Segítsetek! Mos már tényleg nem tudom, hogy mikor akar aludni stb.! (beszélgetős fórum)

Az, hogy miben hiszek az egy dolog. A fiam 13 kiló és 86 centi. Nem tartom valószínűnek, hogy alultáplált lenne.

Nem illettem semmilyen jelzővel, és nem vagyok szerelmes a fiamba, csak egyszerűen szeretem.

Nem Ő irányít, hanem én illetve a párom.

Bence nem eszik üveges kaját, én főzök szinte minden nap, és mindent megeszik, nem válogat.

Mint említettem, sajnos nekünk felnőtt fejjel sincsen napirendünk, és az őszintét megvallva, ez most a legkisebb problémánk. Örülünk, hogy lyuk van a fenekünkön és szelel. Tudod, egy keresetből megélni 4 embernek nem egyszerű dolog....

És akkor a napirend csak a jéghegy csúcsa

Egyébként pedig nincsen jogod senkit sem elítélni, mindenki úgy neveli a saját gyermekét, ahogy Ő jónak látja. Ki így, ki úgy...

Elfelejtettem írni, hogy gratulálok az ikrekhez!

Abban pedig nincs igazad, hogy úgy ugrálunk, ahogy Ő fütyül. Nem kap meg mindent, és nem is hisztizik az üzletben. Bárhova nyugodtan elmehetek vele, akár hosszabb utakra is. Imád kirándulni, nincs bezárva a 4 fal közé.

A múlt hónapban pl. a Füvészkertben kirándultunk, voltunk a Városligeti gyermeknapon is. Nem jutott már neki lufi, mégsem hisztizett érte.

Ő így egészséges és így kiegyensúlyozott, ahogy van.

A hozzászólásaimban csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy nem minden gyermek egyforma, más a fejlődésük, és a szülők nevelési stratégiája is más.

Bence 16 hónaposan indult el önállóan, mégsem féltem attól, hogy nem tanul meg járni. A lábát most olyan ügyesen használja, hogy ha nem ér el valamit a padlón a kezével, akkor a lábával veszi fel ha a kiságyban van.

Tudja mondani hogy anya, baba, nem, jaj, mama, mámá (ez utóbbi az étel), megismeri az almát (ama) és még sorolhatnám.

Szóval az autizmus legkisebb jelét sem látom. Az orvosi vizsgálat kötelező lesz, de tudom, meg fogják kérdezni, hogy mit keres itt ez a gyermek?

Egyszerűen csak az van, hogy ha valaki nem a szakkönyvek szerint neveli a gyermekét, a gyermek nem az szerint fejlődik, akkor ott valami baj van.

Az én fiam mindent később csinál, de ezt nem bánom.

Nekünk is megvan a saját nevelési taktikánk, neked is megvan.

Ki így, ki úgy csinálja!

Tudom, most kisebb fajta közfelháborodást keltettem, de azt is tudom, hogy nem egyedi eset.

Az alvás mizériája és a legyen-e napirend vagy sem kérdése mindig is középpontban volt és lesz is, ameddig ilyen szinten bele akarunk avatkozni a dolgokba.

Csak arra az egyre vagyok kíváncsi, hogy vajon anno benneteket is így megpróbáltak beskatulyázni? Mert nálunk ez nem volt divat soha!

Én se aludtam még egy éjszakát se Annával. Szeretünk normálisan pihenni a férjemmel úgyhogy külön szobában is alszunk (mármint Annától külön).

De ez a hagyjuk a gyereket az ágyában sírni és majd elalszik nem jött be. Egyébként nem válaszolni egy síró csecsemő jelzéseire nagy hiba is lehet. Később már azért nem sír, mert rájön nem figyelnek a jelzéseire.

Szia!

Jaj, szegénykém!!! Hát a frászt kaptam volna én is az tuti!! Az én kisfiam is kitartó tud lenni. Képes lenne egész éjszaka ordítani is a kiságyában, ha hagynám. De nem tudnám megtenni vele. A férjem sem.

Bence sohasem aludt velünk egy ágyba, és soha nem kellet ringatni. Ha álmos, magára húzza a takarót és elalszik a kedvenc plüssével.

Ha nincs az ágyban, nem alszik el.

Kivétel ez alól a babakocsi és az autós ülés.

mindkét gyerekem gégehurutba , vagy kruppba szenvedett kicsi korában

az olyan,hogy minden előzmény nélkül befulladtadkéjszaka

mégsem eludtak elem..

nyitva volt az ajtó és hallottam őket, de nem aludtak velem az ágyban

ha nagyon betegek voltak akkor én ültem az ágyuk mellett, amíg el nem aludtak

Had jegyezzem meg a mi példánkat, talán lehet belőle tanulni. Anna most 15 hónapos és 8 hónapos kora óta külön szobában alszik, a kiságyyal se volt gond, mert születése óta ott tölti az éjszakát,de... majdnem nagy árat fizettünk egyszer egy ilyan had sírjon a gyerek majd elalszik dologgal. Anna kitartó kislány 5-10 perc sírás (nem ordítás) után félrenyelt és öklendezni majd hányni kezdett. Másodjára hasonló próbálkozás után úgy felidegelte magát, hogy még orvost is hívtunk, mert újra félrenyelt és nem rendeződött a légzése. Én megfogadtam SOHA TÖBBET! Nem érdekel ki hogy csinálja, lehet egy nyugisabb, tompább csecsemőnél ez beválik...

Ami viszont bevált a ringatás, éneklés, simogatás.

De még mindig nem írtad le, hogy miért veszélyeztetem a gyermekem?

Mit jelent, hogy elkényeztetett? Nálad az mit takar?

aludni mindenképpen!

kicsit játszani a szülői ágyban összebújni..aztán aludni a kiságyba ...de!! mindenáron

ezt használja ki..tudom rossz ezt hallani,de így van..kihasználja az érzéseidet..

aztán majd szenvedni fogsz te is

nem értem..nem értem..segítséget kérsz és

na itt kell a következetesség!!!

vissza a kiságyba!!!

mi is így csináltuk csak mi akkor adtuk neki a tápit és azon, mellettünk elaludt. aztán 10 hónapos korában a tápival befektettük a kiságyba és elaludt :D azóta így van, volt, hogy ki akart jönni, akkor 5 percig feküdtünk az ágyon aztán visszatettem a kiságyba, de erre is csak párszor volt szükség :)

egy próbát megér :)

A en helyzetem ugyanez volt aztan egyszer csak kozoltek hogy ikreim vannak:-)))A parom NEM termeszetgyogyasz:-)))

A babak a 35.heten szulettek a kisfiam NAGYON beteg volt..

De megsem hagyom hogy azt csinaljon amit o akar..Szerintem -es remelem igazam van-nem beteg a kisfiad..Csak egy (bocsanat) elkenyeztetett kiskolok aki tudja hogy a szulei ugy ugralnak ahogyan O futyul..

Kiforgattad a szavaimat. Nem azt mondta, hogy normális, hanem azt, hogy nem lehet két gyereket egyformán nevelni. Ki így neveli, ki úgy.

Miért is veszélyeztetem? Te megeteted, ha nem éhes? És utána jönnek a rossz evő és válogatós gyerekek.

Egyébként Fejér megyében lakunk.

Anno engem se skatulyáztak be, nem tartottak szigorú napirendet, mégis itt vagyok, egészséges vagyok és nem lett semmi bajom. Szépen tanultam, elvégeztem jó pár iskolát.