Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Férj vagyok és kétségbeesett fórum

Férj vagyok és kétségbeesett (beszélgetős fórum)


30. 2e8c028830 (válaszként erre: 1. - Kutyaful)
2011. febr. 12. 18:01

Szia!

Tudom, hülyén hangzik,és magam ellen beszélek, de nekem bejött a sokkterápia...

Csak sajnos a sok fájdalmat ne kellett volna átélni...és a sebek nehezen gyógyulnak.

Én is úgy voltam vele,hogy 23 éves házasság után kihűltek az érzelmek,és rátett egy lapáttal, hogy szereti az italt is( azért nem alkoholista).

Viszont, mikor megcsalt, akkor jöttem rá, hogy szeretem,és kell nekem..fellobbantotta bennem újra a szerelmet...de először meg tudtam volna ölni őt, is,meg a nőt is , válni akartam, külön voltunk egy ideig....

Nem biztos ,hogy neked is bejön,és biztos nem akarod megcsalni a nejedet,én csak a mi történetünket osztottam meg veled...

29. micimaci87 (válaszként erre: 28. - Nari11)
2011. febr. 4. 13:04
a házasság négy évszakában is a Jóistenre támaszkodva menti meg a kapcsolatát a legtöbb házas...de ott a lényeg, h együtt támaszkodjanak rá!
28. nari11
2011. febr. 4. 12:25

"Drága Barátom!


Az Én Lelkem a KAPCSOLATOK Lelke! A ti kapcsolatotoknak is a Lelke. Minden örömötök növekedni fog, ha Velem megosztjátok, és minden szenvedésetek csökkeni fog, ha Velem megosztjátok.


A házasság KERESZT! Jobblator keresztje, és áldás, ha önismeretre és Felém-fordulásra késztet. Ballator keresztje, ha önérdek-érvényesítésre és a rosszal való megalkuvásra késztet.


Minden házasság hajlamos arra, hogy kezdetben elhitesse veletek: a szeretet a földön elsősorban élvezet, és nem áldozat. Aki józanul tudomásul veszi azt, hogy ennek az ellenkezője az igaz, az megtalálja szíve békéjét, mert tudja, hogy csak Velem, Bennem és Általam lehet boldog minden szellemi teremtmény! Aki nem veszi ezt tudomásul, az olyan csalódásoknak teszi ki magát, amely csalódások teljesen ki tudják ábrándítani őt az életből."

"Én csak a szeretet körén belül vagyok mindenható. A szeretet körén kívül tehetetlen vagyok. Éppen ezért csak azt tudom boldogítani, aki vállalja az életelvesztést is Értem!"

" Egy házasságban nem elvárásoknak, hanem várakozásoknak van csak helye. Egy idő után e várakozásoknak is vége szakadhat. Ez akkor történik, amikor valamelyik fél azt éli meg, hogy elhagyták. Az Én Lelkem a kapcsolatok lelke, de ha a Lelkem által létrejött kapcsolatot széttépi valamelyik, akkor ezt, bármennyire fájdalmas, tudomásul kell venni.


Isten csak olyan értelemben teremtette az egyik embert a másik emberre, hogy Istenhez segítők legyenek egymás számára. Ha nem ez történik, akkor már eleve nincs is ott Isten!"


"Drága Gyermek! Értsd meg! Sokkal jobban szeretlek benneteket, semmint embertől tenném függővé boldogságotokat!

Isten szeretetéről azt állítani, hogy bárkinek is boldogságát egy másik ember magatartásától tette függővé, hát ez enyhén szólva: káromlás!


Elsősorban tehát nem házasságotokat, hanem saját boldogságodat kell helyre tenned, tehát a Velem való kapcsolatodat, s ennek az is következménye lehet, hogy rendbe jön házasságod, de ez akkor már nem elsőrendű kérdés! Első és mindenek fölötti a Velem való kapcsolatod!"

Jézus

27. kutyaful (válaszként erre: 25. - Zikzik)
2011. febr. 4. 11:08
rajta vagyok ;)
2011. febr. 4. 11:02
szia kutyafül! így is kell! ha több férfi lenne ilyen gondolkodással, nem lenne annyi válás!!!!! melegen ajánlom chapman "A házasság négy évszaka"! világhírű s egy csomó jó dolog van benne, amivel meg lehet menteni egy téli stádiumban levő kapcsolatot, házasságot! ő azt mondja, h minden házasság megmenthető!!!!!!
25. zikzik
2011. febr. 4. 10:58
Közös programok?
24. e07aa834c4 (válaszként erre: 22. - Bri*)
2011. febr. 4. 10:53
Ebbe igazad van.Ha befordul akkor eljutott a lemondásra s csak él...
23. kutyaful (válaszként erre: 22. - Bri*)
2011. febr. 4. 10:18
amennyiben valoban ezek az ismervek, akkor orulok :)
22. Bri* (válaszként erre: 20. - Kutyaful)
2011. febr. 3. 17:37

Ha lenne valakije,

vagy nagyon kedves lenne hozzád, hogy ne gyanakodj

vagy mindenbe belekötne, hogy téged állítson be hibás félnek.


Nem beforduló és semmilyen lenne.

21. Bri* (válaszként erre: 15. - Kutyaful)
2011. febr. 3. 17:36
Nem arra gondoltam, hogy nem reális. Sőt! Nagyon is az. Inkább arra, hogy a nők szoktak ilyen problémákkal szembekerülni.
20. kutyaful (válaszként erre: 18. - Db78bacc4f)
2011. febr. 3. 16:55
na erre komolyan en is kivancsi vagyok
2011. febr. 3. 11:30

Kedves kutyafül:)teljesen megértelek,a feleséged persze nem mond igazat abba hogy semmi baj csak max azt várja el hogy kitaláld mivel lehelhetnél életet bele.Sok oka lehet amiért nem mondja ki mit szeretne,ez lehet az is hogy nem akar"nyügölni"gondolom lehet valamikor próbált küzdeni a rutinos mindennapok ellen,lehet hisztizett is sokat hogy ez így nem lesz jó csak nem figyeltél rá mikor sikoltott.És eljött neki is a beletörődés hogy akkor egye fene így élünk miközbe mindketten belül kétségbeesetten kinlódtok.Mert hidd el Ő is.Amikor szeretkeztek pl milyen?semmi izgalom,érzelem?csakolyan essünk tulrajta?és többnyire te kezdeményezel?Nem kell feltétlenül mindig valamerre utazni,programozni de néha egy közös kávézást,sétát bele kell vinni az életetekbe.Egy nőnek mindig figyelemre,bókra,kedvességre van szüksége,hogy érezze szép és megbecsült vagy a szemébe.Ezen kívül ahogy előttem mondták tessék kicsit magadat is vonzóbbá tenni.Egy feszesebb nadrág,egy jó parfüm,egy kis külsős felujítás:)

Ne legyenek olyanok a napjaitok hogy munka,gyerekek,evés,fekvés,egy gyors numera...Ha figyelsz rá,törődsz vele,néha ugy simogatni,csókolni,hogy ne szeretkezés legyen a vége csak maga a figyelem és a törődés.Közös fürdés,egy kis háztartási besegítés pl mosogatás,takarítás...nem fog fájni hidd el:)És megtérül.Viszont ha minden így marad olyan lesz minden mint ahogy írtad mint a lakótársak,szomszédok.Lerakja az ételt,kimossa a ruhádat,tárgyilagosan megbeszélitek a napi dolgokat és szépen elalszotok egymás mellett míg valamelyikőtök bele nem zakkan.Sok sikert és persze a párterápiától se ijedj meg végsó mentsvárként.Beszéld rá hogy te azt szeretnéd ha minden a régi lenne,ha olyan szenvedélyel tudnátok megint szeretni egymást mint régen s ha Ő is ezt akarja tesz is érte.

2011. febr. 3. 11:24
És azt szerintetek hogy veheti észre biztosan egy férfi, ha a nőnek van valakije?
17. 441b7dc459 (válaszként erre: 16. - Kutyaful)
2011. febr. 3. 11:04

szia!

abban nem mondana igazat,hogy mit szeretne..tudod amikor látod h valami baj van,megkérdezed mi baj-semmi!.a válasz ..pedig látod h nem oké valami.

szóval feladja azt hogy elmondja a vágyait,ha elégedetlen,ha újra vágyik.azért mert elfojtja magában,tudja hogy nincs ideje,helye önzőnek lenni annyira sokrétű feladatot hárít rá az élet ezért inkább elfojtja és letagadja azokat a dolgokat amik benne rejlenek.lassan pedig el is hiszi hogy nincs semmi baj,nincs semmire szüksége...bele fásul.nagyon fontos hogy az egyéni teretek igényeitek vágyaitok ne sikkadjanak el,mert érzelemszegény közeghez vezet.igenis követeld meg magadtól és tőle is tudjon önző lenni kicsit,hogy legyen fontos a saját maga személye.addig amíg nem rázódtok vissza ebbe neked kell olyan élményekhez juttatni amiktől újból magára talál.közben te figyeld az ő örömét és töltsön el az a jó érzés hogy te tetted ezt vele.miután kicsit símulnak majd a ráncok a homlokokon csináljatok magatoknak programot kettesben.ismerjétek meg egymást újból,fedezzétek fel egymást és ne felejtsd el tudatni vele hogy milyen sokat ér.de azt se felejtsd el hogy te is sokat érsz!kevés ember küzdene ilyen keményen.meghálája majd meglátod.sok sikert!:-))

16. kutyaful (válaszként erre: 13. - 441b7dc459)
2011. febr. 3. 10:51

ez nekem is az eszembe jutott, azonban nehez lenne elhinnem, hogy hazudna. nyilvan o is kiismert engem, de en is ot.

azt hiszem ebben nem tevedek, nem gondolom hogy elvakult lennek.

ha megis, szerinted miben nem mondana igazat? abban hogy van/nincs valakije?

15. kutyaful (válaszként erre: 14. - Bri*)
2011. febr. 3. 10:33

Nem Te vagy az elso aki azt irja hogy furcsa hogy ferfi letemre ilyet irok. Miert erzed furcsanak?

Nekem az teljesen "normalis" hogy ha van 2 gyermekem es egy ember akivel egyutt eltem eddig 15 evet, egyutt sokmindenen keresztul mentunk, elertunk es ezt az egeszet nem akarom elvesziteni, akkor megoldast probalok keresni. Nem realis?

14. Bri* (válaszként erre: 1. - Kutyaful)
2011. febr. 2. 19:18

Furcsa, hogy férfi létedre írsz ilyet.

A kiégés szerintem a házasságot többségében megjelenik. Szerintem is a "sokk-terápia" segíthet.

Kezd el új, klassz cuccokat venni, kondizni járni, válts frizurát vagy ilyesmi, járj el a haverokkal. Szóval kell valami változás, ami felrázza. Igazság szerint ajánlanám a flörtölés más nőkkel... Az lenne az igazi.

Olvasom, hogy kicsi még a kislányotok. A gyerek első éveiben a nő nem is létezik, szinte eggyé válik a gyerekkel, sőt, a gyerekek lesznek az elsők, utána a férj, háztartás, munka stb. ő mint nő nincs sehol. Lehet, hogy önmagával van problémája. Küldd el egy wellness hétvégére vagy ilyesmire, hogy kikapcsolódjon. Meglátod, hogy hiányozni fogsz neki!

2011. febr. 2. 16:42

Sziasztok!

Kedves Kutyafül lehet hogy nem fogsz örülni neki a mit írok, de sztem hazudik a kedves feleséged.

Azért írom ezt mert én is nő vagyok.Átéltem az általad leírtakat sok évvel ezelőtt.Az történt hogy a feleséged kiismert és egy olyan taktikát alkalmaz ellened ami az ő igazi érzéseit elrejti.Lehet hogy nem szándékosan mert egyébként tisztában van vele ha őszintén elismer és felvállal mindent akkor mindent elveszíthet.harcolnak benne az érzések.Nehéz neki is neked is.Sok munkával és viselkedés leíró irodalommal beazonosíthatod hogy mi zajlik benne és anélkül kell ezt orvosonod hogy kellemetlen helyzetbe hoznád azzal hogy ráolvasod ezeket.

De ehhez rengeteg türelem szeretet és kitartás szükséges.Az a sok idő amit együtt töltöttetek az indok arra miért ne adjátok fel.Amíg 1% esély van a megoldásra küzdjetek.Menni fog hidd el.

2011. febr. 2. 16:26
koszi a valaszokat, megprobalom
2011. febr. 2. 12:12
Egyébként nagyon tisztellek, hogy van erőd még harcolni! Sok szerencsét!
2011. febr. 2. 12:03
Szerintem is párterápia. Az jó, hogy ilyen őszintén meg tudtátok beszélni, hogy egyáltalán mi van. Csak elakadtatok - ehhez kell a szaksegítség. Mert ezt, amit leírtál, már nem is ti irányítjátok. Ez már valahonnan mélyebbről jön. Sok szerencsét nektek!!
2011. febr. 2. 12:01
Szakembert javaslok én is. Szerintem sokat segíthet ha mindketten megfogadjátok a tanácsokat és tesztek érte.
2011. febr. 2. 11:16

Szia!


Elolvastam a másik fórumodat és a hozzászólások nagyját.

Mi 4,5 éve vagyunk együtt a barátommal 4 éve dolgozik külföldön 3 hetente jár haza, de a nyaakat végig kint töltöm, ő meg a decemebrt itthon. Ezt csak ugy lehet bírni, és fent tartani a parázst h ne hőljön ki, h közös programokat kell szerevzni, csak kettesben, ahol egymasra kell csak figyelni és kikapcsolódni. biztos tudod h mi az a program ami neki örömet okozna, és neked is ugyanugy menjetek el csak kettesben gyerkek nélkül. Nagyon nagyon sokat számít.


És én is voltam pszihológusnál kibszéltem magamból sok dolgot, kaptam sok tanácsot, renegeteget segitett.- N-ekem abba kellett segitseg h h alakitsam ki ugy az eletem h kulon vagyunk h dolgozzam fel és h ne a rosszra gondoljak h mar megint nincs.


De egy párterapeuta nektek is biztosan tud segiteni. Sok sikert neked :)

2011. febr. 2. 10:55
Szerintem is keressetek fel egy szakembert.Legyen az szimplán egy pszichológus vagy egy párterapeuta...Sokan nem mennek,mert azt mondják úgy sem segít,meg blabla...de itt is írják látod,hogy segített.Nálunk is voltak gondok (6 éve vagyunk együtt) és az én hibámból.Igaz nem vagyunk házasok,de attól még szeretjük egymást és így helyre akartuk hozni a kapcsolatunkat.Én elmentem egy pszichológushoz és rengeteget segített...és most már semmi probléma nincs.
2011. febr. 2. 10:29

Sziasztok!


Nálunk is hasonló volt a helyzet és én kerültem egyéb okok miatt pszichológushoz. Viszont az ő tanácsait követve, felráztuk a házasságunkat és jobb mint valaha. Szakember segítsége szerintem is jól jönne, de ti is kitalálhattok közös programokat elfoglaltságot stb. Csak kettesben, gyerekek nélkül. Nekünk az is sokat segített.

5. kutyaful (válaszként erre: 4. - Annaluca)
2011. febr. 2. 10:19

ez olyasmi, hogy az ember elmegy pszichologushoz, vagy szakemberhez es igy probalnak meg segiteni?

ha igen, kb hogyan zajlik egy ilyen?

4. annaluca (válaszként erre: 1. - Kutyaful)
2011. febr. 2. 10:12
Én is a párterápiára szavazok! Nálunk bejött, sőt, jobb, mint az elején :)
3. póniló (válaszként erre: 1. - Kutyaful)
2011. febr. 2. 10:10

Szia Kutyafül!


Elég szokatlan, hogy egy férfi ír ennyire kétségbeesve és a kapcsolatát szeretné megmenteni!

De hát ez is van, természetesen.


Nekem az a véleményem és tapasztalatom, hogy egy kihűlt kapcsolatot elég nehéz helyre hozni. Talán egy "sokkterápia" segítene. Itt most bármire gondolhatunk. Ami felnyitná a szemét a nejednek, hogy mennyire vagy fontos számára.

Ha végképp nem megy a dolog, muszáj lesztek megbarátkozni a gondolattal, hogy egymás nélkül éljetek, ha nem akarjátok egymás életét tönkre tenni. Szerintem gyerekekkel is lehet úgy alakítani, hogy mindketten az életük része maradjatok.

Nehogy azt gondold, hogy válás párti vagyok, csak racionálisan gondolkodom.

De azért mindenképp próbáld meg megmenteni a házasságodat! Valamit változtass, semmiképp ne maradjon minden úgy, ahogy volt. Az, hogy min kell, azt Neked kell tudnod!


Sok sikert az életedhez!!!

2011. febr. 2. 10:06

Szia

Igaz én elváltam , de próbáljatok meg egy párterápiára elmenni ,ott sok minden kiderül , hogy hol lehet a a baj ..

Sok szerencsét:)

2011. febr. 2. 10:00

jártam itt kb. 3.5 éve... és most újra itt.

adott kis csaladunk, 2 gyerek: 3 eves kislany, 8 eves kisfiu, anya, apa, külföldön élünk, jó állásunk van mindkettőnknek, anyagi biztonság, stb... Az asszonnyal kb 15 éve élünk együtt, ugye ennyi idő alatt sok minden történik, megjártuk amerikát (2 év), felépítettünk egy házat otthon, született 2 gyerek, most meg itt vagyunk 3+ éve (ny-európa).

A kijövetel nem volt zökkenőmentes, az egy külön sztori (lehet hogy vki emlexik az akkori témára), de már leült a por jóideje (vagy csak én gondolom így).

tavaly kezdtem el kérdezgetni a nejem, hogy most mi van, mert kb úgy viszonyul hozzám mint a szomszédhoz, nem pedig a férjéhez. Akkor is és most is azt mondja, hogy érzelmileg kiégett, kihűlt a kapcsolatunk, nem tud "úgy" érezni irántam mint korábban. Az évek megkeményítették és mintha egy fal épült volna köré.

Nincs senki más férfi az életében, ebben biztos vagyok és ő is ezt mondta. Hazudni nem tud.

Tehát itt vagyunk egymás mellett, én szeretnék normálisan élni, de nem kapok viszonzást. Ez nyilván megviseli az embert és hosszú távon nem fog működni.

Viszont itt vannak a gyerekek, én elmenni nem akarok (ő sem akarja), mert sem a gyerekeket, sem a nejem elhagyni nem szeretném. Másrészről ha elmennék, sokkal nehezebbé válna az életük (anyagilag és egyébként is).

Kérdeztem hogy én mit tudok tenni az ügy érdekében, erre azt válaszolta hogy semmit, neki kellene belül megoldania. Őszintén szólva nem igazán látom a törekvést részéről a változtatásra.

Elmondása szerint az évek (és nyilvánvalóan én, aki mindig menni, vállalkozni akar/tam/, meg egyéb fiatalos "baromságok") felőrölték az érzelmeit, és mint említettem, kihűlt a kapcsolat - részéről. Jó megoldást nem látok

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook