi- nemeszi nem kap mást elv működik.Jó lenne "élőben" látni a különböző lábakat stb.....Igazából nem is tudom, tudjuk, hogy mi közül lehetne választani.
A tájékoztatás teljes hiánya jellemzi az esetek többségét.Jó lenne ha ez egyénre szabottan történne, hisz minden ember más. Mindenki másképp éli /élné/ tovább az életét.
Szia.
Ha már elég mobil leszek, én mindenképp élnék egy ilyen lehetőséggel. Szeretném tudni, hogy milyen lábfejek vannak, menyiben más a járás velük és hogy érdemes e elkezdeni gyűjtögetni rá.
Hello mindenki!
Ha lenne lehetőség kipróbálni egy csomó protézisalkatrészt (lábfejeket, térdeket) akkor élnétek a lehetőséggel? Ingyen, kötelezettség nélkül! Esetleg kedvezményes vásárlási lehetőséggel?
Mi segítene nektek abban, hogy tájékozottabbak legyetek? Hogy jobban tudjatok dönteni? Hogy megtudjátok, mi is való nektek?
Ötleteket várnék! Ezt is minden kötelezettség nélkül, csak úgy barátilag! Akár privát is!
Üdv, műszerész
Sziasztok!
Úgy látom, van most itt néhány dolog, aminek kapcsán elkelne az infó!
A TB támogatott termékekről a sejk.oep.hu oldalon találtok információkat. Nem sok, de csak ez van!
Az, hogy kinek mi jár, az most már egy jó ideje aktivitáshoz van kötve. A TB két aktivitási osztályt hozott létre. Ezeknek meg van a megfelelő szakmai alapja és háttere, de ebbe nem menjünk bele. Legyen egyszerűen aktív és nem aktív kategória! A jellemző az, hogy az aktívba építik be az u.n. szabad térdeket, a többibe a zárasat. Ha valaki jó fizikai és szellemi állapotban van, vagy feltételezhető, hogy abba lesz, akkor aktív! Korra, nemre, alapbetegségre való tekintet nélkül. Tehát egy idős ember is kaphat jobb eszközt.
Amennyiben a működéssel, felépítéssel, beállítással kapcsolatban is vannak kérdések, azt is szívesen kibontom!
Üdv, műszerész