Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Kell-e erőlteni egy 3 éves gyereknek, hogy márpedig menjen láthatásra az apjához? fórum

Kell-e erőlteni egy 3 éves gyereknek, hogy márpedig menjen láthatásra az apjához? (beszélgetős fórum)


1 2
2011. júl. 6. 17:48
Igen, kell.
2009. jún. 16. 11:37
Az enyém 6 éves, és azt hittem jót teszek neki vele, ha elengedem. Elvitte az apja párszor szombaton de. és vasárnap estére hozta haza. Most meg elvitte pénteken egy hétre, és egyből visszaél a jogaival. Hiába hívom őket, nem veszik fel a telcsit, vagy kikapcsolják. Pedig megígértem a lányomnak, hogy minden nap felhívom, és most az én szavahihetőségemet kérdőjeleztetik meg a lányomban. :( 2 napja nem tudok róla semmit!
2008. okt. 21. 09:50
Az hogy a szülők a különélést választják a gyerekre ezt nem kell átruházni -bármilyen ok legyen a háttében- a szülő gyerek kapcsolat azon a szülőn múlik akivel marad a gyerek. 3 éve költöztünk el a most 7 éves lányom apjától, amikor tehette jött, vitte, még a Balatonra is nyaralni...mindaddig míg meg nem nősült. Majd megváltozott a helyzet, pár alkalom után nem ment el vele, megoldást kerestünk.. nálunk látogatta és a kapcsolat köztük fennmaradt. Másfél éve mi "látogatjuk", ám a temetőbe. Ezek után én azt gondolom, a gyerekeknek töretlen, fenntartás nélküli a szeretete és ragaszkodása mindaddig míg mi azt szülők meg nem törjük szóval vagy tettel.
2008. szept. 4. 16:20
Nekem 4 éves volt a lányom,mikor szétmentünk!Azóta jó a viszonyunk,és a gyerek akkor megy amikor kedve van!Most 11 éves!
56. 3aeb86a367 (válaszként erre: 51. - Cirmesitompika)
2008. aug. 13. 17:01

Szia.

Én úgy tudom, hogy kb. 14-15 éves korig kell menni a gyereknek a láthatásra. De persze ez nem biztos, csak én tudom így.

2008. aug. 1. 08:14
Sziasztok. Nekem a fiam 6 hónapos volt amikor elváltam az apjától. /már 16 éves/. A mai napig redszeresen jár hozzá. Soha nem volt ilyen problémánk. A gyerek szívesen ment-megy.
2008. aug. 1. 08:14

Szia!

Szerintem nagyon is kell erőltetni, egy 3éves kis lúrkó még ne döntsön ilyen kérdésben, főleg ha nem panaszkodik az ott létek után, hogy esetleg kellemetlenül érezte magát. A párom a lányát 5éves koráig nem hozhatta el, ha látni akarta oda kellett mennie a volt feleségéhez, de még a ház elé sem vihette ki. A kislány most 9 éves és semmi apa-lánya viszony nincs köztük. Most már találkozhatnak kéthetente, találkoznak is, de sajnos nem olyan a kapcsolatuk amilyennek lennie kellene :(

Én azt mondom a gyereket hozzá kell szoktatni, hogy találkozzon az apukájával ha akar ha nem, nagyon fontos lesz a későbbiekben, hogy ott lesz neki az "apu" akivel jóban van. Feltételezem, hogy az apa nagyon szeretné látni a picit. A kisgyerekek nagyon hamar beleszoknak az ilyen helyzetbe és várni fogja mikor meget legközelebb.

53. evelyn78 (válaszként erre: 51. - Cirmesitompika)
2008. aug. 1. 08:08
É miért nem akar menni a kislány az édesapjához?Amúgy sok esetben tényleg az anya tehet rólla,vagy az aki neveli a gyereket,hogy nem akar az apjával találkozni.
52. Akymo (válaszként erre: 51. - Cirmesitompika)
2008. júl. 31. 21:36
Pszihológus segíthet, kérd ki a véleményét.
2008. júl. 15. 09:12

Azt tudjátok, hogy hány éves korig muszály menni a gyereknek az elvált exhez?

Lányom 7 éves, de nem akar menni. Persze az exem szerint én beszélem tele a fejét.

50. direne
2008. febr. 20. 11:35

Micsoda rémes helyzet.Szegény kislány.

Szegény Ti!

Csak kapkodom a fejem...és nem jut eszembe semmi.

2008. febr. 14. 15:39

szerintem semmit nem kell eroltetni, elsore ez jutott az eszembe.

Ez a kislany sehol nem erzi magat biztonsagban, mindenhonnan azt kapja, hogy teher, felesleges, nem kell senkinek.

Az anyja nem tud vele mit kezdeni, az apjat nem erdekli, nem is akarta, azt is megertem, eva, hogy te sem vennel a nyakadba meg egy gyereket.

En azt hiszem, azt csinalnam, hogy a ferjemet erositenem ebben, hogy o az apa, nezzen vele szembe es fogadja el. Ezt a kislanyt mar nem lehet meg nem tortente tenni. A hsz-aidbol meg ugy veszem ki, hogy azert megiscsak erdekel a sorsa. Nem kell ottaludnia sem a kislanynak, csak erezze, hogy elfogadjak. Szoval az elfogadast "eroltetnem", iszonyu nagy hatrannyal indul

48. ccd9bb7d17 (válaszként erre: 47. - Kicsi HENDRIX)
2008. jan. 8. 14:38
köszönöm:)
47. kicsi HENDRIX (válaszként erre: 46. - Ccd9bb7d17)
2008. jan. 8. 14:17
Üdvözöllek Jutka! Azt hiszem az értékrendünk ebben a témában azonos/-másban sem lehet sok különbség-/, s én ezt így foglalnám össze: az az igazi ANYA, vagy APA, aki, ha gyermekük érdeke azt kívánja, képes a "KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR" főszerepét megvalósítani! Hiszen a gyermek/-ek/ nem azért van/-nak/, hogy szétszakítsuk őket a két szülő közt! Sokaknak meg kellene tanulni, elengedni a gyerekkezet, hiszen ha szeret, akkor úgyis visszajön! Ha viszont nem jön, a hiba csak bennünk van! Minden jót a további folytatáshoz
46. ccd9bb7d17 (válaszként erre: 44. - Kicsi HENDRIX)
2008. jan. 8. 10:32

annak ellenére hogy anya vagyok és harcolnék a gyermekeimért,igazat adok neked...nem minden esetben az anyánál van legjobb helyen a gyerek,mégis elsősorban neki itélik...persze van ellenpélda,mikor az apa csakazértis harcol a gyerekért,nehogy csorba essen a hírmevén,pedig valójában nem vágyik rá....ezek azok az esetek mikor a szülő,szülők,egyáltalán nem figyelnek a gyerkre....

amellett hogy én nem kívánok lemondani a gyerek nálam történt elhelyezéséröl,sőt harcolnék érte,ennek ellenére,ha nem lennék,mindkét gyermekem nyugodt szívvel bíznám bármelyk apukára(merthogy nekünk kettő van),és tudom hogy mindent megtennének ők is,a gyerekek érdekeit szem előtt tartva...

no ezt jól megirtam,de talán érthető mit is akartam...szóval egyetértek

2008. jan. 8. 08:41

Egy jó kapcsolatot anyuka segítségével lehetne kiépíteni,de anélkül is megy,csak sziszifuszi munka és sok-sok idő. Ha most feladja,akkor egyre kisebb lesz az esélye, márpedig ez szülőként kötelessége még akkor is,ha nem akarta ezt a kislányt. A kislány sem ezt a helyzetet akarta volna ugye,ha lett volna választása... Ahogy kivettem az írásókból,nagyon rossz szociális és emberi körülmények között élnek,ez méginkább kötelezi őt,hogy mellette álljon. Az is lehet,h később már nem csak a láthatásról lesz szó,hanem magatokhoz kell venni,ahogy a másik gyerekről )vagy gyerekekről?már nem emlékszem) lemondott, mit tennétek,ha pl. intézetbe adná vagy az utcára kerülne?

Most még kicsi,nem kell erőltetni egyszerre az ottalvást,mindent. De MOST kell kiépíteani azt a kapcsolatot,ami később szükséges lesz nagyon!

44. kicsi HENDRIX (válaszként erre: 43. - Ccd9bb7d17)
2008. jan. 8. 08:18
Teljes mértékben egyetértek a véleményeddel, pár észrevételt azonban mellé tennék:-Sajnos páran érzelmi-indulati alapon szólnak hozzá,nem véve a fáradságot, hogy átolvassák,és megpróbálják! megérteni a Csjt.idevonatkozó passzusait; -A szülői felügyeleti joggal rendelkező szülőnek szinte kizárólagos a lehetősége van a gyermeket saját képére formálni, sajnos sokan vissza is élnek vele, mivel a Csjt. napi szinten anyaközpontú, holott, csak és kizárólagosan gyermekközpontúnak kellene lennie!Nem kímélve a szülői kötelezettségeit elmulasztó szülőt.Sajnos azt a nyomot is felfedeztem az egyik hozzászólásban, hogy aki szüli, annak, s azért van több joga a gyermekhez.Ez nem érv, hanem a birtoklási vágy kifejezése.Sőt, az hogy a férfiak csak azért, mert férfiak nem/ -annyira, mint a nők-/tudják-vállalják a gyermek felnevelését egyedül, nem képesek rá, ez már egyfajta szegregáció. A gyámügyi statisztikák igen érdekes képet mutatnak erről, csak nehéz hozzájutni.Csak egy érdek vezérelhet apát-anyát, a gyermek/-ek/ érdeke, s nem a saját önzésük! Máskülönben sérült, torz példán felnövő gyermek milyen családmodelt visz tovább, minta gyanánt? Ugyan, hányan gondolták ezt végig, s nem bármi áron csak önigazolásra törekedtek?
2008. jan. 7. 07:31

Nekem valahogy az volt az első ami az eszembe jutott,hogy nem eröltetni kell,hanem az anyjának kellene úgy nevelni a gyereket hogy akarjon menni,persze abban az esetben ha az édesapa nem veszélyeztetei semmilyen módon a gyermeket....ezek után olvastam végig a fórumot,és továbbra is azt gondolom az anyai nevelés hatására ilyen,nem a megszokott környezet,stb...Tényleg csak azt tudjátok tenni hogy nem eröltetni,de tartani a kapcsolatot,mint az már lett említve,sütizés,játszótér,stb....Ahogy nő,biztosan szembesülni fog a két életmód szerinti különbséggel,nyugalommal,és annak hiányával...nem vagytok könnyűá helyzetben és biztos nem lesz könyebb akkor sem ha megnő és nálatok akar lenni....sajnálom,de én így érzem...

Nagyban befolyásolja a gyermeket az anyai hatás,de persze az apa hozzáállása is...én összeteszem a két kezem,hogy így meg tudtuk oldani a láthatást,gyerekelhelyezést,nem veszem észre hogy megsínylené a gyerek,és azt érezné hogy "dobálva van"

2008. jan. 7. 06:50

Én annyit tudok, hogy amikor mi váltunk és kimondták, hogy milyen időközönként van lehetősége a volt férjemnek a gyerekkel való együttlétre, én megjegyeztem, ha menni akar. Mármint a gyerek. A bírónő erre kedvesen felhívta a figyelmemet, hogy köteles vagyok mindent elkövetni, hogy a gyerek menni akarjon...

Nos, annyit lehet még esetleg tenni, hogy örülünk a gyerekkel, hogy milyen jó lesz, mehetsz apához és ott majd ezt, meg azt csináljátok. Tudom, ehhez nagyon nagy lélekerő szükséges, de a gyerek érdeke. Mennie úgyis kell, legalább ne élje meg szörnyűségként.

Saját vélemény.

41. badonyimariaeva (válaszként erre: 40. - Eva7)
2007. szept. 18. 17:00

Bocs,ezt nem tudtam!

Tudod mi is elváltunk,de mi mindíg azon vagyunk,hogy mindkettőnket szeressék a gyerekek.

Igaz már nagyok,de ha kicsik lennének is így tennénk.

40. eva7 (válaszként erre: 39. - Badonyimariaeva)
2007. szept. 18. 16:56
Akkor te nem nagyon vagy képbe...Itt örömről szó sem volt,az a kislány mindig sirt,ha nálunk kellett lennie,mert az anyukáját akarta!
39. badonyimariaeva (válaszként erre: 38. - Eva7)
2007. szept. 18. 16:46

"Kell-e erőltetni",ezt egy ennyi idős kisgyerek,nem hiszem,hogy erőltetésnek veszi.Sőt!

Örül,hogy viszont láthatja az apát!

Vagy anyát?

38. eva7 (válaszként erre: 36. - Badonyimariaeva)
2007. szept. 18. 16:42
Ezt nem értem mire irtad...nem volt szó tiltásról...
37. 1a50c86bb0 (válaszként erre: 36. - Badonyimariaeva)
2007. szept. 18. 16:42
Nem volt itt szo eltiltasrol.
2007. szept. 18. 16:38
Egy három éves gyerek még nem tudja megitélni,hogy mi zajlik körülötte.Ha a másik szülő látni akarja,miért tiltanád el tőle?
35. 1a50c86bb0 (válaszként erre: 34. - D606bc0fd7)
2007. szept. 18. 16:21

Egy ferfilelek mas, mint a noi, akarat nelkul vagy ellenerzesekkel apava valni nem ugyanaz, mint anyai osztonnel megspekelve gyereket szulni.

Erdemes errol megkerdezni ferfiakat, mit ereznenek, tennenek, es megdobbentoen sokan nem fogadnak 'lelkesedessel', sooot. Bar ez is egy altalanositas, ezt sem lenne szabad. :))

34. d606bc0fd7 (válaszként erre: 33. - 1a50c86bb0)
2007. szept. 18. 16:13

Igen, pedig valóban nem lenne szabad.


Ráadásul elég nehéz véleményt mondani úgy, hogy csak töredékét ismerjük a történetnek.

33. 1a50c86bb0 (válaszként erre: 32. - D606bc0fd7)
2007. szept. 18. 16:08

Nem is ugy ertettem, hogy kozvetetten tehetnek, csak a velemenyem emiatt nem mas errol a helyzetrol, hogy Te vagy en magam, mit eltem at.

Nem itelheto meg abbol a latoszogbol, ahonnan nezzuk, magunkbol kiindulva, hogy nekunk mire lett volna anno szuksegunk.

Sajnos az elettapasztalat olykor elfogultta teszi az embert es hajlamos a sajat szemszogebol altalanositani.

32. d606bc0fd7 (válaszként erre: 29. - 1a50c86bb0)
2007. szept. 18. 16:04
Antea, kérlek ne érts félre. Egy szóval sem mondtam, hogy te tehetnél az én tapasztalataimról.
2007. szept. 18. 16:02
Nem hiszem hogy muszály nyaggatni a gyereket,beszélj az apjával.Csak rövid de sűrű látogatás jobb lenne.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook