Angyalka szülei lettünk (beszélgetős fórum)

hogy éltem túl?passz.vannak különböző időszakaim,mikor napokig csak egy féle hangulat jellemez.A munkám sokat segít,belevetettem magam és emberekkel foglalkozom,a családom is rengeteget segít,nekem vannak a világ legjobb szülei,anyósa,apósa,tesói,sógorai és sógornői.És nagyszülei és barátnői.És vannak hobbijaim,festek,edzek,imádunk a párommal közösprogramot szervezni és havi egyszer bulizunk ahol elengedem magam ahogy csak kell!

Hát így birom ki.

én Miskolcon a Megyeiben,nagyon elégedett voltam az orvosokkal és a növérekkel,féltem mert nem oda jártam és nem ismertem senkit.Lelkileg testileg megviseli az embert nehéz de a gyász folyamatán végig kell menni.

most mennem kell. szia

szia én is megismertelek:)

én vágyom rá,addig nem nyugszik meg a lelkem míg nem lesz egy egészséges baba a karjaimban,de még idő kell nekem és föleg a férjemnek,ő még elzárkozik mindentől,meg még friss a dolog.

Az immunrendzserem padlón van ,február óta 4 szer estem vissza ugyanabba a betegségbe,igaz már most pár hete hála nem vagyok beteg.

Nálatok mi a helyzet,hogy élted túl lelkileg?

Szia.Ismerlek téged is egy fórumról.De nem tudtam ilyen részletesen,sajnálom.Igen,keressük az okokat,de igazából a 21.sz-ban akárkivel akármi megtörténhet.

Szeretnétek még babát?

sziasztok,olvasom a történeteiket,nekem 20 hetesen kellett megszülnöm a lányomat idén február 2-án,rendes szülés beindítással,maga volt a pokol.

A 19 hetes uh-on derült ki hogy testszerte tele van ödémákkal,a nyakán is volt daganat,a szervei nem fejlödtek rendesen és szegénynek még az agyában is volt daganat. Kiderült a szervezetem ellenanyagot termelt ellene,a csöppségem élni akart az utolsó pillanatig rugdosott a pocimban.Mikor közlik az orvosok veled a rossz hírt hogy baj van az a legszörnyübb élmény,föleg már amikor terveid vannak és nem számítasz rosszra. A szövettanból kiderült hogy valami vírusfertözést kaptam be genetikai probléma nem volt.

Van már egy egészséges kisfiam ez volt a 3. terhességem,a második korai vetéléssel ért véget.

Méhlepény elöregedés volt,csak nem vették észre,mert pont akkor,mikor a havi rendes uh-n voltam.Meglehetett volna elözni,van egy pár ismerösöm,akiknek 1 kilo körül születtek és ma egészséges ovodások és felnöttek.Nagyon feljett a koraszülött gyógyítás már,és ez csak egyre jobb lesz.

De nekem későn vették észre.A vetélés pedig azért lehetett,mert hamar vállaltuk a 2.at.Tudtommal egészségesek vagyunk,de kivizsgálásra elfogunk menni.

Szerintem mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magad.

Miért nem fejlődött e baba 4 héten keresztül? Lehet, hogy innen kellene kiindulni.

Sziasztok!Tavaly első terhességemet a 30.héten megszakitották,mert nem fejlödött 4 hete a baba.730g-al megszületett a kislányom,késöbb kiderült szívbetegsége is van.8 hétig volt lélegeztetőgépen,14szer kapott vért,eltört(ék) a combcsontját,3 hétig gipszben volt,100 naposan tüdőgyulladásban halt meg 2 kilosan az én gyönyörű erős élniakaró kislányom.Borzasztó kínokat éltünk át,így ennyi idő múlva is hihetetlen számomra,h mindezt végigcsináltunk,persze pszihológus segítségével.Fél év múlva ismét teherbe estem,de a 9.héten felszívódott.

Nem sajnálkozást kérek,hanem tanácsot,aki esetleg ismer hasonlót,vagy esetleg jártas ilyen tereken:mit csináljak?Genetikust érdemes felkeresni szerintetek?

Természetgyógyászt?

Hiszem azt,h egészségesek vagyunk a párommal,nem értem miért történtek ezek.Most hagyom a testem regenerálódni és közben minden percben a harmóniára törekszem-ami a lelkemet illeti.

Sziasztok,

az én problémám hasonló,

20 hetes kismama vagyok 36 éves, a kombi teszt alapján 1:90 volt a down, így megcsináltattuk a magzatvíz tesztet, mást találtak, a 7 kromoszómánál van trisomia, de nem minden sejtben található. 21 kolóniát tudtak vizsgálni, 2-ben találtak ilyen eltérést. Azt mondta a genetikus, hogyha minden sejtben eltérés lett volna, akkor már nem élne a babám, meghalt volna 6 hetesen. Sajnos nem tudják prognosztizálni, hogy milyen következménnyel jár, ha megszületik. Az ultrahang negatív, minden rendben van, vagyis úgy tűnik. Kerestem a neten valami infót, de nagyon ritka rendellenesség. Megcsináltattam újra a magzatvízvizsgálatot, nem is tudom miért, talán csak megerősítést szeretnék a döntéshez. Találkoztatok már ilyesmivel? Két terhességem volt eddig, mindkettőből egészséges gyerekek születtek császármetszéssel. Tiszában vagyok azzal, hogy csak egyféle megoldás lehetséges, a terhességmegszakítás. Igen, nagyon nehéz ez, miért pont velünk történik ez az egész? Rettenetesen félek...

Hogy lehet tudatosan vállalni egy ilyen beteg gyereket?

Amikor nagyon nagy az esély arra, hogy súlyosan szívbeteg is lesz, a középsúlyos-súlyos szellemi fogyatékossága mellett.

Ki az, aki tudatosan magára vállalja ezt a nagy terhet?Csak nagyon felelőtlen szülő lehet, akinek fogalma sincs arról, mit jelent a nap 24 órájában felügyelni élete végéig egy önellátásra képtelen beteget.

Szerintem bölcsebb lettél volna ha csöndben maradsz és meg sem szólalsz.

Úgy ítélj másokat,ha magadat is tudod kritizálni.

Szerintem nagyon jó,de fájdalmas döntést hoztak,mivel akarva akaratlanul is járulékos veszteséggel járnak a döntéseink és mindenki máskép ezt elfogadni,feldolgozni.

Csak képzeld magad a beteg gyerek helyébe,szerinted boldog lenne?Nem hiszem.Bocs

Nekem a közvetlen környezetemben van egy ismerős pontosan hasonló cipőben járt néhány éve, mint ti. Nagyon megrázó volt számomra az ő szenvedését végigkövetni. De szerencsére született azóta egy egészséges babája. Számomra ő egy hős aki túlélt egy tragédiát és azáltal megerősödött. Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy helyesen v. nem helyesen döntött. Bárhogy is döntött semmi nem fekete v. fehér. Szerintem a kétség mindig ott marad, meg a mi lett volna.:(

Nekünk egy autista kisfiúnk van. Ez nem mutatható ki a terhesség alatt. Néha elgondolkozom azon, hogy mi lett volna, ha tudom hogy az lesz. Ez egy nehéz kérdés. Hogy megváltozott-e az életünk? Igen. Nehezebb-e? Nem tudom. Ugyan azok foglalkoztatnak szerintem, mint más anyukákat. Hova fog iskolába járni, milyen játékot vegyek neki...stb.

A férjem szerint Isten azért adta nekünk ezt a gyermeket, mert tudta mi boldogulni fogunk és jó helye lesz.

Én nem hiszek Istenben, viszont boldog vagyok, hogy az anyukája lehetek.

A Down-os gyerekek, amúgy egy szeretett bombák!:)

Március 20-án:):)

Igen már beszél,most kezdett el két tagú mondatokat mondani:):)És a te kisfiad?

nem támadok,csak te is mézes mázos vagy,még nem ön egy olyan válasz ami nincs ínyedre...

nem kérdezek,de ez az ő döntésük és kész..

Olvasd el mit írtam és utána támadjál!

Kérdezd meg a véleményét egy downos anyának!!

szerintem ez az ő döntésük,és neked nincs jogod elítélni őket..nem neked kellett volna végig nézni egy életen át,hogy beteg és esetleg idő előtt elmegy,mert ugye azt tudjuk,hogy az ő életük mindig rövidebb,mint egy egészséges emberé..

nem lettek mártírok,hogy csak azért is!és tönkre mentek bele egy életen át..én nem ítélem el,tuti,hogy fájdalmas és éltre szóló döntés volt,és ezzel ők maguknak kell elszámolni,neked pedig nincs jogod ítélkezni felettük..

sajnálom,hogy ez történt veletek,reméljük lesz még boldogság az életetekben...

mindne jót nektek..

Erőt,kitartást kívánok!

Nehéz lehet most!

Szerintem jobb,hogy így döntöttetek,nehéz egy Down-os gyerekkel,az egész életed rámegy!

Hát ezt én máshogy látom. Nem ő döntött arról hogy legyen, viszont ez mégiscsak egy ABORTUSZ!

Nem ítéllek el, ti életetek, ti döntésetek, viszont azt ne írd hogy "tudom nem haragszik rám".

Odafent kell majd elszámolnunk!

Furcsán hangzik hogy "Angyalka szülei lettünk".

Hmm.. milyen szülők!?

Akkor sem vállaltuk volna, bár lehet hogy te is elítélsz ezért...

Nem bírtam volna így élni, úgy gondolom, ő azért költözött a pocakomban, hogy megtanítson minket arra, hogy becsüljük meg egymást, és segítsen ki deríteni, hogy mi okozza nálunk a gondot, ezzel segítve a leendő testvére útját...már ha lesz