Szerintetek mikor fizetik a nyugdijat? (tudásbázis kérdés)

Igen, igazad van. Ez lenne a jó stratégia, de ennél sokkal rafináltabbak. Pl. Ahogy odakerül az ügyintézőhöz egy ügy, ami mögött egy ember van, aki ledolgozta a magáét, meg egy család van..., stb, kötelesek megadni egy tel. számot ami közvetlen elérhetőséget jelent. Minden ügyintézőnek külön városi vonala van az asztalán. Ezt az én Nórikám nem adta meg. Nem tudod elképzelni, hogy mennyi pénzembe került, mire a mobilomról valahogy kikönyörögtem valamelyik, a Fiumei úton dolgozó embertől, hogy megkeresse azt a szobát, ahol Nórika dolgozik. Ekkor kaptam 6(!) db tel. számot, elkezdtem hívni, de 4 napig nem vették fel..., az 5. napon az egyik felvette és kioktatott, hogy ez nem a Sikné Czank Nóra vonala. Hidd el, igen udvarias voltam, de ekkor már kicsit megemeltem a hangom. Aztán miután beszéltem vele, mert azt nem merték megtenni, hogy nem adják, rákérdeztem, hogy van-e közvetlen vonala és akkor jót röhögött és megadta az általam már ismert 6 szám közül az egyiket! Szóval igen leleményesek ám!

De nem is ezen lepődik meg az ember, mert valahogy ehhez már hozzá szoktunk, hogy így mennek a dolgok. Az sokkal nehezebben feldolgozható, hogy a saját munkahelyed, ahol 24 évet dolgoztál károkozás nélkül, problémák nélkül, (könyvtáros vagyok), onnan így kell eljönni. Az eljövetel az én döntésem volt, nem erre célzok, hanem arra, hogy az utolsó hónapok már úgy teltek, hogy hányinger elleni gyógyszert, meg dupla adag nyugtatót vettünk be reggelente, hogy valahogy kibírjuk az ott eltöltött időt. Mindez annál fájdalmasabb volt, mert jó lett volna még tovább dolgozni, nagyon szerettük a munkánkat... Amúgy is nehéz megélni ezt az állapotot, valaminek nagyon vége lett...

Na de elég a lelkizésből!

Szeretem a Hoxát nagyon! Aranyosak a tőlem sokkal fiatalabb Hoxa tagok az összes problémájukkal, a kismamák félelmeikkel és izgalmaikkal, hogy milyen anyukák lesznek..., a tanácstalanságuk..., nagyon aranyosak, igazán! Ezen mi már túl vagyunk! Ők is megállják majd a helyüket és olyan jó, hogy itt mindenki segít, ha valami problémával áll elő egy Hoxa tag... Manapság már annyira ritka az ilyen emberi magatartás, ilyen hozzáállás a másik emberhez, pláne ha személyesen nem is ismerjük egymás! Nekem nagyon jól esett a mai segítség amit Tőletek kaptam, sok erőt adott, hogy előkaptam a telefonomat és INTÉZKRDTEM!!!!

Na majd elválik, mennyire volt hatásos?!

...nos, mára már túl vagyok a "csipkedésen"! Ez nagyon jó kifejezés a történtekre. Igazatok, van, tényleg nem szólnak semmiről... De az igazi tortúra, a legtöbb bosszúság a munkahelyemen kezdődött. Eleve a hozzáállásuk felháborító! Semmiről nem tudnak, semmit nem találnak és rángatják a vállukat. Az ONYF olyan okmányokat kér, amiket mi nem tudunk prezentálni, mert ezek a munkáltató nyilvántartásába vannak, ill. az Államkincstárban. Kivétel a gyerekeink szül. anyakönyvi kivonata, azt én be tudtam adni. Eleve úgy bántak velünk, mint valami szemét árulóval, hogy élünk ezzel a lehetőséggel, ha tehetjük. A választás az volt. hogy: vagy elbocsátanak, vagy elmegyünk nyugd.-ba. Mi a kevésbé rosszat választottuk, de álmomban se hittem volna, hogy ez mivel jár! Ma kiderült, hogy a kis hölgy elment nyaralni és nem adta át senkinek az én ügyemet. Beszéltem egy pasival a jogi osztályról..., na ő odaszólt aztán összekapcsolt a kis hölggyel. Eléggé meg volt szeppenve és elismerte, hogy én már valóban nagyon régóta várok...

De! Miután a munkáltatóm hibájából hiányzik két év jövedelmének igazolása, a végleges összeget majd csak azután tudják megállapítani, miután ezt kiadja nekik az Államkincstár. A mai napon intézkedik és utal előleget... Most itt tartunk. Azért érdekes, mert a kolléganőmnek ugyancsak hiányzó adatok ellenére már májusban utaltak előleget...

Valami nagyon fontos azoknak, akik előtte állnak még az ügyintézésnek! Ne dőljetek be a munkáltatónak, mindent megígérnek..., nekünk is megígérték a végkielégítést. Majd ők felmondanak és utána intézhetjük a nyugdíjat, nekik ahhoz már semmi közük. Aztán magukba zuhantak, értekeztek napestig és kitalálták, hogy csoportos leépítés lesz és akkor senki nem kap végkielégítést. Na, ekkor lett elég, ekkor mondtunk fel! (Természetesen: nem volt csoportos leépítés!)

Mindezek ellenére úgy bántak velünk, mint valami bűnözővel, pedig mondhattak volna egy köszönöm-öt is, hogy elmentünk és nem kellett fiatalabb embereket elküldeniük. Mindegy. Lassan csak vége lesz ennek a rémálomnak, aztán lesz nyugdíjunk dec. 31-ig. Utána bármi lehet, ahogy hallom... Jobb nem gondolni rá, mert infarktus közeli állapotok jönnek!

Most várom az utalást. Én várok, de a csekkek nem tudnak várni, úgyhogy jött a kölcsön kérés..., na hát ez nem kellemes, de túl leszek rajta!

Köszönöm a biztató szavakat, a jó tanácsokat!

Mindenkinek kötél idegeket kívánok akik belevágnak ebbe az ügyintézésbe! Sok jóra, jóindulatra, segítőkészségre ne számítsatok!

Szorítok mindenkinek!

Májusra már a nyugdíj is járt volna, nem előleg. Járj a nyakukra, és ne hagyd magad lerázni! Ha az ügyintéző "nem tud" válaszolni, mondd, hogy akkor kéred a főnököt. Ilyen nincs, hoyg nem tud, szerintem lusta keresgetni az adatokat, és azt gondolja, várd ki a sorod. Ha ezek után nem noszogatod őket, soha nem kapsz nyugdíjat!

Egyébként akkor sem szólnak, ha valami adatod vagy igazolásod hiányzik, én legalábbis így jártam. Vártam, vártam, aztán rákérdeztem, és az volt a válasz, hogy hiányzik egy igazolásom, azért áll az ügy. :( Hát én beindítottam!!!

Egyébként pénteken a számlán kell lenni a pénznek, de holnap azért csipkedd meg őket!

...hát ez jó kérdés! De jó, hogy feltetted, megelőztél! Úgy tudom, hogy minden hónap 10-ig kell fizetniük, ha már folyamatban van a dolog. De nekem is lenne egy kérdésem, kérlek benneteket, ha tud segíteni valaki, válaszoljon SOS! Máj. 1-től vagyok/lennék nyugdíjas. Már minden létező okmányt amit kértem, beadtam. Májusra jár nyugdíjelőleg, amíg a végleges összeget kiszámolják. Ketten, egy napon jöttünk el a kolléganőmmel. Ő már máj 20-án kapott egy összeget, neki akkor még sok hiányzó papírja nem volt bent az ONYF-ben. Én azóta egy fillért se kaptam, ami azért kellemetlen, mert a számlákat be kéne fizetni és talán még egy rövid ideig élni is kéne?! Az ügyintézőmet egyszerűen nem lehet elérni, nem adott meg saját hivatali tel. számot. Nagy nehezen kinyomoztam a szobát ahol ül és az ottani tel. számokat megadta valaki az épületből.

Szerintetek innentől hogyan tovább? Személyesen nem tudok semmit csinálni mert az ablaknál ülő ügyintéző végképp nem tud semmit szólni a dologhoz, egyszerűen elhajt. Ja! A nyugdíjat mindig a tárgyhónapra fizetik, tehát most már júniusra is kéne fizetniük valamit... Mellesleg: mi se pofás, se pofátlan végkielégítést nem kaptunk, tehát nincs miből átvészelni ezt az időszakot! Arról nem is beszélve, hogy mindezt mobilról intézni ebben a helyzetben... Azt hiszem nem kell tovább ragozom... Köszi a választ, ha érkezik valakitől!