Mitől múlhat el a szerelem? (beszélgetős fórum)

Stephen King Christine című könyvéből egy dialóg pár sora...Igen elgondolkodtató.

- Nézze, fiam, maga fiatalabb annál, hogysem el tudná fogadni mások bölcsességeit, de megmondhatom: a szerelem nagy ellenség.Bizony. A költők örökké félreismerik a szerelmet. Sokszor szántszándékkal. Mert a szerelem nagy mészáros. A szerelem nem vak. Ohó, korántsem. Inkább kannibál, és olyan a szeme, mint a sasé. A szerelem rovarszerû. És örökké éhes.

– Mivel táplálkozik?

- Barátsággal. Barátságot zabál."

Sziasztok!

Átolvastam a fórumot, biztos nem véletlenül tévedtem ide, hiszen én is hasonló cipőben vagyok. Már 12 éve együtt élek a férjemmel, évekig minden nagyon jó volt, teljesen egy hullámhosszon voltunk, de ahogy megszületett az első gyerek és eltelt pár év, sajnos egyre rosszabb lett. Előjött az iszonyú önzősége, ami korábban nem tűnt fel. Neki jár a pihenés, ő tudjon kikapcsolódni....Házimunkába besegít, de abban ki is merül, lelkileg már nagyon nem vagyunk egy hullámhosszon és nem érzem, hogy ő neki is ugyanolyan fontos lenne a együtt töltött idő a két gyerekkel. Szerintem annyi édes pillanatról lemarad, hogy szabad idejében bevonul a számítógéphez.

A lényeg, csatlakozom az előttem szólókhoz, valóban hosszú évek alatt laposodik el az egész, és valóban mindkettőnek tennie kell érte naponta, nem csak sátoros ünnepekkor. Ha a hétköznapokban nincs béke, nyugalom és szeretet, akkor borzasztó nehéz. Pedig szerintem, ha két embernek gyereke van, annyira csodálatos, és minden ami ezzel jár...Mindennap kell tenni érte legalább egy kicsit, hogy a másik érezze a szeretetet, de ha az egyik fél csak magára gondol, hogy neki mi hogy jó, akkor az nem igazán lesz örök életű.

Elnézést, ha kicsit hosszúra sikerült,de nagyon jól esett kiírni magamból.

23 éve vagyok házas.

Nem azt mondom, hogy tegyen valamit, hogy ismét szerelem legyen, hanem azt, hogy ez sosem volt szerelem, mert csak akkor működik hosszú ideig egy kapcsolat, ha valóban igazi szerelem a háttér és nem csak annyi, hogy tetszik.

Ha a szerelem valóban szerelem, akkor az nem tud hamar elmúlni, valamint ha a szerelem fontos mindkét félnek, akkor tesz érte, hogy megmaradjon.

Te inditottad azt a fórumot is, amelyikben azt kérdezed, Elmúlhat a szerelem, ha meghízik a párod?

Nálatok szerintem elég összetett a probléma, és valószinű, hogy nem csak a súlyodon múlik. Lehet sosem volt szerelem, csak azt hitted?

Úgy érzem, hogy a gyerekek miatt, felesleges együtt maradni 2 embernek.

A szüleim miattam maradtak együtt, mikor még kicsi voltam, éreztem az egészet, nem volt egy boldog családi idill:S

Régen elítéltem azokat a nőket, akik "kikukucskálnak" egy házasságból, most pedig már tökéltesen megértem őket.

Azt hiszem, változnak az idők.;)

Nos!

Igen!Felejteti velünk,abban az esetben ha reménytelen a régi!!És nyílik egy új lehetőség akkor azzal leszünk elfoglalva leköt minket..és nem gondolkodunk egyfolytában a másikon...azon ami reménytelen..mert ha nem lenne reménytelen..akkor ugyebár nem várnánk az elmúlását sem!:)

És ilyenkor ki bűnös, kiben keressük a hibást?

Abban, aki félrelép, és ne mabban aki elhanyagol.

Szomorú, hogy ilyenkor senki nem kérdezi, és nem érti a miérteket.

Pedig egyszerű: az ember 'csak' a boldogságra vágyódik, és keresi, ha nem kapja meg.

Na ezzel nem értek egyet!!!

Hogy jöhetne egy működő kapcsolatba egy harmadik?

Ha igazán szerelmes az ember teperhetnek százan is nincs egynek sincs esélye.