Amputáció (beszélgetős fórum)


❮❮ ... 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 ... ❯❯
1057. hugi87 (válaszként erre: 1055. - Guruljka)
2013. márc. 25. 04:35
Köszi szépen. :)Amúgy ismerek olyanokat,akik nem így álltak a dolgokhoz,és mikor már késő volt,akkor döbbentek rá,hogy már nincs második esély a jóvátételre.
1056. hugi87 (válaszként erre: 1054. - Nyárinéni)
2013. márc. 25. 04:33
Köszönöm,hogy írtál.Hát az biztos,hogy az életben nagyon sok megpróbáltatáson kell keresztül menni,és soha nem szabad feladni.nagyon igaz az a mondatod,hogy anya csak egy van.Én nagyon imádom az anyukámat.Már lassan más fél éve elköltöztem otthonról,mert beköszönt hozzám a nagy szerelem.A gond az,hogy az ország másik végébe.Én Vas megyében laktam,és most Hajdú_Bihar megyében élek.Nagyon messze.Telefonon mindíg beszélünk anyuval,de hát az nem az igazi.Én mindíg is visszahúzódó voltam,és soha nem jártam el otthonról.Csodálkoztam is magamon,hogy erre hogy szántam rá magam.Már lassan 1 éve,hogy nem voltam otthon,de nagyon honvágyam van,sokszor rám tör,és olyankor sírok.Írtam,hogy anyukám gondozta a nagyszüleimet.Sajnos a mamám már rég meghalt,papám pedig tavaly áprilisban,húsvétkor távozott. :( Olyan hírtelen jött az egész,hogy nem tudtam haza menni a temetésre.Sajna nekem olyan rokonaim vannak,pl.keresztanyám és családja,hogy miután meg volt a temetés,sőt még azután,hogy papa elment,már akkor elkezdték,hogy minden az övéké,ami a papáéké volt.Ahol csak tudtak,gyötörték anyut.Amikor telefonon beszéltünk,elmesélte "sírva ",hogy miket csinálnak,meg minden.olyan nagyon mérges lettem,hogy képes lettem volna gyalog is haza indulni.Bántott,hogy mit művelnek anyukámmal.Hogy lehetnek ilyen emberek,hogy csak azt várják,hogy a hozzá tartozójuk meghaljon és azonnal lecsapnak mindenre.Amit most írok,azt nem azért írom,mert kapzsi lennék,meg minden,de ha annyi gerinc lett volna bennük,akkor az örökség nagy részét anyunak adják.Mi egy kis tanyán lakunk,6 km-re a várostólahol a rokonok élnek.Míg éltek nagyszüleimék,addig csak akkor jöttek,ha pénz kellett.Most meg látni szoktam a közösségi oldalakon,hogy "így hiányzik édesapám,meg hogy már nincs szülői ház ahová visszamehetnék.Na ez is felbosszantott nagyon.tudok pletykákat róluk,és még is az ilyen emberek járnak felemelt fejjel az utcán.Én nem is tartom a kapcsolatot velük,anyu sem.Anyu mondta,hogy számára "meghaltak".Nem tudom,hogy ők bírták volna-e azt,amit anyu végig csinált.sokszor,mikor anyu fáradt volt,jött át papa,hogy anyu menjen át segíteni valamit.Ez volt,hogy délelött történt,volt hogy,délután,de volt olyan is,hogy hajnalban.Amikor pedig anyuban összegyült a feszültség,én szóltam véletlenül valamit,akkor meg velem kiabált.De tudtam,hogy nem rám mérges,csak kikészíti,hogy a saját családjáról gondoskodjon,meg még a mamáékat is ellással.Volt,hogy egész nap mamáéknál volt.És fáradtan jött haza,de akkor sem pihent le.Nagyon sokszor fájt a lába,az időt is megérzi,de mégis erőt vett magán és ment,csinálta a dolgát.Fogalmam sincs,hogy lehet ennyi erő benne,pedig láttam már őt nagyon-nagyon elkeseredni,olyankor azt hittem,hogy na kész,ebből semmi jó nem fog kisülni.De erőt vett magán,felált,és nem hagyta magát.Amúgy anyunak a "jó szíve " a gyengéje.Mikor valamiért l van keseredve,olyankor mindíg bíztatom,hogy ne hagyd magad,mondj nemet és kész.Ne engedd,hogy kihasználjanak.Csak az a baj,hogy én is pont ilyen vagyok.Félék,visszahúzódó.A barátom mondta,hogy ne legyek ilyen,hogy legyek erősebb,hiszen már nem vagyok gyerek.(25 éves vagyok).De ezt tudom én is,csak engem is olyan nagyon sok sértegetés,meg rosz dolog ért eddigi életemben,a suliban,meg minden hogy ezek a dolgok megtörtek.Skszor tényleg olyan félénk vagyok,hogy még magam is csodálkozom rajta.Mikor gondolkodom ilyeneken,erőt veszek magamon,hogy ha valak beszól,akkor nem hagyom magam.De mikre odakerül a sor,arra meg még sem merem,mert nem akarom az illetőt megbántani.Így inkább én szenvedek.Pedig,ha megszokott környezetben vagyok,meg ha olyan ember szól be,vagy csinál valamit,na annak megmondom a magamét,de egy idegennek nem merem.Ez nem tudom miért van.sokszor az jut az eszembe,hogy milyen sok bolond ember él a földön.Már mint csak egy élete van mindenkinek,és olyan hülyeségre pazarolják,hogy másokat bántsanak,hogy másokkal foglalkozzanak,tönkre tegyék egymást,meg hasonlók.Pedig minden nap egy kincs,egy ajándék,hogy szép és jó dolgok történjenek velünk.Sokan nem is veszik észre az élet apró örömeit,azokat a csodás dolgokat,amik körül veszik őket.És sajna én is azok közé tartozom,akik ezeket hagyják.Anyukám is,mikor maga alatt volt,ő is ,igaz egy idő után,de kereste azokat a dolgokat,amiket szeret.Pl.imád hímezni,kötni,horgolni,zenét hallgatni.És ezekkel szépen elterelte a figyelmét,és nem gondolt arra,hogy vele most mi is történt.Na de kicsit elkalandoztam a témától.Szóval a lényeg,hogy segítsük,támogassuk azokat az embereket,akiknek szükségük van arra,hogy érezzék ninsenek egyedül.és vannK,kikre bármikor számíthat.Hiszen ezekkel a gesztusokkal,jó cselekedetekkel nem csak annak az embernek teszük szebbé az életét,hanem a sajátunkat is azzal,hogy látjuk,érezzük,hogy valaki örül,hogy vagyunk neki. :)
1055. Guruljka
2013. márc. 24. 21:11

Milyen jó érzés az ilyeneket olvasni!!! :D

Nyárinéni és Hugi87, mindkettőtökre értem.

1054. nyárinéni (válaszként erre: 1053. - Hugi87)
2013. márc. 24. 11:48
Szia hugi87. Csodálatos kislánya vagy anyukádnak. Jo volt olvasni hogy ilyen aranyos és empatikus emberek gyermekek vannak. Ismeretlenül is büszke vagyok rád. Tudod az ember sokmindent akkor tapasztal meg amikor belekerül. Én lassan 40 éve vagyok egészségügyi pályán sokmindent megéltem és tapasztaltam. Sokszor fölkell állni az életben az embernek. Most én is ujra megtapasztaltam amikor elért a betegségem. Anyukád is ezeket tudja hogy mindig erősnek kell lennünk éppen a gyerekeink adják hozzá az erőt. Nekem is van két gyermekem a kisfiam 35 éves Angliában és a kislányom 28 éves biologus ö itt él Szegeden és ami történt velem szinte együtt éltük és éljük meg . A segitsége nélkül nem vagy nehezen ment volna. Ő is csodálatos gyerek. A kisfiam telefonon ad erőt nekem meghát juliusban születik meg a kisfiu unokám. Jobbkor nem is jöhetett volna. Szóval összefoglalva maradj is mindig ilyen mert tudod édesanya csak egy van és addig kell segiteni amig lehet. Mégegyszer örülök és grtulálok.
1053. hugi87
2013. márc. 23. 15:46
Szia Mindenkinek!!! Az én anyukámnak már régen volt az amutációja,de leírom,mert szerintem sokan akik így járnak,példát vehetnének róla.2000-ben volt érszükülete és a jobb lába ujjait sajnos amputálni kellett.Egyedül a kis lába újja volt egészséges.Könyörgött az orvosának,hogy azt ne vágják le neki,de a doki azt mondta,hogy jobb lesz ha levágják,mert ha megmarad és esetleg beleakad valamibe és úgy veszíti el,az sokkal fájdalmasabb lenne.Így hát bele ment,hogy azt is amputálják.Mikor bementem hozzá a korházba,mikor már az ajtóban meglátott,már sírt.Mindíg odabújtam hozzá,vígasztaltam,hogy legyen erős,túl lesz majd ezen is.Nagyon sokáig szégyelte,hogy ez történt vele,azt hitte,hogy már feleslegessé vált,hogy már nem teljes ember.De talpra állt.A gyógycipő segítségével rendesen jár,igaz kicsit mintha sántítína.Eleinte sokan megszólták az utcán,hogy miért nem megy normálisan meg minden.Anyu szülei,mamámék a szomszédban laktak.Anyu látta el őket:Ápolta,gondozta,vásárolt nekik.Mindent megcsinált,ami tőle tellett.Nagyon sokszor olyan fáradt,kimerült volt,fájt a lába,de még sem hagyta el magát,és ehhez hatalmas akaraterő kellett.Nagyon sokszor kiborult,de mindíg olyankor,amikor nem látta senki,mindíg is erős asszony volt.Nagyon büszke vagyok rá,hogy ilyen édesanyám van.Nagyon szeretem. :)
2013. márc. 23. 12:33
Sziasztok Elég régen jelentkeztem már de olyan sikerélményeim vannak nemrégen nagyon elvoltam kenődve a jelentkező problémáim miatt most ugy érzem hogy szépen haladok előre mindig egy kicsit dec.4-én volt jobb térdalatti lábszáramputáciom azota eltelt egy kis idő most ott tartok hogy mankoval gyakorlom a sétálást ideiglenes protkom van elég nehéz megszokni de ugyérzem hogy lassan megy a tlrdkontrakturámmal küzdök még de azis lassan oldódik kedden lesz az első utam lépcsőn gyógytornászom segitségével izgulok is meg várom már. szoval május első felében kapom a végleges lábat remélem addigra a járásom is önállo lesz. Nagyon sok erő és gyakorlás áll a dolgok mögött Ezeket azért osztottam meg veletek mert aki ugymond hasonlo cipőben jár mint én az tudja meg hogy ujra föllehet állni és kell is mindentéren. Nagyon sok erőt és kitartást meg persze egészséget kivánok mindenkinek .Remélem nálunk is jön a tavasz mindentéren.
1051. zsócika
2013. márc. 23. 12:28
Mindenkinek jó hétvégét!
1050. Guruljka
2013. márc. 21. 16:47
Lamináltat.
2013. márc. 21. 16:31

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni, hogy mit javasoltok- a férjem kerekesszékes,és nem tudjuk eldönteni, hogy szőnyegpadlót-vagy lamináltpadlót csináltassunk majd tavasszal. Melyik jobb a kerekesszék miatt?

Szép napot:Ildikó

1048. GODZILA
2013. márc. 21. 09:30

Sziasztok.

csak anyit szeretnék hozá füzni az elötem iroknak nagyon komolyan és öszintén irták énis márt régi forum tag vagyok itt sajnos nekem is sokat számitot mikor elvesztetem a lábaim.

Ha valakinek kérdése van nyugotan irhat privibe.

Továbi szép napot kivánok minden kedves forumozo tagnak.


Sziasztok: Godzila

1047. zsócika (válaszként erre: 1046. - Ear)
2013. márc. 21. 09:22

Én akire gondoltam személyesen ismerem, nem innen. De jó olvasni, hogy van más is aki lehet hogy csak látszat de pozitívan viseli a sorsát.

Mindenkinek minden jót!

1046. ear (válaszként erre: 1043. - Zsócika)
2013. márc. 20. 20:11
Drummerdanee is ilyen! Vagy éppen őrá gondoltál? :)
2013. márc. 20. 16:38
Jajj de Kedvesek vagytok! Köszönöm mindenkinek. Írok mindenkinek privátba is. Csak most bemegyek Anyukámhoz. Köszönöm szépen Mindenkinek. Reményt adtok.
2013. márc. 20. 13:39

Kedves Picisün!Légy erős hisz anyukádnak most nagy szüksége van rád.Tudom mit érzel,a férjem nek májusban lesz 11 éve,hogy vonatbalesetett szenvedet,amit valami csoda folytán tul élt peddig az orvosok sem hittek benne,de a balesete következménye az lett hogy elvesztette mindkét lábát (az egyiket töből kitépte a vonat a másikat a combja tetejétől veszitette el) A kkor sok ismerősünk azt mondta ezt nem éli túl(hogy kerekesszékbe került)hisz 21 éves és egy 12 éve sportolo izgő mozgo fiatal srác volt.De túl juttot rajta,igaz nem volt könnyü,főleg az elején de ma már teljes életet él.Dolgozik,van 2 gyermekünk,és nagyon sokan felnéznek rá.

Kívánok nagyon sok erőt és kitartást neked és anyukádnak.

1043. zsócika (válaszként erre: 1041. - A96cf6dfff)
2013. márc. 20. 13:08
SZia!édesanyádnak nagy szüksége van rád fel a fejjel. Nekem olyan ismim van aki 19 éves elötte az élet és egy autó a járdán gázolta el és veszítette el a fél lábát de számomra is példa mutató ahogy ezt kezeli, van mindenre megoldás csak nem szabad csüggedni. Minden jót neked és szívesen beszélgetek veled privátban is.
1042. Guruljka
2013. márc. 20. 12:33

Picisüni, nagyon sajnálom.


Az a lényeg, hogy el kell fogadni ezt az állapotot, és a lehető legpozitívabban gondolkozni.

Lábak nélkül is lehet örökmozgó az ember!

Anyukád már eddig is leszázalékolt volt, vagy most vagytok benne? Fontosak az anyagiak. Én ebben tudok tanácsokkal segíteni.

2013. márc. 20. 12:20

Sziasztok!

Mindenkinek Szép Napot Kívánok!

Új vagyok Köztetek.A kórházban ajánlották ezt a fórumot. Édesanyám révén kerültem sajnos ide. Cukor betegség miatt amputálták a lábát. Nagyon rossz érzés. Ő aki mindig örökmozgó volt, nem tudom, hogy fogja viselni. Én 32 éves vagyok. Nagyon megviselt, de természetesen előtte mindig erősnek mutatom magam. Nagyon megköszönnék minden tanácsot.

2013. márc. 20. 08:08

Szia GODZILA!

Szép napot Neked is, remélem marad a jó idő.

1039. GODZILA
2013. márc. 20. 08:03
Sziasztok kellemes szép napot kivánok mindenkinek ezen a veröfényes napon.
1038. dab4ea1a83 (válaszként erre: 1037. - Guruljka)
2013. márc. 19. 07:42

Szia Guruljka!

Nagyon szomorú a Te történeted is, főleg az a legrosszabb benne, hogy egyedűl talán mégnehezebb.Nekem két fiam van, ők külföldön találtal munkát, szépen megélnek, de mi csak ketten maradtunk, minden problémával.Én már könnyebben viselem ezt az életkörülményt,átalakítottuk a lakótelepi lakást,vettünk használtan egy elektromos kerekesszéket, mert az állam nem támogatja,mivel a két keze még használható.Férre téve a szomorúságot, kívánom neked, hogy sikeres legyen a fogyásod,a vizsgád is sikerüljön, azt gondolom, hogy amikor az ember nagyon nagy bajban van,akkor kell egy kis kapaszkodó, illetve,hogy találjon magának valami célt, amit ha elér sikerélménye lesz.Nálad ez biztos meglesz,fiatal vagy, és erős.Volt, hogy megkérdezték tőlem, hogy bírom,egyrészt leéltünk egy fél életet jóban-rosszban,másrészt mindig arra gondoltam, hogy könnyebb segíteni egy emberen akit szeretünk, mintha én lennék rászorulva másokra.A takarítással megpróbálom megkeresni a rezsi árát,pedig előszőr nem nagyon tetszett,pénzügyi ügyintézőként napi 60 millíókat utaltam,szerettem a munkámat,de hát belekellett törödnöm, hogy 58 évesen már nem kellek.A takarítást az Anyósom ajánlotta, "Ildi nálad mindig olyan szép rend van" miért nem vállalsz máshol munkát?Ez adta az ötletet, már nem bántam meg.Szeretnek ahova járok /2 család/ és érzem, hogy segítek is nekik, de nekem is jól jön az a kis plusz.

Örültem, hogy találkoztunk!

Sok sikert, és kitartást, ha gondolod:Írjál

Szia: Ildikó

1037. Guruljka (válaszként erre: 1036. - Dab4ea1a83)
2013. márc. 18. 18:10

Törcsi, megértelek!

A férjem állt amputáció előtt, én úgy kerültem ide a portálra.

Sajnos még a műtét előtt meghalt, mert a koszorúérben is szűkület volt nemcsak a lábában és a bélrendszerében.


Én is teljesen egyedül maradtam legnagyobb részt mert a családos lányom Budapesten maradt, míg mi a férjemmel falura költöztünk. Leginkább az akkor még kicsi fiunk kedvéért, de anyagi okokból is. A fiunk is nagy már, kollégista, egyre ritkábban jár haza.

Nálam is megállapították az érszűkületet, nehezen járok, de igyekszem mindent megtenni, hogy javuljon az állapotom. A dohányzásról még ketten szoktunk le a férjemmel. Én pedig felismertem, hogy rémes túlsúlyora tettem szert, ezért azóta fogyok, ami természetesen azt jelenti, hogy mozgok is. Nekem sincs pénzem, ezért (és mert nlehetőség sincsen más) itthon tornázom, és elég sikerrel, azt kell mondjam.

Németül is tudok, szerencsére van egy állandónak mondható fordítási munkám. Enélkül már nagy bajban lennék. Viszont elhatároztam, hogy jelentkezem egy főiskola levelező szakára, egy szakos németre, azaz germanisztikára. Ehhez emelt szintű felvételit kell tennem, azaz május 10-én megyek írásbeli érettségit tenni...


Én szívesen beszélgetnék Veled!

2013. márc. 18. 08:41

Sziasztok, Ildi vagyok, középkorú nő.Most léptem be a Hoxa portálra, még kicsit ügyetlenül keresgélek.Megtaláltam ezt az oldalt,és mivel férjem mindkét lábát amputálták /már 7 éve/ gondoltam bemutatkozom.Az emberektől nagyon féltünk, de mondhatom, szinte semmi rosszat nem mondhatok , segítőkészek.Én a bajban még a munkahelyemet is elveszítettem, pedig már csak 2 év kellett volna a bővös 40 év munkaviszonyhoz.Azt hittem, semmi probléma, majd sikerülni fog, de ezt ellehet felejteni. Mindenhol azt mondták, mit akarok 58 évesen?Anyagilag nem is lenne különösebb probléma, de szeretek emberek közt lenni, már egész nap a férjemnek sem kell segíteni,megőrjit az egésznapos "semmit" tevés.Elkezdtem takarítási munkát vállalni családoknál, de anyagi problémák miatt ketten is lemondták.Hirtelen csak ennyit irok, mert nem tudom érdekel-e valakit?

Szép napot mindenkinek!

1035. GODZILA
2013. márc. 18. 07:48

Sziasztok.

Kellemes szép napot kivánok minden kedves sors társnak és boldog névnapot a sándor nevü ismerösnek legyen továbra is szép napotok.

1034. GODZILA
2013. márc. 13. 16:46

Sziasztok.

Mi ez a nagy csend a forumon nagy a halgatás remélem minenki jól érzi magát.

Kellemes délutánt kivánok minden sors tárnak és fájdalom mentest

sziasztok

1033. Guruljka
2013. márc. 8. 18:36
Én (mint outsider) is köszönöm. A kívánságot kísérő kedvesség -amiről érezni, hogy nem kötelező körök futása- külön is jól esik.
1032. pinea (válaszként erre: 1031. - 0e8e4d4800)
2013. márc. 8. 18:30
Nagyon szívesen. De nem csupán a mai napon, sok más napon is. Csak ma le is írtuk. Nem igaz dev_p?
2013. márc. 8. 15:43

Köszönjük szépen, hogy a mai napon gondoltatok Ránk.

Kedves gesztus Tőletek!


További szép napot.

1030. amacska
2013. márc. 8. 11:24
Köszönjük
1029. 885911a41c (válaszként erre: 1027. - Dev_p)
2013. márc. 8. 10:47
Neked is köszönet érte, jól esik a figyelmesség! Kellemes Napot!
1028. 885911a41c (válaszként erre: 1026. - Pinea)
2013. márc. 8. 10:46
Kedves vagy, Köszönönjük szépen, szerintem nem sértek meg senkit ha többes számban írom.
❮❮ ... 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 ... ❯❯

Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook