Férfiak mennyire könnyen fogadják el más gyermekét? (beszélgetős fórum)
OK, tegyük föl, hogy nincs tapasztalatom. Ettől hamis lesz, amit írok?
Ahelyett, hogy a koromat kritizálod (ez elég gyakori, amikor nincs velem szemben korrekt érv), kritizáld azt, amit írok, és akkor a topik normálisan tud működni.
Figyelj, tegyük fel, hogy összetalákozik két középkorú, ellenkező nemű ember. Van már család, serdülőkor feletti gyermekek. Már megérték és túl vannak a fészekrakáson. Ha együtt képzelik el az életüket, akkor a másik, már nem gyerek "utódaikat" szükséges elfogadniuk. Kötve hiszem, hogy itt öszönökből állna a dolog, hiszen mind a ketten túlestek már a beléjük "kódolt" üzenetek "teljesítésén".
Lehet egyszerűen csak szeretni egymást, vágyni a másikra. Nem ösztönből, hanem őszinte emberi érzések, ragaszkodás, tisztelet okaként.
Van egy ismerősöm,tavaly vált el másodszor.Az első házasságából való lánya, a második férjével maradt,pedig azóta már Ő is kapcsolatban él.
Talán ez elárul valamit,ha az anyját képes volt elhagyni miatta.
"Azt sem értem, hogy miért kell állandóan a >>tudásod<< fitogtatnod"
Mi abban a fitogtatás, hogy leírom, mit gondolok? Vagy hogy a tudomány mai állása szerint mi a magyarázat a fölvetett jelenségekre?
"Ha arra hallgatnánk, nem mérgeznénk tudatosan magunkat!"
Az evolúció során kialakult, a túlélés szempontjából optimális magatartás nem szükségszerűen optimális a mai környezetben is. Egyébként ha nem "mérgeznénk magunkat" (gondolom, itt az élelmiszer-adalékanyagokra, a növényvédő szerekre, a környezetszennyezésre gondolsz), valószínűleg nem 6 milliárdan lennnk, hanem jóval kevesebben.
"Vannak dolgok, amik nincsenek belénk kódolva,csak a saját döntéseink."
A saját döntéseinkbn a génjeink és az addig megélt életünk meghatározó.
"Jó lenne, ha nem csak az orvostanhallgató agyával tudnál gondolkodni"
Az orvosbiológiának ehhez semmi köze.
"Nem minden férfinak a >>génállomány továbbadása<< a célja"
Kivételek mindig akadnak, sőt talán evolúciós szerepük is lehet. De alapvetően igaz, hogy a gének továbbadása a cél. Ha nem így volna, most valószínűleg nem volna ember.
"egy bizonyos kor felett meg már biztos nem!"
Ilyen korra az emberek már általában továbbadták a génjeiket.
A nők sokkal nehezebben fogadják az a párjuk múltját,gyerekeit.Olvasgass csak itt is....
A férfiaknak ez talán kicsit könnyebben megy,persze ez sok mindentől függ.A gyerektől is,a körülményektől is,hogy mennyire sikerül közel kerülniük egymáshoz,mennyire van joga a férfinak ahhoz,hogy nevelhesse terelgethesse a saját belátása szerint is.Garancia sajnos nincs semmire.
Mondjuk én nem tudnék olyan férfival együtt élni,aki csak elviseli a gyerekemet.Ez hosszú távon sok problémát okoz.Én szakítottam meg ezért kapcsolatomat a válásom után,mert úgy gondoltam egy anyának mindig a gyereke az első és legfontosabb.
"A férfi, ha igazán szeretné a nőt, elfogadja a gyerekét/gyerekeit, hisz tudja hogy csak így van esélye elnyerni a szívét a hölgynek."
Csakhogy nem a hölgy szívének elnyerése a végső cél, hanem a saját génállomány továbbadása. Ehhez persze általában szükség van a nőre is, aki az utódot gondozza.
Az én gyerekeim is így vannak ,szinte 2-3 hét után apázták és ő is úgy szereti őket mint az "igazi" gyerekeit mert azóta már 4 gyerkőc van:-)
A gyerekek is imádják egymást.Az én volt férjem se törődik velük,így az apa az a párom.
Csak félek ahogy nőnek és nagyobb lesz a szájuk nehogy egy veszekedésnél odavágják,hogy "mit beszélsz,nem vagy az apám",vagy hasonlókat!
De én se árultam zsákbamacskát tudta hogy 2 utánfutót is kap velem:-)
További ajánlott fórumok:
- Nevel valaki halmozottan sérült gyermeket?
- Pajzsmirigy alulműködéssel lehet-e gyermeket vállalni?
- A világ változott vagy a szülők nevelnek "lazán" gyermeket?!!
- SpermaJOGOK, avagy a férfiak is dönthessenek, akarnak e gyermeket!
- Hány éves korig lehet gyermeket vállalni?
- Ha megtehetnétek, ti fogadnátok örökbe gyermeket?