Mágia kontra csoda (beszélgetős fórum)
Jé,tényleg, pl.a pénzközpontúság és a színesfém mánia tényleg nem haszontalan:).Ezeket feltétlen fontos volt felszínre hozni:).
Lehet én vagyok a hülye,de el tudok képzelni egy olyan világot,ahol az emberek békében élnek egymás mellett és nem irtják egymást és a környezetüket módszeresen,tudatosan vagy épp nem tudatosan.
Az emberi világ minden korban arra volt kihegyezve hogy a képességeit felszínre hozza. Pláne ha azok nem haszontalanok.
A hasznos tudás soha nem merül feledésbe, hanem fejlődik, bővül.
"Hit összeköt, míg a vallás megoszt."-ezt szépen megfogalmaztad,nagyon egyetértek:)!
A vallást a papok csinálják,a hit viszont belülről jön.
Szerintem ez egy képesség,ami majdnem minden emberben benne van,csak a mai világ nem arra van kihegyezve,hogy ezeket a képességeket felszínre hozzuk,erősítsük,így feledésbe merülnek.Az emberi elme és az akarat nagyon sok mindenre képes:).
Az meg hogy az egyház nyarvíkol miatta kit érdekel?Nyarvíkol a fogamzásgátlás,meg a születésszabályozás miatt is,de a sok éhes,árva,nemibeteg gyerköcről meg nem akarnak tudomást venni...Én konkrétan lexarom mit mond a pápa,meg az egyház,csak az a gusztustalan,hogy Isten neve mögé bújnak.
Jól ismerem a tárgyak mozgatásának vélt jelenségét.
A jelenség neve pszichokinézis, a kifejezést Henry Holt kreálta 1914-ben, és barátja, J. B. Rhine parapszichológus nyomán került be jobban a köztudatba. A pszichokinézissel kapcsolatos beszámolók a tárgyak mentális erőkkel való mozgatása mellett leggyakrabban azok lebegtetéséről szólnak. A számtalan közszájon forgó anekdota és történet mellett a jelenség létezésének máig nincs tudományos bizonyítéka. Anekdotát gyártani azonban igen könnyen lehet.
Az ufojelenségek olyankor a leggyakoribbak, amikor olyan témájú film megy a TV-ben.
Annyi igaz, hogy a hiba az emberek fejében keresendő. Hallucinálnak, hazudnak, tévednek, eltúloznak. Az emberek már csak ilyenek.
Egy jelenségre nem magyarázat kell első körben, hanem bizonyíték. Miért kéne eltitkolni?
Ez gyenge kifogás, mint az összesküvéselméletek általában.
Ezek csupán legendák.
A tárgyak "mentális erővel" való mozgatásának mai napig nincs tudományos bizonyítéka.
Mert konkurencia.
Két hülyeség között nehéz igazságot tenni.
Ez alapból 100% hamis.
Látom megérkezett teljes "harci diszben " az ellen oldal.
Igazából miért számít, hogy mit mond a kereszténység? Az erkölcsi értékrendje inkább emberi mint isteni. Ha valamelyik vallás nagyon szerette volna irányítani és kordában tartani a híveit akkor az a keresztény katolikus vallás. Csak a megfélemlítés eszköze volt az ördög, igazából a hatalom kézben tartása állt a háttérben. A mágia nem az ember lelkére veszélyes, hanem rájuk nézve volt az.
De úgy alapból, jó tisztában lenni azzal, hogy a Hit összeköt, míg a vallás megoszt. A mágia épp olyan természetes és isteni, mint mi magunk és minden körülöttünk.
Az Isteni csoda, mindig élő emberen keresztűl nyilvánul meg, nincs szüksége tárgyi közvetítőre--egy másik ember felé.
A mágia mindig tárgyon keresztűl indit, écsak később kapcsolja be az embert.
Még nem olvastam el az írásodat, de el fogom-de nem akarok kapkodni..
A legnagyobb különbséget a mágia és a csoda végrehajtása között abban látom, hogy mi van a gyakorló személy szívében. A mágia, akár fekete, akár fehér, a gyakorló akaraterejének az összpontosításából fakad, míg a csoda egyenesen Isten szívébôl jön.
A gyakorló nem fogja bejelenteni, hogy „Ezt és ezt fogom végrehajtani". A csoda csak úgy magától megtörténik.
Ugyanakkor úgy tûnhet, hogy a személyes akarat és az Isteni akarat között létezik átjárhatóság. Példának okáért, Isten megnyilatkozhat, hogy a gyakorlók imádkozzanak a világbékéért. Ennek megfelelôen a tanulók az akaraterejüket a világbékéért való imára irányítják, felhasználva mágiában szerzett tudásukat. De ebben az esetben ez nem mágia, hanem csoda, mert a forrás maga Isten.
Az embernek foglalkoznia kell a mágiával, mert ez elvezet a magasabb tudatossághoz. De a mágiában tett utazásunk során át kell váltanunk a „polarizált tudatosságról" az „egység tudatosságra", különben súlyos problémákkal kell hogy szembesüljünk.
Ez nagyjából olyan, mint a kisbaba, aki túl korán kezd el járni. Ha várnak kb. 1 éves korukig, addigra a csúszás-mászásnak köszönhetôen az agyféltekék kiegyensúlyozódnak. Azonban ha túl korán kezdenek el járni, akkor néha az történik, hogy kiegyensúlyozatlanság lép fel a test jobb és bal oldala között. A négykézlábon közlekedés segít kifejleszteni ezt az egyensúlyt, a járás viszont feltételezi, hogy ez a képesség már adott.
Persze, ha a baba úgy dönt, hogy idejekorán feláll és elkezd járni, az még nem a világ vége. A baba rátalálhat az egyensúlyára más módokon is, a felnôtté válás folyamatában.
Ugyanígy, végül minden mágus rátalál az igazságra és átalakul. Ez nem a jó és a rossz harcáról szól, hanem a spirituális felnôtté válásról.
Túl a mágián
Mi történik akkor, amikor a tanuló biztonsággal túljut az egó határán, ugyanakkor a mágia határán is?
Egy ön-felismerésen átesett mágus megvilágosodott lénnyé fog átalakulni, olyan lénnyé, aki összeolvad Istennel, amikor Isten az ô szemein keresztül szemléli a világot. Onnantól a mágia már csoda, mert Isten az, aki véghezviszi.
Fekete és fehér mágia
Egyszerû. Amikor a tanuló a mágiában szerez jártasságot úgy, hogy megmarad az egója, akkor belôle mágus/varázsló válik, fekete vagy fehér mágiával foglalkozó varázsló. Tulajdonképpen mindkét erô ugyanazon skálán található minôségek. Varázslónk a fekete és a fehér között bárhol elhelyezkedhet. Az az általános, amikor mindkét jellemzôvel bír bizonyos fokig. Attól függôen, hogy milyen nevelési vagy vallási mintákat hoz magával a gyakorló, azt fogja tükrözni varázslói tevékenysége. Vagy szeretetteljes lesz vagy nem.
De bármelyik utat is járja - fekete vagy fehér -, ha a mágusra még mindig hatással van a saját egója, akkor mind magára mind környezetére veszélyes lesz, mert a „mágiáját" a személyes egó irányítja és nem látja meg a magasabb rendû jóságot.