Tökéletesség kora?! (beszélgetős fórum)

Én tökéletes vagyok! Csak senki nem veszi észre :)

Ja amúgy szerintem is nagyon úgy van, hogy egy nő tegyen meg mindent, a pasi meg elég hogy pasi oszt jól van :)

Hát ez elég lelombozóan hangzik!

De honnan veszed hogy egy pasinak nem kell semmit tennie? Személyes tapasztalat? Ezt nők tollából már annyi helyen olvastam!

Ez a csodálatos rendszer :) Aki belép, annak azonosulnia is kell.Az ,,..oly korban éltem én..." aktualitása.

Hiába vesznek fel pld., ha nem egy a nézet,az eszme, a módi velük,akkor simán mondják, hogy szia.Nincs garancia semmire.Hacsaknem azonosulsz a ,,felsőbbrendűség" érzésével is.

Vagyis nem a társadalom egésze termeli ezt ki évezredek óta, s súlyosbítja, hanem a felső réteg.A lélek,család .....hmm, ide nem való.

Tökéletesség?

... ha minden tökéletlenség tudatában ( ! ) tökéletesnek érzem magam:))

Nem kötelező beállni a többiek mögé a sorba:)

A tökéletességet sose oszd nemekre, inkább ember szemszögből nézd:) Valamikor régen olvastam a Láma könyvét - sajna, ellopták, talán jól járt :) - abban azt írta, az a tökéletes, aki ismeri önmagában a jót, a rosszat, s képes tenni a helytelen ellen ill. hasznosítani a jót.Filozófikusan,helyest és helytelent.

Ha bent úgy érzed, ez nem szimpi neked - mert ezt tapasztaltad, láttad, látod -, akkor teremts magadnak olyan helyzetet, hogy számodra jó legyen kint és bent.Mert megteheted:)Aki gyorsan él, aki sokat vagy mindent akar egyszerre, az nem ér rá létezni:)Nagyjából:)

Miért kell egy nőnek tökéletesnek lennie?

Miért nem kell ezért egy férfinek semmit sem tennie?

Ez itt a kérdés.

Én például 28 évesen lusta vagyok, és motiválatlan.Párkapcsolatot sem akarok. Nem tudom hogy ez mi, de én már a ló másik oldalára kerültem:(

Kedves Fille!

Csatlakozom az elottem szolohoz.

22 evesen csalad?! Mi utott beled, hajt a torok? Mi a fenenek, hogy aztan 30 evesen rajojj(etek), hogy meg nem "elt" egyikotok sem, es csapot-papot otthagyva, 2 gyerekkel valas stb. belevessetek magatokat az "eletbe"? Mert az ilyen korai hazassagoknak gyakran ez a vege :(

Tudom, hogy megterhelo, amit csinalsz, de nem lehetetlen. Raadasul meg fiatal vagy; huszonevesen az ember lenyegesen terhelhetobb, mint 30 felett (sajat tapasztalat).

Ennek ellenere - mivel korabban nem volt meg hozza az anyagoi hatter - allando munka mellett, 31 evesen igenis beiratkoztam egyetemre, 2 haztartast vezettem kozben, a sajatomat es reszben a paromet, szakdolgozatokat, hazi feladatokat irtam es sorban raktam le a vizsgaimat. Sajnos a felsorolt okok miatt gyerek meg nem johetett szamitasba (evekig a siras kerulgetett, ha lattam egy kismamat), de jozan esszel fel tudtam fogni, hogy nem lehet mindent egyszerre. Szepen sorjaban. Ha tulhajszolod magad, es elkapkodod a dolgokat, csak a problemaidat tetezed hosszu tavon.

Ha ennyire faradekony vagy, mint irod, nezess

sztem inkabb egy verkepet. Lehet, hogy verszegeny vagy.

Remélem valóban megtalálod.

Nagyon vigyázz magadra. Ne akard a szüleid példáját követni. TE te vagy. Nem ők.

Az lebegjen előtted, ha gyereked lesz, akkor ne ezt lássa. Ne egy kimerült, fáradt anyukát, hanem egy boldogot, aki nem feláldozza magát a családért és a házért, hanem anyuka.

Azt ne felejtsük el, nem mi vagyunk a házért/lakésért ha az van miértünk.

:)))))

Úgy, hogy mindenre kitalál a "jóasszony" valami praktikát:DDD

Pl én is így voltam, gyerekek előtt is vezettem a háztartást, gyantáztam, tornáztam, főztem, sminkeltem.

CSak mindenre több idő volt. Első gyerek után pl. a fél órás sminkből lett 15 perces sminkelés, a második után már csak 5 perc sminkelés, de megvan. Első gyerek előtt megvolt napi 1,5 óra edzés, első gyerek után 1 óra, második után fél óra. De ez is megvan, kipipálom:)))))

Szex kevesebb igen, mosnivaló az meg több, de valahogy meg lehet csinálni.

Mert mi nők ilyenek vagyunk, feltaláljuk magunkat, szerintem te is feltalálnád magad:))) Egyébként meg nem egyik napról másikra szakad rád a dolog, hanem hónapok, évek alatt, így van idő kidolgozni új stratégiákat is.

(milyen pl úgy szeretkezni, hogy közben 2 gyerek dörömböl az ajtón, és kutya ugat??:DDDD mégis adaptálódik az ember:DDD)

Ay elvárás valahol ott kezdődött, hogy páran, a te korosztályodból, példát statuálva megcsinálták, ezért most elvárják mindenkitől...

Mert ha Xyz meg tudta csinálni, akkor te is meg tudnád, csak nem kaparsz eléggé, ez a mottó.

Szerintem emiatt nem is szülőket, tanárokat kellene okolni, nem ők tették feljebb a mércét, hanem pár korodbeli:)))

Ugyanígy, minden korosztálynak megvoltak az ilyen úttörői, szóval rajtad áll, hogy lazítasz, vagy követed ezeket az elvárásokat, sok sikert:)

Amúgy egyetértek a többiekkel, nagyon fiatalka vagy, hogy emiatt fájdítsd a fejed:D

Mert még csak 28 éves vagy/leszel.

De majd változik. Hidd el nekem az "öregnek"

Én is birtam még kb. 35-42 éves koromig az alig -alig alvást. Bizony volt, hogy hetekig 4-5 órát aludtam. Ma már kell a több, mert reggel alig tudok lelket verni magamba, hogy kiszálljak az ágyból.

Erre szoktam azt mondani, hogy ennyi bőrt nem lehet egy nőről lehúzni...

De közben én is ezt csinálom és imádom, de nagyon-nagyon fárasztó. Én az alvásról mondtam le...

30 éves koromig azt hittem mindent birok. Úgy tünt birok is.

30-40 között már valahogyan lasabban ment minden, de még birtam.

Ma már nem birom. Nagyon elfáradtam.

Mi jön még később???

Ezt lájkolom!

A párod a legfontosabb, a többi csak utána jön.

Ne is halld meg ezt. Hogy ki mit vár el tőled, ne érdekeljen, csak magadnak felej meg és akkor boldog leszel.

Értem, h a pároddal mindketten azt akarjátok, de nem kell sietni, az élet magától is gyors, hát még ha mi is siettetjük.

minden korosztály szüleinek a korosztálya ezt mondja :)) most hatványozottabban, mert most 10 év alatt 30at "fejlődik" a világ.

az "ezek a mai fiatalok" - szlogen nagyon természetes. az idők kezdete óta :)

Szia

Én teljesen megértelek, én is összeütköztem ezzel, de akkor én azt mondtam, nem- nem, nem csinálok ennyi mindent egyszerre, mert sok, igen is el tudom dönteni mi a fontosabb, és a minden napokban is fel kell állítani a sorrendet. Illetve tudni kell, hogy mit vársz az élettől, mert azért tényleg el kell dönteni, hogy pénzt hajtasz amennyire csak lehet, vagy hajlandó vagy alább hagyni, mert más többet ér neked.

Nem könnyű... pl a suli miatt nekünk is volt egyszer mély ponton a kapcsolatunk (meló, kezdő háziasszonyság mellett levelező, és sok volt nekem is, de hát hogy csinálja akinek már gyerek is ott van?), sajni előre vettem a tanulást, meg hogy legyen kaja, stb, rajtam volt, hogy el kell végezzek, Párom meg mindig ott lesz... és borult az egész, mert nem ezek a fontosak, hanem hogy figyeljünk egymásra, egymásra legyen idő,szeretgetni, különben távolodás, és ott maradsz magad.... szóval a többi megvár, és így is meglettek a vizsgák, meg melóhely...

A kulcsszó: sorrend!

S aminek amikor kell úgyis meglesz!

Sajnos elvárás is, és nagyon nem fer... kicsit olyan mint a mókuskerék.

Tőlük is ezt várták, és most ők is ezt csinálják, pedig ugyanolyan nehéz volt nekik is...

Sajnos máshogy ez nem megy, ha mindent akarsz akkor mindenért tenned kell...vagy feladsz 1-1 dolgot.

Gondolod nekünk nem azt mondták?

Minden korosztály találkozik ezzel: Ezek a mai fiatalok.

Nem azért vágytok tökéletességre.

Hanem azért, mert a környezet ezt várja tőled.

A munkáltatók: minnél kevesebb bérért dolgozz minnél többet. Közben keress mellékesen, mert a fizetésből nem élsz meg. Közben felelj meg a saját magad elvárásainak, a párdod elvárásainak, aztán a gyereked elvárásainak.

Legyél jó munkaerő ( napi legalább 10 óra + túlóra ha kell - amit nem fizetnek ki )

Legyél jó feleség. (csinos, szép, ápolt és a szex is oké legyen )

Legyél jó anya: legyél ott az ovódában - iskolában nyilt napokon. Hozzad - vigyed a gyereket iskolába, nyelvórákra, edzésekre. Mellette még tanulj vele otthon, játszatok és kiránduljataok.

Legyél jó háziasszony: legyen tiszta ruha, tiszta lakás, meleg étel az asztalon.

Van még valami?

Valamiről le fogsz mondani. Én a tiszta lakásról mondtam le. Ma már a házastársamról is.

És nem vagyok fiatal. 49 éves vagyok. De ezen én is átmentem.

Kivétel. Nekem még akkor nem volt lehetőségem nyelvórákra járni. Nem volt diákmunka annyi. Nem tudtam egyetemre,főiskolára menni( nem is akartam, mert a szüleim nem tudták volna finanszirozni )

18 évesen már dolgoztam. Mellette tanultam és fejldőtem. Sajnos nem eléggé.

Ti azért nem kelletek munkaerőnek mert nincs tapasztalat. Mi azért nem mert tul sok a tapasztalat, többet kellene nekünk fizetni, viszont a legtöbbünknek nincs nyelvtudásunk. Ez nekünk kimaradt. Akkor éppen gyereket neveltünk és megpróbáltunk tökéletesek lenni.

Nálunk hab a tortán: kiskoru gyerek. Ez is indok arra, hogy ne vegyenek fel dolgozni.

Tehát jó tanács. Ne törekedj a tökéletességre.

Inkább arra, hogy önmagad legyél.

Tedd azt és ugy ahogyan neked jó.

Ne akarj másoknak megfelelni.

Próbálj lazitani.

Nem leszel jobb ember attól, ha tökéletességre törekedsz.

Sőt. Előfordulhat, hogy évek mulva visszanézel és azt érzed, nem éltél, nem voltál boldog.