Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Társfüggés? fórum

Társfüggés? (beszélgetős fórum)


2012. febr. 19. 01:21

az az ember, aki már felteszi magának a kérdést, hogy társfüggő-e, már megtette az első lépést a gyógyulása felé :-)


Én társfüggő vagyok, ún. gyógyuló társfüggő.

Mi lehet az ok?

Ezermillió féle oka lehet.

Leginkább az, hogy a család, amiből jövök, társfüggő viselkedésmódokat mutat.

De hiába tudom az okot, azért nem túl könnyű megváltoztatni a dolgot :-)

Hosszas munka, de tök jó!


(Én legalábbis nagyon élvezem)


A társfüggés kialakulhat olyan családokban is (és ki is alakul), ahol valamelyik családtag megbetegszik valamilyen szerfogyasztástól (alkohol, valamilyen drog, vagy tudatmódosító gyógyszerek, nyugtatót, vagy akármi más).


Van olyan is, hogy szerfogyasztó valameltítjyik szülő, és a gyerekek, hiába nem fogyasztanak szert, öntudatlanul elsajátítják a társfüggő viselkedésmódokat...


Nálunk nem volt a szülőknél szer, de a nagyszülőknél volt... Szüleim tipikus társfüggők, én is az vagyok :-)

Emellett nagyon aranyos emberek, nagyon szeretjük egymást.

A társfüggés nem bűn, nem hiba, hanem egy adottság (esetleg betegség), amiből ki lehet mászni :-)

19. b65a8eb9d1 (válaszként erre: 18. - Sunshine24)
2011. jún. 9. 19:34
Köszönöm, próbálok rájönni hogy mi az oka, egyenlőre még nem jöttem rá a válaszra.
18. sunshine24 (válaszként erre: 15. - B65a8eb9d1)
2011. jún. 9. 13:48
Pedig meg kéne tanulnod annak lenni. Az élet kiszámíthatatlan, manapság jobb, ha az ember egyedül is meg tud állni a lábán mind anyagi, mind lelki értelemben. Azon kellene elgondolkoznod, hogy mi az oka a társfüggőségednek, miért nem tudod egyedül is élvezni az élet örömeit. Rengeteg szép dolog van ezen a világon, amiket egyedül is felfedezhetsz. Próbáld ezeket keresni, és ne azon keseregni, hogy milyen rossz neked, hogy nincs senkid.
2011. jún. 9. 10:34

Ha szerencsés az illető legyen az nő, vagy férfi, akkor megtalálhatja a megfelelő partnert magának és együtt élhetnek boldogan ez két ember kell és jó hozzáállás. Ez az egyik varáció a másik pedig kifoghat egy lehetetlen embert, akivel csak a sok gond van és probléma és alkalmatlan a társkapcsolatra az ilyenektől óvjon meg mindenkit a jó isten. Azt mondom nem árt az óvatosság.

Szívélyes üdvözlettel: Ágnes

16. b65a8eb9d1 (válaszként erre: 14. - Sunshine24)
2011. jún. 9. 10:30
De nem fogok a Tiszába ugrani, se sehova máshova :)
15. b65a8eb9d1 (válaszként erre: 14. - Sunshine24)
2011. jún. 9. 10:29
Nincs párom sajnos és pont ez a baj, hogy így egyedül nem vagyok boldog :/
14. sunshine24 (válaszként erre: 11. - B65a8eb9d1)
2011. jún. 9. 10:17
Nekem is van párom, tisztában vagyok vele. De ha nem lenne, sem gubóznék be, vagy ugranék a Tiszába. Meg kell tanulni egyedül is élni, mert az élet kiszámíthatatlan. Próbálj meg kicsit függetlenedni, önállóan is élni, programokat szervezni, kicsit elszakadni a párodtól. Meglátod még jót is fog tenni.
13. b65a8eb9d1 (válaszként erre: 12. - Túl_a_szivárványon)
2011. jún. 9. 09:33
Tudom hogy igazatok van, nem mástól kell várni hogy boldoggá tegyen, én világéletemben így gondolkodtam :/
12. Túl_a_szivárványon (válaszként erre: 9. - B65a8eb9d1)
2011. jún. 9. 08:55
Szia! Szerintem először is legyél magaddal/magadban is boldog, találd meg a módját! Ha mindig másoktól teszed függővé a saját boldogságod, akkor neked meszeltek...
11. b65a8eb9d1 (válaszként erre: 10. - Sunshine24)
2011. jún. 9. 08:49

Nem akarok meghalni nyugi:D

"Az életnek akkor van értelme, ha van kivel megosztani az érzéseinket."

Teljesen más az a fajta szeretet mint amit egy párkapcsolatban átélünk, mint amit a családtól és a barátoktól kapunk.

10. sunshine24 (válaszként erre: 9. - B65a8eb9d1)
2011. jún. 8. 22:08
Jesszus, azért ez nagyon durva. Ha nincs melletted senki nincs miért élned? Család, barátok, hobbi? Ezek neked nem jelentenek semmit, csak az a lényeg, hogy pasi legyen melletted?
9. b65a8eb9d1 (válaszként erre: 1. - Kétség85)
2011. jún. 8. 17:13
Szia! Én is ilyen vagyok, társfüggő, boldogtalan vagyok mindig és szenvedek, ha nincs éppen barátom. Márpedig nem volt sok az életemben. Mindig akkor voltam a legboldogabb amikor volt pasim. Most nincs egyébként, úgyhogy nagyon rosszul érzem magam :/ Tudom hogy nem jól gondolkodom, mert a boldogságunkat nem szabad mástól függővé tenni, de magamban meg nem látok semmi boldogságot. Úgymond nincs kiért miért élnem :/
8. kisj (válaszként erre: 4. - Kétség85)
2011. jún. 8. 13:06

Akkor nálad egy pasi kényelmi-, és praktikum funkciókat lát el:D

Ez nem társfüggés.

Ennyi erővel egy barátnőddel, vagy akárkivel is összeköktözhetnél.

7. sunshine24 (válaszként erre: 4. - Kétség85)
2011. jún. 8. 12:45
Akkor lakj másokkal közösen albiban. Biztos van olyan ismerősöd, aki nem él párkapcsolatban. Én a magam részéről inkább laknék anyukámmal egy szobában, mint egy olyan férfival, akit sem testem, sem lelkem nem kíván. Ennyire ne tedd tönkre magad. Fiatal vagy, majd találsz mást.
6. szemmelver (válaszként erre: 1. - Kétség85)
2011. jún. 8. 12:05

én 10 évig éltem pasi nélkül és nagyon jó volt:)

most együtt élek, ez is nagyon jó

5. tikki87 (válaszként erre: 4. - Kétség85)
2011. jún. 8. 12:03
Ezt mondjuk tökéletesen megértem... De esetleg lakótársakkal közösen lakást bérelni? Nem a legjobb, de szerintem azért mégis jobb lehet néhány szimpi lánnyal együtt lakni, mint valakivel, akivel rossz a kapcsolatod. Csak persze nagyon meg kell válogatni, hogy az ember kivel költözik össze.
2011. jún. 8. 10:36
Nálam az a fő probléma, hogy tudom, hogy rossz ez a kapcsolat,de nem merek kilépni belőle, mert egy albérletben nem tudnám fenntartani magam, anyukámhoz haza költözhetnék,de anyukámmal kellene egy szobában lenni és nem akarom feladni az önállóságom
2011. jún. 8. 10:22
Találd fel magad, légy vidám, kiegyensúlyozott, ne az legyen a homlokodra írva, hogy társra vadászom, s hamar találsz pasit is!
2. tikki87 (válaszként erre: 1. - Kétség85)
2011. jún. 8. 10:22

Alapjáraton annyit tudnék mondani, hogy az elhatározás a legfontosabb, de persze nem tudom, hogy nálad ez mennyire súlyos gond.

Önállósodni kell, meg lefoglalni magad mással, mert szerintem nem állapot, hogy valaki egymagában értéktelennek, vagy gyámoltalannak érzi magát. Erősítsd meg a baráti kapcsolataidat, szervezz programokat, kezdj sportolni, találj valami hobbit magadnak, vagy csak valamit, amit eddig elhanyagoltál, de kicsit mindig piszkált a lelkiismeret miatta, hogy ebből többet is ki lehetne hozni.

Illetve próbáld meg azt megértetni magaddal, hogy te egy önálló, egyedül is életképes személy vagy.

Gondolom neked sem jó így, hiszen egy olyan kapcsolat semmiképp sem lehet jó, ami csak azért jön létre, hogy legyen az ember valakivel, és itt a hangsúly a VALAKIN van, nem az adott személy a lényeg.

2011. jún. 8. 10:10
Úgy érzem, hogy társfüggő vagyok. Ha nincs mellettem férfi nem érzem jól magam. Mit tudnék ellene tenni?

Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook