Fiatalok! Gyakoroljunk egy kis önkritikát! (beszélgetős fórum)

Ha nem vagy senki,akkor a valakiket hogy tudod szapulni? Te a konkrét 2x-et fikáztad. Oké, akkor nézd meg a médiát, nézz szét az életedben (persze csak ha kimozdulsz), hogy mégis ki mit tesz.

Megcáfoljam? Sokan megtudnák, de oké. 22 vagyok, 2 éve nem élek otthon. Egyetem, meló, párkapcsolat, bulizni nem voltam kb 3 éve. És kit érdekel? Nem hiányzik.

Úgy hogy tessék, megcáfoltam.

Amit a cikk lefest,egy kortünet.Nem húzható rá minden 20+ éves fiatalra,de általánosságban elmondható erről a generációról,hogy fél a felelősségvállalástól,picit még gyerek szeretne maradni,és élvezni az életet.

Van a dolognak egy másik oldala is: mi huszonévesek,látjuk a szüleink generációját,végignéztük azt,hogy hülyére dolgozzák magukat,és mégsem viszik semmire az életben,hitel hitel hátán,munkanélküliség,betegségek. Csoda,hogy nem akarjuk ezt???

Persze a cikk a semmit tevő huszasokról szól, akik anyuci apuc nyakán élnek, de ezért elsősorban a szülő a felelős, bár ez megint nehéz kérdés, mert a szülő alapból szeretne mindent megadni a gyermekének, ez nem bűn... legalábbis szerintem.

Nem csak a nevelés határozza az embert, a személyisége is, szóval lehet hogy megad mindent mégis semmirekellő lesz a gyerek, de lehet az is hogy becsületes ember válik belőle. Ezt soha nem lehet előre látni.

Egy régebbi másabb világból való generációt nemszabad és nem is lehet összehasonlítani a maival.

Mert nem csak a fiatalság változott, hanem a körülmények a világ is.

Én nem gondolom hogy a mai huszasok semmirekellőek lennének, eltolódott a fejlődési szakaszunk is, igaz régen ilyen korban már család volt, munka minden, de kérdem én, most, hogy lehetőség sincsen hogy válasszon az ember?

Mi inkább keressük önmagunkat, a helyünk a világban, és mindenki a legjobbra törekszik. De ettől még nem vagyunk alulmaradt depressziós senkik.

Én úgy értettem a szomorút, hogy egy diplomás jó szakembert manapság alig vesznek fel valahová.. ez régen nem így volt!

Itt ebben a mai világban aki a legjobban nyal azt veszik fel, meg akinek sok kapcsolata van...

Párom szeretett volna egy gyárba rendes munkásnak jelentkezni. ( ilyen közvetítő cég által volt, de ott húzták le ahol csak tudták párom meg nemhülye.)

Dolgozott abban a gyárban, megvoltak vele elégedve, műszakvezető fönök többször dícsérte, mégis kiket vettek fel?

A semmirekellőket, akik aztán egy hét után ki is lettek rúgva...

Nem is értem hogy miért, miért nem azt az embert veszik fel aki normálisan dolgozik?

Meg az a gond, hogy ma már mindenki diplomás, olyan nincs hogy kitanulok egy szakmát és elhelyezkedek benne. Mindenki vezetni, irányítani akar, csak kérdés akkor hogy kit.

Én díjazom, ha valaki diplomával elmegy árufeltöltőnek, mert legalább csinál valamit nem csak várja a sült galambot és nem lesz vele kevesebb.

Én is eladóként dolgoztam főiskola mellett és után, de büszke voltam rá, hogy el tudtam magam tartani.

Sőt van egy tanárom, aki 2 egyetemen, főiskolán tanít, könyvet írt, 3 diplomás, de van 3 gyereke és nem szégyelli, hogy anno elment sírásónak és kukásnak is egyetem mellett, hogy etetni tudja a családját.

Nem az a szégyen ha valaki diplomásan kétkezi munkát végez, hanem az, ha még 30 évesen is a szülőkkel tartatja el magát.

Ezek amiket leírtatok nagyon nehéz dolgok. Főleg a munka a tanulás kérdése.

Megmondom őszintén, szeretnék zenei fősulira menni, de nemtudok. Sok pénzbe kerül, nincsen aki támogasson, ( bár ez nem is kell) szóval nehéz. Ezért szakmát szeretnék tanulni, de elgondolkoztam rajta hogy érdemes?

Egy barátom diplomával a sparba árufeltöltő... mert nem vették fel sehová sem, pedig jó szakember, és letagadtatták vele a diplomáját... de muszáj volt neki, kellett a munkahely.

Ez olyan szomorú..

Nagyon jó a cikk, gratula!!!

Én már kinőttem ebből a korból, de sajnos nap mint nap találkozom ezzel a problémával. Sőt már 12-13 évesen kezdődik. Mindegyik a legtrendibb ruhában, márkákkal teleaggatva, sminkben, frissen vasalt hajjal jár iskolába, fiúznak, isznak buliznak és felnőttnek hiszik magukat anyuci, apuci pénzén, persze hogy nem akarják hogy véget érjen. Felelősség nélkül élni bele a világba csak az élvezeteknek jól hangzik. Félek is, hogy mi lesz így a társadalommal. Igen, nagyrészt a szülő hibája, mert a keresztlányom is ahelyett hogy kipihenné magát 2 órával hamarabb kel, hogy minden reggel kivasalja a haját és sminkeljen mielőtt suliba megy. Én nézegettem a régi középiskolás képeimet, nem voltunk sminkelve, kiöltözve, de boldogok voltunk és nem a márkák határozták meg hová tartozunk, hanem a személyiségünk. Van egy pici fiam, de előre félek, hogy mennyire fogom tudni befolyásolni, hogy ne az legyen majd számára a mérce, hogy milyen ruhában járnak a többiek vagy hogy mennyit bírnak inni.