Alvászavar, avagy hogyan tanítsuk meg a gyereket aludni - könyvből? (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Alvászavar, avagy hogyan tanítsuk meg a gyereket aludni - könyvből?
Én kisfiammal is voltak gondjaink,nekünk azt mondták,hogy össze keveri a nappalt az éjszakával,nappal aludt,este pedig nagyon éberen sírt....
Apa vállán "aludt",de ülnie kellett a páromnak,hát nem volt egy fáklyás menet,nekem azt tanácsolták,hogy nappal ne nagyon hagyjam aludni,csak amennyit éppen,hogy szükséges,szerencsére nálunk bevált!És a 4 héttől csak 1x kelt fel este szopizni....
Nagyon szimpatikus, amiket írtál, főleg a napirend és a rituálék fontossága!
Kiegészíteném még néhány gondolattal, bár úgy látom, sikerült közellenséget csinálni magamból:), de ha csak egy anyukának jönnek be a tanácsaim, már nem éltem hiába.
A csecsemők számára rendkívül fontos a biztonságérzet, amit (amíg belefér), a pólya ad számára. Körülöleli, melegen tartja. (Tudom, már évtizedekkel ezelőtt kiment a divatból, az enyémeknek is az angolpólyát ajánlgatták.) Ha felemeljük, tartja a fejét, a gerincét.
Aztán ott vannak az "alvós" kellékek, amihez odabújhat. Előbb-utóbb kiválaszt magának egyet, később ez az oviban is jó társ lehet...
Sajnálattal látom, hogy az altatódalokat, bölcsődalokat sorban rázzátok le, mondván, nem kell, nincs rá szükség. De igen! Ugyanúgy, mint a mondókákra, majd később a mesére. Nem a tévé meséire, hanem arra, amit ti mondotok... a gyerek értelmi és érzelmi fejlődésének ugyanolyan nélkülözhetetlen eszköze az élőszó, mint a táplálék. És ezt is az első pillanattól kell kezdeni, ugyanúgy, mint az etetést. Nem tudom, a védőnők miért nem beszélnek erről is. És ha már nekem nem hisztek, a gyermeketek érdekében kutakodjatok egy kicsit, legalább a neten a "meseterápia" szóra rákeresve.
tökéletesen igazat adok neked.
Nekem ugyan csak kettő van, de egyetlen pillanatig sem volt baj velük. Kicsit túlzásokba esünk ezzel a reform nevelés módszerekkel, olvasom, hogy v an aki három éve nem aludt egy éjszakát normálisan.
A gyereknek rendszer kell az első pillanattól fogva, akkor érzi jól és biztonságban magát, a rendszer kialakitása pedig a szülő dolga, nem a gyereké!!!
Miért kell óránként szoptatni, meg rázni, meg ringatni, meg ilyenek. Le kell tenni az ágyába és hagyni békén aludni. Nem kikapkodni minden nyüffenésre. Pillanatok alatt rájönnek hogy egy kis nyafi és máris kint vannak az ágyból, aztán néhány év mulva anyuka már retteg az altatástól. ezért feszült, ideges és naná, hogy a gyerek nem fog aludni.
Ne haragudjatok, de mindig felhuzom magam ezeken a belemagyarázott problémákon.
Gondoljunk már bele, szerintetek nagyanyáink hogy csinálták?????
Anyatejes babáknak nincsen szükségük semmiféle más folyadékra. Amennyiben valamiért mégis arra kényszerül az édesanya, hogy szükséges adni valamit( pl.nyári kánikula, egy-egy alkalom,amikor távol van etetéskor a babától), akkor jobb a pohárból való itatás, mint a cumisüvegezés. Ettől nem fogja elveszíteni a szopóreflexét. Ha viszont cumisüvegből kapja, akkor az arra hajlamos csecsemőt ez megzavarja és esetleg utána nehezebben vagy egyáltalán nem hajlandó szopizni.
Mielőtt mondasz valamit, ami neked új vagy nem szimpatikus, inkább olvass utána.
Sziasztok!
Én szeretném ezt megcáfolni! Mármint hogy a gyerek elfelejti a szopóreflexet!
Nekem is egy gyerekem van, az első, most lesz 8 hónapos!
Semmiből soha nem volt hajlandó inni, csak ciciből. Ami nem probléma sőt, még a mai napig szopik kétszer 1 nap, reggel és este.
Viszont gy idő után a gyereknek más folyadékra is szüksége van, nem csak tejre!
Akkor volt egy kis poharunk, ami nem is volt pohár, inkább tégely porcelánból, aminek pohár formájú széle volt. Abból kezdtük szépen fokozatosan megtanítani inni, mivel a cumisüveget, soha semmilyen körülmények között nem fogadta el!
(Pedig kipróbáltam jó néhányat) És láss csodát el kezdett inni. Aztán 1-1,5 hónap elteltével megpróbáltam a csőrös poharat és attól a pillanattól kezdve abból iszik. Sőt most már a tápszert is csőrös pohárból issza napközben.
A másik problémára visszatérve. Mi is nagyon megszenvedtünk az altatással. Rémálom volt. Amihez az is hozzátartozik hogy a gyerek 3 hónapos koráig hasfájós volt! Minden éjjel fent voltunk 3 hónapig. Mivel egyfolytában ordított. Aztán jobb lett a helyzet, legkésőbb elaludt minden nap éjfélig, de akkor még több alkalommal is kelt éjjel enni és nem voltam sokkal kipihentebb. Mellesleg a 3 hónapig tartó ringatáshoz hozzászokott és csak és kizárólag kézben volt hajlandó aludni! Ezt persze nehezen viseltem mert fájt a hátam a derekam, és nagyon sokszor voltam egyedül, éjszaka is én is.
Rengeteg módszerrel próbáltuk megtanítani altatni a gyereket. Nem sikerült!
Aztán itt a Hoxán egy kedves lány ajánlott egy könyvet: Minden gyerek megtanul aludni címmel. Szerintem ez az amiről mindenki beszél! Utána olvastam a dolognak és elkezdtük csinálni. 2 hét után teljesen megtanult magától elaludni a gyerekem. Ekkor volt 5 hónapos. Azóta minden este 20:30kor leteszem egy hang nélkül alszik reggel 08ig. Egyenlőre még a fogzás nem zavart be...
Úgy hogy igenis van értelme ennek. Mi is próbálkoztunk homeopátiával mindennel, ahogy a hasfájásnál is. Semmi sem segített!
Csak ez a könyv! És én is ajánlom mindenkinek, mert megéri akárki akármit is mondd!
Én is ki akrtam tenni csak mertem:-)))
Ám sokan örülni fognak neki! :-)
Amit én olvastam könyvet, ammak a címe: Aludj jól, gyermekem!
Ezen könyv alapján nem kapcsoltunk hozzá villanyt! Nekem bevállt, akárki, akármit is mond!!!
Én csak egyvalamit kérdeznék. Amikor felkelt éjjel, kapcsoltál villanyt és beszéltél hozzá? Légyszi válaszolj, mert fontos lenne nekem.
Köszi
szerintem nincsenek csodamódszerek.. egyik gyereknél ez válik be, másiknál meg az... nálatok ez a könyv jött be, ezért amit addig kipróbáltál nem volt jó, mire ide eljutottál, ez működött... másnál mondjuk ez sem jön be, megy tovább, és előbb utóbb eljut oda, hogy ő is talál magának való módszert, vagy addigra ki is növi a gyerek a nem alvást...
valaki írta az újszülötteket... hát, meg kell cáfolnom, az én lányom az első perctől üvöltött, de olyan hangon, hogy a szülésznő meg a csecsemősök szirénalánynak nevezték,é s 2 óránként volt fenn... nem macerálta senki, alhatott volna... aztán 2 hónap múlva már nem kelt mindig 2 óránként, szép lassan leszokott az esti kelésekről, most már nagyon jó alvó, egy hang nélkül elalszik nappal is, este is, csak akkor van ébredés, ha valami baja van (fogzás, betegség)...
én mindent csak ösztönösen csináltam, alapelvem volt, hogy alváshoz ingerszegény környezet kell, nem énekelgetek, mesélek neki, amikor altatom... éjjel sötétben volt minden és csendben, ha ébredt, a pelenkázás is sötétben...
ha sírt mindig felvettem... 8 hónapos kora körül kezdtem el kicsit sírni hagyni néha, de akkor is be-be mentem hozzá, felvettem-letettem stb.. de nálunk pl az vált be, hogy ki kell jönni a szobából, hogy nyugi legyen..ha bent vagyok, és akármit csinálok, akkor nem alszik, azt akarja hogy foglalkozzak vele...
és ehhez még hozzájön, hogy a gyerekek alaptermészete is más, alvásigénye is különbözik...
szóval szerintem nem érdemes úgy hozzáállni, hogy bárki vagy bármilyen könyv is meg tudja mondani a tutit... akinek még nem sikerült, az csak próbálkozik tovább, és majd valami be fog jönni...
van akinek szerencséje van, és az ösztönös próbálkozások közül már bejön valami, van aki sokat szenved, és már könyvhöz nyúl, vagy szaksegítséghez, ebben nincs semmi elítélendő...
sőt, megkockáztatom, hogy akinek esetleg rosszabbak az anyai ösztönei azt sem kell megkövezni, ő ilyen és kész, ettől még szeretheti ugyanúgy a gyerekét, és nevelheti jól...
Még egy példa a könyves "modern" nevelésre: a pohárból itatás. Tudom, nem ez a téma, de valahol kapcsolódik. Azt hiszem, most azt "tanítják", hogy a pici babákat (csecsemőt is) pohárból kell itatni. Tudjátok, mi lesz ennek a következménye? A szopóreflexet veszti el idő előtt, aminek nagy szerepe van a száj- és nyelvizmok fejlődésében, és a későbbiekben ez súlyos beszédhibákhoz vezet... és ez csak egy a sok közül...
Tehát nem bántani akarok senkit, hanem segíteni...
Nem sértésnek szántam, amit írtam, sajnálom, ha így jött le... minden könyv mást ír, minden könyv mást ajánl, nem csak az alvással, hanem az egész neveléssel kapcsolatban... sokször szöges ellentétben állnak egymással... és a legtöbb mögött óriási üzlet van... a gyereknevelésben legcélszerűbb elővenni a saját emlékeinket (remélem, mindenkinek vannak jók), mit csinált velem a nagyi, az anyu, amikor én... és mindjárt egyszerűbb lesz minden.
A gyerekekhez rengeteg energia, kitartás és főleg türelem kell... én is végigcsináltam, nem egyszer... mellette dolgoztam, tanultam, beteget ápoltam, háziasszony voltam és feleség. Nem volt könnyű.
Előfordul ilyen-bár azt láttam az új szülött osztályon, hogy a pár napos babák csak esznek alszanak.És itt kell odafigyelni-rögtön az elején-szerintem.Pl. nálunk a család a pár hetes babát egész nap dajkálta volna-alvás közben is-én ezt nem engedtem.Ha elaludt, akkor viszonylag nyugalmat szerettem hagyni neki.
Éjszaka sötétben voltunk, akkor is ha megébredt-és semmi éneklés dajkálás esetleg tévézés stb nem volt.
Persze voltak átmeneti zavarok-hasfájás, fogzás(akkor éjszaka 15 percenként ébredt meg!)Most meg ha rosszat álmodik(5éves).Szóval át tudom érezni-milyen kimerítő hónapokon keresztül éjszakázni.
Anyukák!
Ugye ezt nem gondoljátok komolyan, hogy könyvből "tanítjátok" aludni a gyereket???????? Vagy bármire is. Hol van az anyai ösztön???
Minden gyereknek más a bioritmusa, majd idővel beáll a normálisnak tartottra. Ikergyerekeim vannak, a fiam olyan "jó alvó" volt, hogy alig bírtam bele lelket verni, mindig azt lestem, lélegzik-e... Ugyanakkor a lányom 1 órát aludt, 2-t fenn volt. Éjjel-nappal. 2 és fél évig. Nem volt hasfájós, nem volt beteges. Ha fönn volt, elvárta, hogy szórakoztassuk... és miért is ne... azért szültem, hogy foglalkozzak vele... ha nem ültem mellé, ordított... odaültem, fülig ért a szája...
Azt nem mondom, hogy ennyi időn keresztül élvezetes volt ezt csinálni, de nekem ez adatott... már mosolyogva gondolok vissza rá...
aztán az altatódalok, versek, mesék... az enyémek az altatódalt választották... nem kell hozzá jó énekhang, az édesanya hangja kell, aminél szebb nincs a világon... több dalt énekelgettem, volt, amire felvidultak, ezt legközelebb nem altatónak használtam... aztán a sok közül egy maradt... de azt még iskolás korukban is minden este énekelnem kellett...
Ma már nagyok... alig tudom kiparancsolni őket az ágyból...
A lányommal nekem is sok gondom volt ilyen téren, úgyhogy tudom, miről beszélsz...
Lehet tudni, hogy mi a könyv címe, és esetleg el tudnád küldeni e-mailben?
Hát sokat vannak ebben a helyzetben az biztos. Köszi, hogy leírtad, igazán jól sikerült a cikked.
Én szerencsés voltam (vagyok) ebben a dologban, viszonylag jó alvó a lányom.
Szia. Én is hasonló cipőben jártam, mivel én is szülők nélkül éltem akülföldön és nekem is csak 2 hét jutott a segítségböl.
Az én kislányom sem akart aludni, és a szomszédom egy könyvet ajánlott amiben leírjaák hogyan tanítsuk meg aludni gyermekünket. Sajnos a könyv címére már nem emlékszem, de az biztos, hogy egy hét múlva a kislányom aludt éjszakánként, mint a bunda!
Nekem sokat segített a könyv és ajánlom minden anyukának, akinek nem alszik a gyermeke. A könyv címét majd megnézem és leírom! Szép napot!
Ugrás a teljes írásra: Alvászavar, avagy hogyan tanítsuk meg a gyereket aludni - könyvből?
További ajánlott fórumok:
- Baba alvászavara
- Kiváltottam a chamomilla vulgaris ch5 alvászavarra, szerintetek elég jó? Én a ch15 kértem azt mondta a patikus ez is jó?!
- Milyen esetben beszélhetünk egy csecsemőnél alvászavarról?
- Lehet ez alvászavar?
- Nincs alvászavarom de három napja alig aludtam pár órát. Tudtok valami természetes altatót (tea, ilyesmi)?
- Melyik könyvből tanul általános iskolás gyereketek németet a suliban?