Fejleszthető-e és hogyan a kommunikációs készség? (tudásbázis kérdés)

Én is éppen ezekre a dolgokra próbálom rávenni magam mostanában, de nem valami egyszerű kiszakadni az eddig megszokott életemből, az biztos, pedig tényleg utálom így, ahogy most van :S

De nagyon jó, hogy ezeket leírtad, legalább most jobban tudatosult bennem, hogy mire is kell törekednem :D

Mislixxel tökéletesen egyet értek.

Tényleg nagyon sok múlik az önbizalmon.

"ha állandóan vörös posztóként a megfelelés, a visszavágás, az azonnali válasz lebeg a szemed előtt, akkor NEM FOG SIKERÜLNI.! " Idézet Mislix-től.

Én is vagyok időnként ilyen helyzetben, hogy elkezdek mondani valamit és a fejemben több verzióra gondolok és végül nem egy verzió jön ki a számon, hanem az összes verzió mixe, aminek aztán értelme nem sok lesz. :)

Nem szabad görcsölni, lazán kell venni mindent. És akkor tök megy.

Érezted már azt, hogy ha egy nagyon régi ismerőssel beszélgetsz (barát, anyuka stb), akkor minden megy folyékonyan, de ha egy új, ismeretlennel, akkor leblokkolsz?

Velem időnként megtörténik. Mert, ha nem is izgulok, a megfelelni akarás tönkre tesz mindent.

köszi :)

azért annyira nincs nagy baj, meg merek szólalni, nem vagyok az a csendes típus... viszont fejlődni szeretnék kommunikációs téren. A könyvajánlásokat köszönöm, elmentettem, és ha a gyereknevelős könyveken túl vagyok, ezek közül is választok néhányat. :D

határozottság, önbizalom, mondandó, ez kell.

de még mindíg fentartom hogy nem minden helyzetben kell törekedni a válaszra.

a pszihológia sok olyan eset tanulmányt taglal, amikor a válasz helyett a csönd akár kényszerítő erejű is lehet, egyrészt a csönd alatt eltellt időben gondolkodhatunk, másrészt akinek válaszolnunk kellenne, nem biztos hogy birja a csöndet, és előbb szólalmeg. persze ehhez élethelyzet kell.

ha a tanító néni az akinek beszélni akarsz, akkor elsősorban arra koncentrálj hogy mit akarsz mondani, aztán hogy hogy. esetleg beszéltesd egyéb témában, addig hátha eszdbe jut amit akartál mondani.

ha meg elfeljetetted? semmi baj, az emberek zöme állandóan elfeljet valamit. ne görcsölj rajta.

majd máskor eszedbe jut.

ha állandóan vörös posztóként a megfelelés, a visszavágás, az azonnali válasz lebeg a szemed előtt, akkor NEM FOG SIKERÜLNI.! HA KÉNYES HELYZETBEN VAGY, ÉS 200-AL ROHAN FELÉD A TÁMADÓ,! akkor rajtad áll hogy az arcodba dobott kesztyűt felveszed vagy nem. ha nem akkor sincs baj. nagyon jó leszerelő egyszavasok vannak. ezt legtöbbször kifizetődőbb bedobni, mint a frappáns visszavágást.

én megtanultam az életben, hogy sosem válaszolok azonnal. ha feldühödve támad valaki szavvakkal, akkor az nem beszámítható, ideges, nem tud objektíven gondolkodni. adott esetben lehet hogy sosem bántana, sosem mondana olyat amit mondott, és lehet hogy a kimondás piilanatában meg is bánja. ha okossan reagálod le a helyzetet, akkor adsz neki egy esélyt hogy jóvátegyen bármit. ezt pedig azzal teheted meg hogy nem veszel, össze vele, nem szégyeníted meg, nem adod neki vissza a labdát.

neked dobta, elatlált, és mivel nem ütöttél bele, igy lehullot a földre.

pár ilyen támadás után, te győztél mert okfogyott lesz részéről az egész dolog mivel nem reagálsz.

egy állásinterjú során pl, egy egy okos visz. kérdéssel, sokat lehet lendíteni a szekéren. de lehet hogy megéri időt kérni pl.

amit sosem szabad hagyni. az az hogy durván megsértsenek, minket.

ezt jo orral kell kszimatolni, adott esetben különbséget kell tenni a Barom vagy! ÉS TE EGY BAROM VAGY , c szöveg között!

habitus, emberi kapcsolat azzal aki mondta, ideges -e ? pl. stb.

Az élet minden területére gondoltam.... ezért is írtam a két példát... tanító néni és államvizsga. Mindig, vagyis legtöbbször átgondolom, amit mondani akarok, de ezentúl (bár csak ha egyedül vagyok) de megpróbálok beszélni is.

Talán egy kis határozottság, önbizalom kellene :(

Nem mindegy, hol kell megszólalnod.

Először is bízz magadban. Fontos, a gondolat, amit közvetíteni akarsz. Tehát meg kell szólalnod.

Magadban eldöntöd, mi az üzenet lényege, ezt hangosan is kimondhatod annak, akinek címezted, s aztán udvarias fordulatok mellett megkérdezheted, megengedné-e, hogy bővebben kifejtsd.( Nem szoktak rá nemet mondani.)

A tanító nénitől nem érdemes félned. Ketten együtt rakjátok össze azt, amivé válik majd a közös produktum: a gyerek tudása, viselkedése. Ugyanolyan partner akar lenni ebben, mint a párod. Ő is kíváncsi rád, s lehet, hogy hamarosan te is ugyanolyan felszabadultan tudsz majd vele csevegni, mint a többiek.

Az államvizsga más dolog. Érdemes a felkészülési időben egy jó jegyzetet készítened, olyan vázlatfélét. Nem cziky belenézni, sőt fel is olvashatod. Bátortalanabb csoporttársaim mesélték, hogy az elnök el is kérte a jegyzetet, megnézte, majd megkérte a vizsgázót, hogy egyik pontot fejtse ki bővebben.

S ne felejtsd el, milyen sokfélék vagyunk. Lehet, hogy aki előtt meg kell szólalnod, ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint te. S ilyenkor nagyon megértően szoktak segíteni átlendíteni a kezdeti nehézségeken.

:)

Mindig féltem a szóbeli feleletektől, de most valahol jó lenne, ha néha lenne az egyetemen szóbeli megkérdezés... mert nem tudom mi lesz az államvizsgán...:D

Hiába lehet leírni, olyan ciki belenézni...

igen :) jól értelmezted :)

pl. tegnap 3 fontos dologra akartam rákérdezni az iskolában a tanító néninél, és csak 1-et tudtam megkérdezni, mert olyan hülyén kérdeztem, hogy belegabalyodtam, és nem volt kedvem még kettőt kérdezni, inkább szabadultam minél előbb... olyan kellemetlennek tűnt a beszélgetés... bár nem vágyom csevegős viszonyra a tanító nénivel, figyeltem, hogy sok anyuka már nevetgél vele, tegeződik stb.... szerintem azért kell a távolságtartás.

a lényeg pont ez hogy nem feltétlen kell visszavágni!

és nem erre kell törekedni hogy ezt megtanulja valaki!

Szerintem itt most két külön dologról beszélünk. Az egyik - és én így értelmeztem Bernuska kérdését -, hogy a teljesen sima héköznapi kommunikációt hogyan lehet fejleszteni. Vagyis pl úgy elintézni valami ügyet, stb., hogy az ember nem dünnyög az orra alatt, nem beszél iszonyú körmondatokban stb., hanem világosan, érthetően , nem gátlásokkal küzdve elmondja, miért jött.

Azután az már egy következő szint, hogy bizonyos helyzetekben az ember frappánsan, szellemesen tudjon felelni, visszavágni (ha kell), és riposztozni. Ez a képesség egy szintig tanulhtó, fejleszthető, de a folyamat véges. Van, akiben megvan az a természetes adottság, hogy gyorsan tud "kapcsolni" és szellemesen visszavágni. (Ha én ilyet akarok tenni, abból sokszor csak iszonyú körmondat, baki, belezavarodás lesz.)

folytatom.

szóval először önbizalom kell. olyan önbizalom ami az ember belsejében van. nem pedig tanult önbizalom!

érezd hogy tudsz, és érezz erőt magadban!

aztán jön a helyzetfelismerés készsége! ez az első!

hogy pl kell-e minden szituációban válaszolni?

erre azt mondom hogy nem! egyáltalán nem kell a görcsös válaszra törekedni!

a közmondás továbbfejlesztett változata azt mondja:

beszélni arany, de halgatni is!

a magam részéről elsőkörben olyan komunkációs tréningekre járnék, ahol közvetlen helyzetmegoldások vannak!

és közben elolvasnám pl: Barbara Pease & Allan Pease összes könyvét. figyelem!!!!

ne megtanuld, hanem értsd őket!

ne szórol szóra, csak az elveket! tanuld meg és értelmezd!

vagy ha még mélyebben érekel a dolog akkor a Hétköznapi Pszhilogóia könyvcsalád összes könyvének feküdj neki!

vagy tudom még ajánlani pl: Barbara Breckham . - verbális önvédelem c. könyvét.

most mennem kell, még írok.

hát amit kérdezel az elég komplex dolog.

jó az olvasás, de nem minden.

jó a szabó család halgatása???? de ez sem minden????

én a másik oldalról közelítenék.

a kommunikációs készség mint készség belűlről jön.

ezt lehet tanulni, lehet fejleszteni, de nem vég nélkül.

és itt félre a viccekkel! nem vicceket kell tanulni, és nem tankönyveket magolni, hanem az életből meríteni pélákat, és szituációkat!

pill.

Háát én elég sok viccet tudok, és úgy érzem sikerül jól elmesélnem őket, de semmi mást nem tudok előadni...

Én is várom veled együtt a tanácsokat! :D

:D Remélem, akkor kapunk sok-sok hasznos tanácsot!

Állítólag az tud jól előadni bármit, aki jól tud viccet mesélni, és legalább 10 viccet tud...

háát, én ebben pocsék vagyok...

Szia!

Elég sokat olvasok... bár hangosan csak a gyerekeknek a meséket... bár azt elég gyakran követelik. :D. Szépen, hangsúlyosan tudok olvasni, van olyan, hogy felnőtt vendégünk is esti mesét hallgat nálunk, és tetszik neki is a mese...

és az itthoni beszélgetéssel sincs gond...mert ugye ha egy picivel később jut eszembe a megfelelő gondolat, még akkor is elmondhatom.

Az igazi gondom a rögtönzéssel van, amikor hirtelen kell kérdeznem, válaszolnom...

Szia!

Lehet fejleszteni a kommunikációs készséget! Az egyik "legegyszerűbb" dolog, ha sokat olvasol. Akár magadban, akár kicsit félhangosan. Amikor egyedül vagy otthon, egy kávé mellett néhány oldalt félhangosan olvass. Mivel a mindennapi élethez keresel választékos nyelvi formulákat, érdemes olyan könyveket keresned, amikben ilyen párbeszéd van. Jane Austin, Bronte nővérek regényeiben sok szép társalgási párbeszéd van. De érdemes Márai, Szabó Magda könyveket is levenni a polcról. Érdemes - épp a párbeszédek miatt - drámákat olvasni. Nem feltétlenül Shakespeare-t (remélem, így írják), hanem mondjuk Molnár Ferenc drámákat.

Olvass és tanulgass verseket. A memoriterezés miatt. És pl vasalás vagy mosogatás közben mondogasd magadnak.

Ha be tudsz szerezni külföldieknek szóló magyar nyelvkönyveket, azokban nagyon jó kis memoriterek vannak. Kis párbeszédek: Elnézést uram! Meg tudná mondani, hogy hol találom a buszmegállót? - ilyesmik. Ezeket is érdemes tanulgatni, olvasgatni.

És végül: a rádió. Hallgass rádiót. No, nem kereslkedelmia dókat, hanem a jó öreg közszolgálati rádiót. Keress hangjátékokat (pl Szabó-család, ha van még), vagy érdekes műsorokat és hallgasd. Jó játék, hogy ha olyan műsorba futsz bele, ahol a riporter kérdéseket tesz fel a riportalanynak. Ilyenkor válaszolj Te is a kérdésekre félhangosan. (Ez akkor jó, ha egyedül vagy.) És ne igennel vagy nemmel válaszolj. :)

Ha a család vagy barátok vevők rá, ilyen szerepjátékot otthon is lehet játszani. Egy kávé mellett megbeszélitek, hogy pl párod a bolti eladó, és Te reklamálsz valamiért. Két perc az egész, és jól lehet vele gyakorolni, sőt, jókat lehet rajta derülni.